sport egészség

A kutatók megállapították, hogy a rendszeresen sportoló embereknek átlagosan majdnem feleannyi rossz napjuk volt, mint azoknak, akik nem edzettek. Rossz napnak számítottak azok az alkalmak, amikor valaki lehangolt vagy rosszkedvű volt.

A nap közepén kell egy kis pluszlendület

Több kutatás is bizonyítja, hogy a fizikai aktivitás nemcsak a testünkre, hanem a lelkünkre is pozitívan hat. Például, ha a munkanap közepén szánunk egy kis időt a sétára, ha nem ugyanott fogyasztjuk el az ebédünket – még ha az csak egy szendvics is –, ahol egész nap ülünk, hanem elmegyünk valahová ebédidőben, akkor már egy rövid ideig tartó mozgás után is újra energikusnak és koncentráltnak érezhetjük magunkat. 

Mindezt alátámasztja az a több mint egymillió résztvevő bevonásával végzett kutatás is, amely kimutatta, hogy azok, akik sportoltak, havonta 43 százalékkal kevesebb napon érezték magukat rossz lelkiállapotban azokhoz képest, akik nem szántak időt a testmozgásra.

De vajon milyen típusú gyakorlatok a legjobbak a mentális egészség megőrzése érdekében? És pontosan mennyi fizikai aktivitásra van szükségünk? 

Így hat a sport a mentális egészségre

Egyáltalán nem a véletlen műve, hanem a biológiai működésünk oka, ha kirándulás, biciklizés vagy egy edzőtermi edzés után emelkedettebb hangulatba kerülünk. A gyakorlatok ugyanis növelik az agyból származó neurotróf faktort (BDNF), amely az egyik legfontosabb neurotrofin az olyan folyamatokban, mint a tanulás, a memória és a gondolkodás. Kimutatták, hogy ha ennek az anyagnak nem megfelelő a szintje, különféle betegségeket, kognitív diszfunkciókat és hangulati problémákat is okoz. Tehát az alacsony BDNF-szint gyakran összefügg a depresszióval és a stresszel kapcsolatos hangulati rendellenességekkel.

Edzés közben az agy nemcsak megnöveli a BDNF-et, hanem olyan vegyi anyagokat is felszabadít, amelyek növelik a jutalomérzetet, az érdeklődést, az élvezetet és a motivációt. Tehát a sportolást, a mozgást követő jó érzés köszönhető annak az endorfinnak, dopaminnak és más neurotranszmittereknek, melyeket az agyunk mozgás közben felszabadít. Ám a sport nem csupán bizonyos agyban keletkező vegyi anyagok aktiválásával javítja a mentális egészséget. 

Mennyi edzés a legjobb?

Fontos, hogy a kutatók arra is rámutattak, hogy a több testmozgás nem feltétlenül jár több előnnyel. Ugyanis van egy pont, amikor a mentális egészség képes a leghatékonyabban megtérülni a fizikai aktivitástól. 

További érdekesség, hogy azok, akik több mint 90 percet sportoltak, vagy havonta több mint 23 napon iktattak be valamilyen mozgásformát, rosszabb lelki egészségről számoltak be, mint azok, akik kevesebbet mozogtak. Ennek oka abban keresendő, hogy van egy pont, amikor a fizikai aktivitás erőfeszítése inkább stresszforrás lesz, mint előny. Ha túlságosan a fitneszre koncentrálunk, ez átveszi a többi tevékenység helyét az életünkben, és nem tudunk annyit időt szánni a feladataink ellátására, a barátainkra vagy egyéb más olyan kikapcsolódásra, ami szintén feltölthetne minket, ez pedig negatív hatással lesz ránk. 

Nem mindegy, hogy mit sportolunk

Az aktivitás mennyiségén és intenzitásán kívül van még egy másik nagyon fontos tényező: kiderült, hogy 45 perc úszás nincs ugyanolyan jó hatással a közérzetünkre, mint 45 perc foci a barátokkal.

A tanulmány szerint a csapatsportoknak van a legnagyobb mentális egészségügyi előnye, ezt követte a kerékpározás, majd az aerobik és az edzőtermi tevékenységek.

Mint kiderült, a csapatsportnak megvan az az előnye, hogy nemcsak fizikai aktivitást, hanem társas kapcsolatokat is biztosít hasonló érdeklődésű emberekkel.