reggeli fontos

A táplálkozás-szakértők még vitatkoznak arról, hogyan is hat pontosan a nassolás a fogyásra. Az egyik álláspont képviselői szerint minél többször étkezel – lehetőleg hatszor vagy többször egy nap –, annál többször indulnak be a szervezetedben a kalóriát égető emésztési folyamatok, így gyorsabban fogyhatsz. Mások szerint ez nem állja meg a helyét, azaz a nassolás valójában nem pörgeti az anyagcserét, jobban jársz az időszakos böjttel.

A tudósok rájöttek, kik nassolnak sokat

Egy tanulmány során a szakemberek rájöttek, hogy akik kihagyják a reggelit, azoknál hiányoznak a létfontosságú tápanyagok, és talán emiatt, talán nem, de többet nassolnak a reggelizőknél. 

Ha az ember mindennap kihagyja a reggelit, több létfontosságú tápanyag hiányától is szenvedhet. Ennek fő oka, hogy azokat az ételeket, amelyeket általában reggelire fogyasztanak, a nap más szakaszaiban nem nagyon esszük. Ráadásul azok, akik kihagyják a reggelit, többet nassolnak, és különösen cukrot, szénhidrátot és zsírt fogyasztanak.

A szakértők szerint fontos, hogy az ember a napot okos táplálkozási döntésekkel indítsa, függetlenül attól, hogy mit eszik. A reggeli kihagyása gyakori szokás mostanában, akár kényelmi okokból, akár a kalóriacsökkentés érdekében. 

Az Ohio Állami Egyetem kutatóinak új tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a reggeli rendszeres kihagyása rossz ötlet lehet.

Jó eséllyel hiányoznak majd egyes tápanyagok

A csapat a National Health and Nutrition Examination Survey adatait vette át, amely egy folyamatban lévő éves felmérés az amerikaiak egészségi és táplálkozási állapotáról. A vizsgálathoz használt mintában 30 889 19 éves vagy annál idősebb felnőtt vett részt, akik 2005 és 2016 között vettek részt a programban.

Annak megállapítására, hogy ki hagyta ki a reggelit, megvizsgálták a 24 órás étkezési naplókat, amelyeket a felmérés résztvevői kitöltöttek. Ezután kiszámították a reggelit kihagyók által elfogyasztott mennyiség tápanyagtartalmát.

Úgy találták, hogy azok, akik nem ettek reggelit, általában nagyon eltérő táplálkozási profillal rendelkeztek a reggelizőkhöz képest. Több kulcsfontosságú tápanyagról volt szó, amelyeket a csapat megvizsgált – mint például a rostokat, magnéziumot, rezet és cinket –, és mindegyik esetében a reggelit mellőző csapat maradt alul. 

Emellett a legnagyobb különbséget a folsav, a kalcium, a vas, valamint az A-, B1-, B2-, B3-, C- és D-vitamin fogyasztásában tapasztalták.

A reggelit kihagyók általában gyengébb minőségű étrenden éltek a több nassolás miatt, különösen a cukrok, szénhidrátok és zsírok tekintetében.

Mi olyan fontos a reggeliben?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy az emberek egyszerűen pótolhatják a reggelit azzal, hogy a nap folyamán más ételeket fogyasztanak. De a kutatások azt mutatják, hogy általában nem ez a helyzet: többet nassolsz, és rosszabb minőségű ételeket eszel, ha nem egészségesen indítod a napot.

A tanulmány vezető szerzője, Christopher Taylor, az Ohio Állami Egyetem Orvostudományi Kollégiumának orvosi dietetikai docense a reggelit „egyedülálló étkezési lehetőségként” írta le. Taylor szerint az olyan ételeket, amelyeket egy tipikus nyugati reggeliben fogyasztanak el – például gabonapelyheket, tejet, gyümölcsöt, tojást, avokádót vagy egészséges gabonát –, a nap más szakaszaiban kevésbé valószínű, hogy megeszi az ember.

Ezek az élelmiszerek természetesen tartalmaznak tápanyagokat, például kalciumot, vasat, foszfort és rostot.

Ezen túlmenően sok reggeli élelmiszer fontos tápanyagokkal dúsított, tette hozzá a szakember. A finomított gabonák és gabonafélék vasat, tiamint, riboflavint, niacint és folátot tartalmaznak. 

Bizonyos élelmiszerek dúsítása fontos, magyarázta Taylor, mert visszaadja a finomítási folyamat során elveszett tápanyagokat.

A jó táplálkozás kezdete

Míg Taylor és csapata az olyan élelmiszerekre helyezi a hangsúlyt, mint a dúsított gabonafélék és a tejtermékek, dr. Michelle Pearlman gasztroenterológus és a Miami Egyetem Egészségügyi Rendszerének elhízás elleni szakértője óvatosabb a kérdésben.

„Bár az emberek gyakran reggeli gabonapelyheket, tehéntejet és joghurtot fogyasztanak reggelire – mondta Pearlman –, sok más élelmiszer is létezik, például gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, amelyek hasonló tápanyagokat tartalmaznak, mint a tejes ételek/italok.”

Megjegyezte továbbá, hogy nem annyira fontos, hogy mikor fogyasztjuk a nap első étkezését, inkább az a lényeg, hogy jól választjuk-e meg az elfogyasztott ételeket. A szakember azt javasolja, hogy mindenki tanulja meg saját éhségjelzéseit, és akkor egyen, amikor éhes.

Azt javasolja, hogy a gyümölcslevek ivása helyett inkább együnk egész gyümölcsöt, hogy több rostot és kevesebb cukrot kapjon a szervezetünk – ez például a napközbeni nassolás remek alternatívája lehet. Végül a szakember a sovány, feldolgozatlan húsokat ajánlja fehérjeforrásként (a nap bármely szakában), nem pedig az előregyártott sonkát vagy épp a szalonnát, amelyek a kutatások szerint előidézhetnek bizonyos rákos megbetegedéseket.