óraátállítás tünet

Az óraátállítás milliók bioritmusát borítja fel minden évben kétszer, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy egyszer és mindenkorra megszabadulhatunk a tekergetéstől. Bár az Európai Parlament már évekkel ezelőtt felvetette az óraátállítás eltörlését, azóta sem született meg a döntés.

Így a reménykedés mellett kénytelenek vagyunk elviselni a téli és nyári időszámítás között váltást: az idei első alkalom már itt is van a nyakunkon, 2025. március 30-án, vasárnap hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani a mutatókat. 

Súlyos tünetei lehetnek az óraátállításnak

Az óraátállítás igencsak megviseli a szervezetet, mivel megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusát, azaz a cirkadián ritmust, különösen tavasszal. Ennek hátterében az áll, hogy a nyári időszámítás miatt eltolódnak azok az órák, amikor természetes fénynek vagyunk kitéve, ami kulcsfontosságú a cirkadián ritmus szabályozásában. 

A bioritmus felborulása elsődlegesen az alvásra, de számos más testi funkcióra is hatással van, és még a balesetekben is közrejátszik. 

• Alváshiány: az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a tavaszi óraátállítást követő hétfőn, ami tovább súlyosbítja az amúgy is sokakat érintő alvásproblémákat. 
• Nagyobb az esélye a szív- és érrendszeri problémáknak: kutatások szerint az óraátállítás utáni héten megnő a szívroham és a stroke kockázata. 
• Mentális egészségügyi problémák: a nyári időszámításra való átállás bizonyítottan súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit, az öngyilkosságok száma is emelkedhet az óraátállítást követő hetekben. 
• Több közlekedési baleset: a fáradtság okozta rosszabb koncentráció és a hosszabb reakcióidő miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek, és a kutatások szerint 6 százalékkal emelkedik a halálos autóbalesetek száma az óraátállítás utáni héten. 
• Gyengébb teljesítmény: negatívan befolyásolhatja a munkavállalók teljesítményét, hatékonyságát, több hibát vétenek a dolgozók; a szervezetnek egy-két nap helyett akár két hétre is szüksége lehet, hogy újra a régi szinten menjen a munka. 

Hogyan készülj fel a tavaszi óraátállításra? 

Ha már az óraátállítás eltörlése eddig nem történt meg, legfeljebb annyit tehetünk, hogy megpróbálunk felkészülni a változásra. Az ideális megoldás az lenne, ha az óratekergetés előtti napokban minden este 15-20 perccel korábban feküdnénk le.

Így fokozatosan, három-négy éjszaka alatt lehet alkalmazkodni a közelgő változáshoz, ami sokkal kevésbé megterhelő, és nem annyira hirtelen. Ezt sokan nem tudják kivitelezni, vagy csak akkor kapnak észbe, amikor már megtörtént a mutatók előretekerése. 

Van egy last minute trükk is: már szombaton állítsd át az órákat (elég képzeletben is), és tedd korábbra a szokásos tevékenységeket az étkezéstől az edzésen át az alvásig. Ez segít az alkalmazkodásban.

Az óraátállítás után, vasárnap reggel érdemes kimenni a szabadba, hogy a napfény segítsen az ébredésben, és ahhoz is hozzájáruljon, hogy a nap végén könnyebben elaludj. Lehetőleg ne terheld túl magadat vasárnap és a következő napokban, ha megoldható, ne a hét elejére szervezd a fontos találkozókat, munkahelyi teendőket. 

A fáradtság és álmosság teljesen normális az óraátállítás utáni napokban. Ilyenkor belefér egy rövid szunyókálás – annak, aki megteheti –, de csak délig vagy maximum 14 óráig, mert ha túl későn szundítasz, az befolyásolja az esti elalvást, és hátráltatja az átállást. 

Az átmenet megkönnyítése érdekében érdemes megfogadni az alvással kapcsolatos, jól ismert intelmeket is, mert ilyenkor ezek hatványozottan érvényesülnek: délután és este ne fogyassz koffeint és alkoholt, mozogj rendszeresen, következetesen ugyanabban időben feküdj le és ébredj mindennap (hétvégén is), valamint egy órával lefekvés előtt mellőzd a kütyüket és a képernyőket. A gyerekekkel kapcsolatban pedig fontos az extra türelem, mert őket is megviseli az óraátállítás. 

Olvasd el azt is, hogy a vizsgálatok szerint az óraátállítás igen sok emberéletet követel minden egyes alkalommal világszerte.