rák túlélő alzheimer

Gyakoriságuk miatt a rákos megbetegedések témaköre a leggyakrabban vizsgáltak közé tartozik. Ezért is tudhattunk meg az elmúlt években olyan érdekességeket erről az állapotról, mint például az, hogy városunk levegőjének minősége nagyon is számít abban, hogy kialakul-e végül a betegség a szervezetben. Szintén fontos és kevesek által ismert tény, hogy alvásunk ideje és minősége sem mindegy, ha szeretnénk elkerülni a betegséget. Rákkeltő tényezőnek számítanak ugyanis a cirkadián ritmus megzavarásával járó tevékenységek is, a jetlag, illetve a gyakori éjszakai ébrenlét, akár éjszakai munka, váltott műszak során is növekedhet az egészségkárosodás esélye. 

Egy 2016-os amerikai tanulmányban pedig arra jutottak, hogy azoknál a huszonéves férfiaknál, akik havi legalább 21 alkalommal ejakuláltak, 19 százalékkal csökken a prosztatarák kialakulásának valószínűsége, mint akár azon társaiknál, akik csupán havi 14 alkalommal éltek át magömlést. A negyvenes férfiaknál ez a százalék a 22-t érte el. 

Most valami újabb érdekesség derült ki, ezúttal a betegség túlélőinek vizsgálatakor: kutatások szerint azoknál az embereknél, akik túlélik a rákot, kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór.

Mire is jöttek rá a tudósok?

A szakértők nem tudják biztosan, hogy miért, de a rákot túlélők egy nagy részénél olyan biológiai állapot alakul ki, ami egyszerűen megvédi őket a kognitív betegségektől. 

Egy friss tanulmány szerint a rákot túlélő középkorú embereknél kisebb lehet az Alzheimer-kór és a kognitív hanyatlás egyéb formái későbbi kialakulásának a kockázata.

„Ezt a kutatást azért végeztük, mert korábbi tanulmányok alacsonyabb kockázatot mutattak az Alzheimer-kór kialakulására azoknál az embereknél, akiknél korábban rákot diagnosztizáltak. Kíváncsiak lettünk arra, valóban így van-e, és ha igen, mi lehet a jelenség oka”

– mondta dr. Monica Ospina-Romero, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója.

„Tanulmányunkkal azt szerettük volna felmérni, hogy a rákban szenvedő felnőttek memóriateljesítménye kedvezőbb volt-e a diagnózis előtt és után, összehasonlítva azokkal a felnőttekkel, akiknél soha nem diagnosztizáltak rákot” – tette hozzá.

Az eredmények meglepőek

Ez a tanulmány csaknem 15 000 olyan embert vont be, akik 1949 előtt születtek. A résztvevők memóriáját évente kétszer tesztelték 16 éven keresztül – 1998 és 2014 között. A vizsgálati időszak alatt 2250-en kaptak rákos diagnózist, szemben 12 333 résztvevővel, akik egészségesek maradtak.

A kutatók felfedezték, hogy azok, akiknél rákot diagnosztizáltak, később az átlagnál jobban teljesítettek a memóriafeladatokban, mint azok, akik nem estek át a betegségen.

„A rák és az Alzheimer-kór közötti fordított összefüggés nagyon érdekes”

– jegyezte meg a kutató. 

Romero elmondta, hogy ő és kollégái most igyekeznek több adatot szerezni a rák típusairól és annak stádiumairól a vizsgálati csoportban, hogy még pontosabb eredmények születhessenek. 

Az immunrendszerrel történik valami

Romero szerint a rákot túlélők egy speciális csoportja lehet azoknak, akik olyan biológiai és társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek végül megvédik őket az Alzheimer-kórtól.

„Ha ez a magyarázat, akkor szeretnénk tudni, mik ezek a jellemzők.”

– jelentette ki a szakember.

Dr. Diana Kerwin, a Texasi Egészségügyi Presbiteriánus Kórház geriátriai szakembere úgy gondolja, hogy az immunrendszer változásai kulcsfontosságúak lehetnek.

„Lehet fordított összefüggés a rákos betegek szervezetében az immunrendszerrel kapcsolatos változások miatt”

– foglalta össze. Megjegyezte azonban, hogy a tanulmány felépítése korlátozta ennek az elképzelésnek a megerősítését, mivel „nem volt mód annak meghatározására, hogy a rákos betegek milyen kezelésben részesültek”.

A kemoterápia nem volt tényező

Romero a kemoterápiát tartotta az egyik lehetséges magyarázatnak arra, hogy a vizsgált csoportban csökkent az Alzheimer-kór előfordulása. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a tanulmány kimutatta, hogy amikor kemoterápiát írnak fel, az embereknek rövid ideig inkább csökken a memóriafunkciója.

„A »kemóagy« egy nagyon valóságos entitás, bár még mindig nem ismert, hogyan történik a folyamat” – mondta dr. amikor alaposabban megvizsgálunk egy olyan eredményt, amely elsőre nem tűnik hasznosnak, később rájövünk, hogy valami igazán fontosat tanulhatunk belőle”

– tette hozzá.

„Ez az, amit ez esetben is remélünk. Ha sikerül azonosítani a közös biológiai mechanizmusokat, akkor talán ki tudjuk használni az új információkat az Alzheimer-kór és a demencia kockázatának csökkentésére” – zárta beszámolóját.