stroke ellen

Csak az utóbbi évről évre mintegy 12,2 millió embert érint világszerte, akik közül 6,5 millióan nem élik túl az agyiér-katasztrófát. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden negyedik 25 év feletti kap stroke-ot élete során. A helyzet idehaza sem jobb: 40-50 ezer érintett közül körülbelül 15 ezernek az életébe kerül egy ilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény.

A stroke legnagyobb rizikófaktorai a metabolikus és viselkedésbeli kockázati tényezők. Metabolikus kockázatnak számít például a magas vérnyomás, a túl nagy testtömegindex, azaz a túlsúly, de a túlzott koplalás, valamint a magas koleszterinszint is. Ehhez adódnak hozzá a viselkedésbeli tényezők: a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás, melyek 47%-ban járulnak hozzá az egészségügyi tragédiához.

A szaunázás csökkentheti a stroke kockázatát

Egy új tanulmány szerint a rendszeres szaunázás több mint 60%-kal csökkenti a stroke kockázatát. Ez egyre több olyan kutatást indított el, amelyek eredményei azt sugallják, hogy a különböző hőmérsékleteknek való kitettség – meleg és hideg egyaránt – egészségügyi előnyökkel járhat.

A környezeti kondicionálásként ismert fitneszmegközelítés azon az elképzelésen alapul, hogy a klímaszabályozott buborékok, amelyekben hétköznapjainkat töltjük, nem mindig tesznek jót egészségünknek.

A modern világban sok időt töltünk klímaszabályozott helyiségekben, ahol légkondicionálás vagy fűtés van. A hőmérséklet ritkán lesz ma már nagyon hideg, vagy épp kifejezetten forró körülöttünk. És egyre több bizonyíték van arra, hogy ez nem mindig jó nekünk.

A Neurology folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban a kutatók kifejtették, hogy a rendszeres szaunázás a stroke lényegesen alacsonyabb kockázatával jár a középkorú és idős férfiak és nők körében. Más kutatások úgy találták, hogy a szaunának és a forró fürdőnek más pozitív egészségügyi hatásai is vannak, beleértve a gyulladás csökkenését, a vércukorszint javulását és a vérnyomás csökkenését. Tanulmányok kimutatták, hogy az extrém hidegnek való kitettség segíthet az embereknek a zsírégetésben, javíthatja az immunrendszert, és ellensúlyozhatja a 2-es típusú cukorbetegség bizonyos hatásait. Ezek az eredmények arra késztettek néhányakat – nevezetesen a sportolókat és a szilícium-völgyi biohackereket –, hogy beiktassák a hideg zuhanyzást és a jeges fürdőt a rutinjukba.

A fitneszszakértők „környezetkondicionálásnak” nevezik azt a gyakorlatot, amikor az egészségre gyakorolt jótékony hatásokat úgy keresik, hogy a testet a meleg és hideg hőmérsékletekkel való megbirkózásra kényszerítik.

„Ami nem öl meg…”

A holland fitneszguru, Wim Hof, akit „Jégember” becenéven emlegetnek, azzal érvel, hogy keringési rendszerünket úgy alakították ki, hogy segítsen alkalmazkodni a különböző környezeti feltételekhez. Azt mondja, hogy ezen a rendszeren a stressz hiánya, amely abból fakad, hogy folyamatosan szabályozzuk a körülöttünk lévő hőmérsékletet, részben felelős lehet a keringési rendszer betegségeiért, mint például a magas vérnyomás és a stroke.

Scott Carney újságíró és antropológus egyenesen azt állítja, hogy Hof környezeti stresszkoncepciója a fizikai erőnlét harmadik pillérének tekinthető az étrend és a testmozgás mellett. Finnországban, ahol a egy friss, szaunázással kapcsolatos kutatást végeztek, a környezeti kondicionálás régóta gyakorlat.

Hogyan jutottak erre az eredményre?

A kutatók Finnországban 1628, 53 és 74 év közötti férfit és nőt vizsgáltak. Átlagosan csaknem 15 évig követték ezt a csoportot, nyomon követve a résztvevők szív- és érrendszeri egészségi állapotát és a stroke előfordulását.

A tanulmányt megjelentető szerkesztőség szerint a finnek többsége hetente legalább egyszer szaunázik. Így a résztvevőket három csoportra osztották: az egyik az, aki hetente egyszer szaunázott, a második a két vagy három alkalommal szaunázó, a harmadik pedig azok, akik heti négy-hét alkalommal tették ki magukat a szauna forróságának.

Ez utóbbinál, vagyis a legtöbbet szaunázó csoportban több mint 60%-kal csökkent a stroke kockázata a heti egyszeri csoporthoz képest. A középső csoportban 12%-kal alacsonyabb volt a stroke kockázata, mint az alacsony gyakoriságú csoportban.

Ez ugyanakkor egy megfigyeléses vizsgálat, így azt nem tudja bizonyítani, hogy a szauna közvetlenül okozta volna az alacsonyabb kockázatot, de nem ez az egyetlen tanulmány, amely a hővel kapcsolatos egészségügyi előnyöket mutatja. Más kutatók ugyanebből a tanulmányból származó adatok alapján kiszámították, hogy a gyakrabban szaunázó embereknél kisebb a magas vérnyomás és a tüdőbetegség kockázata is. Más tanulmányok pedig azt mutatják, hogy több szauna csökkenti a szívroham kockázatát is mindezek mellett.

A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a rendszeres forró fürdők javíthatják a vérnyomást, és a testmozgáshoz hasonló vércukorszint-javulást és gyulladáscsökkentő reakciót okozhatnak.

A hidegnek is vannak előnyei

A Scientific Reports Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a hideg hőmérsékletnek való kitettség a testünkben képződő zsírt egészségesebb zsírfajtákká alakíthatja át, ami segít a felesleges testsúly elégetésében.

Más adatok szintén azt mutatják, hogy Hof hidegexpozíciós módszere jobb zsírégető képességet, fogyást, az immunrendszer működésének javulását, valamint a 2-es típusú cukorbetegség bizonyos hatásainak ellensúlyozását eredményezheti egyeseknél.

A vizsgálatok nyomán talán a legnagyobb tanulság az lehet, hogy egy kis környezeti stressz – akár egy kis hideg vagy meleg – egészségesebb lehet, mint a körülöttünk lévő hőmérséklet állandó ellenőrzése.