probléma mediterrán étkezés

A mediterrán étrend az egyik legnépszerűbb táplálkozási mód, ami nem véletlen: az egészség és a karcsúság megőrzésére alkalmas étrenddel úgy diétázhat az ember, hogy közben nem kell koplalnia. Szakértők szerint hosszú távon nagyon eredményes, mert az összes közül ez a legkönnyebben tartható, ráadásul a szív- és cukorbetegek számára is a legjobb választás.

A hagyományos mediterrán étrend a definíció szerint olyan élelmiszerek fogyasztásán alapul, amelyek a Földközi-tengerrel határos országokban könnyen elérhetők. Alapját sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak és hüvelyesek képezik, amelyek lehetőség szerint szezonálisak és a lehető legkevésbé vannak feldolgozva. Az étrend fő zsírforrása az olívaolaj, előnyben részesülnek a fehér húsok, így a szárnyasok, tengeri halak, tenger gyümölcsei, amelyek gazdagok ómega-3 zsírsavakban. Vörös hús csak ritkán fér bele, de a sajtról és a joghurtról nem kell lemondanunk, ezeket akár a mindennapi étkezéseinkbe is beilleszthetjük.

A mediterrán étrend problémája, amiről nem beszélünk eleget

Valószínűleg te is ismered a mediterrán diétát. Következetesen a legegészségesebb étrendnek tartják, és számos tanulmány összefüggésbe hozta a krónikus betegségek, például a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a korai halálozás alacsonyabb kockázatával. És bár van mit ünnepelni a módszeren, van egy probléma is, amelyről nem beszélünk eleget.

Az étrend az európai mediterrán országok hagyományos étkezési szokásaira épül, de kizárja sok más, mediterrán tengerparttal rendelkező nemzet hagyományos konyháját, amik szintén tökéletesen megfelelnek a szabályoknak. Ráadásul az egésznek mindössze annyi az oka, hogy az első, előnyöket vizsgáló kutatásban egyszerűen nem vizsgálták az összes ország ételeit, csak néhányét, így kerülhetett viszonylag kis terület a győztesek közé. A szakértők szerint így a módszer fölöslegesen korlátozó lett.

Az étrend jelenlegi értelmezése nem olyan rugalmas vagy hozzáférhető, mint amilyennek elképzelték, mivel nagymértékben támaszkodik olyan élelmiszerekre, amelyek sokak számára elérhetetlenek.

A mediterrán diéta nem reprezentálja az egész mediterrán régiót

21 ország érinti a Földközi-tengert: Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Libanon, Líbia, Málta, Monaco, Montenegró, Marokkó, Szlovénia, Spanyolország, Szíria, Tunézia és Törökország.

A mediterrán étrend azonban elsősorban Olaszország, Görögország, Spanyolország és Dél-Franciaország hagyományos konyháján alapul, és nem ajánlja a régió kelet-európai, közel-keleti és afrikai országait. Ha valaki az étrendjét ez alapján tervezi meg, sokféle fogást kizár fölöslegesen, így a módszer elsőként leírt szabályai sokak szerint nem elég rugalmasak. 

Ennek oka az úgynevezett Seven Countries Studyra vezethető vissza. 1952 és 1957 között Ancel Keys amerikai kutató kollégáival hét országban végzett informális, feltáró vizsgálatokat: Olaszországban, Görögországban, Jugoszláviában, Hollandiában, Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban.

A kutatók ezen országok mindegyikében tanulmányozták az étkezési szokásokat, és mérték a szívbetegségek, a cukorbetegség és a kockázati tényezők, például a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás arányát. Végül Keys és csapata arra a következtetésre jutott, hogy az olaszországi és görögországi táplálkozási minták a szívbetegségek és az összes ok miatti halálozás alacsonyabb arányával járnak együtt ezekben az országokban. Tehát Keys elkezdte népszerűsíteni ezt az étkezési módot a jobb egészség és a betegség kockázatának csökkentése érdekében.

Ma a szakértők olykor kritizálják Keys módszereit. Egy, a Journal of Critical Dietetics folyóiratban nemrég megjelent cikk rámutat arra, hogy a kutatás csak férfiaktól gyűjtött adatokat, és Japán kivételével csak túlnyomórészt fehér személyeket kérdezett meg. Az ok tehát, amiért a nem európai konyhák nem részei a mediterrán étrendnek, nem az, hogy kevésbé táplálóak, hanem az, hogy ezek az országok nem szerepeltek a korai kutatásokban. A helyzet tehát az, hogy ha ezt az étrendet folytatod, továbbra is egészségesen élsz, de érdemes körülnézned más országok étlapjain, mert azokon új és ugyanolyan egészséges kedvenceket találhatsz. 

„Megbélyegző lehet, ha csak az európai konyhákra koncentrálunk"

Összességében a szakértők egyetértenek abban, hogy a mediterrán étrend egészséges és tápláló. Hangsúlyozza a teljes, növényi alapú élelmiszereket (gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák), a sovány fehérjéket és a telítetlen zsírokat.

Ám csakis Olaszország, Görögország, Spanyolország és Franciaország konyhájának fogyasztása nem feltétlenül hasznos, és sok mediterrán diétás étellistából hiányzik a kulturális sokszínűség.

„Ha azt mondjuk, hogy egy régió (és valójában három vagy négy ország) egészségesen étkezik, az azt jelenti, hogy más országok és kulturális élelmiszereik nem egészségesek, ami megbélyegző lehet”

– mondja Shana Spence, New York-i székhelyű dietetikus.

Hozzátette: az igazi mediterrán étrend messze túlmutat az európai alapvető élelmiszereken, mint a hal és az olívaolaj.

„A mediterrán régió minden országának és/vagy kulturális csoportjának megvan a maga egyedi étkezési kultúrája és preferenciái” – hívja fel a figyelmet Alice Figueroa dietetikus. „Nemcsak az európai országokat kell kiemelnünk, hanem az afrikai és közel-keleti országokat is.”

A mediterrán diéta alapelvei minden konyhára alkalmazhatók

A mediterrán étrendről alkotott elképzelésünk kiszélesítése követhetőbbé és reálisabbá teheti azt az emberek számára, állítja Spence. „Ha valakinek nincs kedve a tenger gyümölcseihez vagy az olajbogyóhoz, ez az étkezési mód nem fenntartható.” Hasonlóképpen, ha valaki nem engedheti meg magának, hogy állandóan ezeket a mediterrán ételeket ehesse, elbátortalanodhat, és úgy érzi, az egészséges táplálkozás elérhetetlen, emeli ki a szakember.

Úgy véli, ha a mediterrán étrend általános mintáira összpontosítunk, mint például a sok növényi alapú étel fogyasztása és a telítetlen zsírok kiválasztása a telítettek helyett, az rugalmasabbá és testre szabhatóbbá teszi az étrendet.

„Minden kultúra használ zöldséget, gyümölcsöt és gabonát” – mondja Spence, aki nem rajong a módszerért, legalábbis a régóta ismert keretek között. „Nagyszerű, ha az ember több ilyen alapanyagot ad hozzá az étrendjéhez, és vannak módok a saját receptjeinkbe való beépítésre anélkül is, hogy azt gondolnánk, hogy az adott örökség helytelen, mert nem ünneplik a mainstream médiában” – hangsúlyozta.

Figueroa azt is megjegyzi, hogy sok nem európai kultúra is tartalmaz hasonló ételeket: a zöldséges curry az indiai konyha egyik pillére, az egészségesen készített sült krumpli az egyik főétel Délkelet-Ázsiában, a guatemalai pörköltek sok zöldséggel és egy kis hússal készülnek, az etióp ételekhez pedig szintén sok zöldséget, főleg hüvelyeseket használnak. Bár ezek az ételek nem feltétlenül azok, amelyeket a mediterrán diéta szakácskönyvei kiemelnek, sok esetben ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazzák.

Végső soron előfordulhat, hogy a Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban alapvető alapanyagok nem mindenki számára hozzáférhetők vagy épp nem a fogyasztó kedvencei, miközben egy másik ország konyhája ugyanolyan egészséges volna a számára.

Az, hogy nem eszel minden este halat és olívaolajat, nem jelenti azt, hogy étkezési szokásaid nem táplálóak, vagy hogy nem tudod kihasználni a mediterrán diéta előnyeit.

Íme a lényeg

A mediterrán diéta valóban tápláló és egészségvédő, de az európai konyhákra való összpontosítása kizár sok más kulturális ételt, amelyek ugyanolyan táplálóak, vallja a szakértő. A mediterrán étrendben gyakran előforduló hagyományos görög és olasz ételek fogyasztása, mint például a lazac fetával és paradicsommal, ízletes és egészséges étkezési mód lehet, és talán éppen olyasmi, amit szeretsz.

Ahelyett, hogy a mediterrán étrendet bárki A–Z-ig követné, próbálj meg sok növényi alapú ételt enni, és válaszd a telítetlen zsírokat a telítettek helyett – javasolják a megszólalók.