Schwarzenegger náci

Az, hogy a testépítőből lett színész, később pedig amerikai kormányzó családjának kapcsolata volt a nácizmus eszméjével, sosem volt titok, az elmúlt hónapokban azonban Arnold Schwarzenegger úgy döntött, leporolja a témát, és két alkalommal is hosszan beszélt arról, mit tett a nácizmus apjával – és mit tehet mindenkivel, aki vakon hisz a szélsőséges eszmékben.

Schwarzenegger apján súlyos nyomot hagyott a náci rezsim

Az első alkalom, amikor apja náci múltjáról beszélt, egy 9 perces videó volt, amelyet számos platformra töltött fel, és bevallott célja volt vele az, hogy eljuttassa üzenetét Oroszországba. Az ukrán háború befejezése ellen kampányoló videóban Schwarzenegger elmesélte, hogy apja Leningrád ostromában náci tisztként vett részt, a városban azonban súlyos sebesüléseket szerzett, srapnelek maradtak testében.

Ebben a videóban arról is beszélt még a volt kormányzó, hogy a világtörténelemben nem volt még olyan ember, aki gyűlöletre feltett életét sikerre tudta volna vinni. Lúzereknek nevezte azokat, akik a gyűlölet nevében irányították tetteiket. Arra kérte az oroszokat, nyissák ki szemüket, és higgyenek abban, amit elmond, hiszen valójában már maguk is látják, mi az igazság,

Másodszor a CNN-nek adott interjújában beszélt apjáról: ebben a beszélgetésben úgy fogalmazott, apját és sok millió férfit is a gyűlölet és a megtévesztés rendszere szippantotta be.

„Én egy náci gyermekeként láttam, hová vezet ez. Első kézből tudom, hogy tesz tönkre egy embert. Milliók halálát hozza, és az, aki hisz benne, lúzer lesz. Mint a konföderációsok. Ez nem működik, inkább férjünk meg egymással. A szeretet ereje nagyobb a gyűlöleténél” – fogalmazott.

Így bánt vele gyermekként

A Thal nevű falucskában született Arnold és apja kapcsolata nem volt egyszerű. Gustav Schwarzenegger autoriter, kemény személyiségű ember volt, aki folyamatosan versenyeztette két fiát, Arnoldot, és bátyját, Meinhardot, aki a hetvenes évek elején hunyt el, miután ittasan ült a volán mögé. Ezekből a versenyekből rendre a báty került ki győztesen. Apja maga is sportolt, de nem vette túl jó néven, hogy fia a testépítés iránt érdeklődik: állítólag szíjjal is verte emiatt, mivel feleségével együtt azt hitték, a fiatal Schwarzeneggert nem az izomkötegek, hanem az azt magukra építő férfiak érdeklik, ezt pedig nem tudták elfogadni.

Gustav fegyelmet tanított fiának, és azt, hogy a fájdalmat el kell viselni, ő pedig cserébe nem kérdezett semmit arról, mit is tett ő a háborús években. Ezt nem is igen kérdezték ekkoriban a gyerekek Ausztriában: félő volt, hogy csontváz esik ki a szekrényből, így minden család elejét vette az érdeklődésnek. 

mind anyagiakban, mind megszólalásaiban. Igaz, baráti volt a kapcsolata Kurt Waldheim volt osztrák elnökkel, akiről később kiderült, maga is náci múltat rejteget, de erről bevallása szerint nem tudott, ahogyan apja viselt dolgairól sem.

Felnőttként tudta meg, mit tette apja

Arnold Schwarzenegger 1990-ben kereste meg a Simon Wiesenthal Központot azzal, hogy szeretné megtudni az igazságot akkor már rég halott apjáról, Gustavról. A központot ekkor már jó ideje támogató színész saját maga nem tudta eldönteni, milyen szerepe lehetett apjának a második világháborús bűnökben, de hallott ezt-azt, és szeretett volna megerősítést nyerni a tényeket illetően. Apja 1972-ben hunyt el, anyja ekkoriban azonban még élt, de őt mint háborús özvegyet vette el Gustav Schwarzenegger. A Simon Wiesenthal Központ két hónapon át kutatta az apa múltját, majd kiderült, hogy a férfi valóban a náci párt tagja volt, viszont esetleges katonai szerepvállalását illetően nem sikerült semmit kideríteniük.

Ennek oka az volt, hogy a férfi halálát követően harminc éven át maradtak titkosak azok az iratok, amelyek betekintést nyújtottak abba, mit is tett a második világháborúban.

sőt, ahogyan arról fia később beszélt, Leningrád ostromában is aktív szerepet vállalt. Bár azt nem lehet pontosan tudni, mit követett el, katonai rendőrként valószínűleg a legmélyén volt mindannak a borzalomnak, amivel a náci hadsereget azonosítjuk. A hadszíntéren megsebesülhetett, maláriás is volt, majd 1943-ban leszerelt. Mivel közvetlenül személyéhez nem tudtak háborús bűnöket kötni, egészen addig rendőrként dolgozott, míg stroke-ot nem kapott, melybe belehalt.

Az egykori kormányzót sokak szerint kísértette apja múltja, mostanra azonban úgy döntött, szembenéz azzal, és erősséget farag felmenője gyengeségéből. Saját történetével igyekszik példát mutatni: a Terminátor erősebb annál, hogy a gyűlölet mellett érveljen.