optimizmus-elonye

A kutatók szerint az optimisták általában tovább élnek, mint a pesszimisták. Ennek egyik oka az, hogy az optimisták általában kevesebb stresszt élnek át életük során. Na nem azért, mert kevesebb rossz dolog történik velük, hanem mert ugyanazokra a helyzetekre másképp reagálnak. 

Nem elég, hogy eleve pozitívabban látod az életed, produktívabban állsz a felmerülő problémák megoldásához, jobb a közérzeted, és jobban szeretnek a közeledben lenni az ismerőseid, a tudomány szerint tovább is fogsz élni. Lássuk, hogyan bizonyították!

A Bostoni Egyetem kutatói érdekes következtetésre jutottak, amikor 22 éven át 233 férfit követtek nyomon. Beszámoltak arról, hogy az optimistább hozzáállású vizsgálati résztvevők érzelmi jóléte magasabb volt, valamint másképp és ritkábban élték meg a stresszt, mint azok, akik pesszimistábbak voltak.

A tanulmány azt is kimutatta (amit azért sejtettünk), hogy az optimista résztvevők gyakrabban számoltak be pozitív hangulatról és ritkábban negatívról. 

„Ez a tanulmány egy lehetséges magyarázatot tesztelt, felmérve, hogy az optimistább emberek konstruktívabban kezelik-e a napi stresszt, és ezáltal magasabb szintű érzelmi jólétet élveznek-e” – emelte ki Lewina O. Lee, a VA Boston Healthcare System és a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátriai adjunktusa.

„A stressz köztudottan negatív hatással van egészségünkre. Ha megvizsgáljuk, hogy az optimista emberek másképp kezelik-e a mindennapi stresszt okozó tényezőket, eredményeink tovább gyarapítják a tudásunkat arról, hogy az optimizmus hogyan segítheti elő a jó egészséget az életkor előrehaladtával”

– tette hozzá.

A pozitív gondolkodás egyik legfontosabb előnye, hogy tovább élhetsz a segítségével

Ugyanezen kutatócsoport 2019-es tanulmánya megállapította, hogy a legoptimistább férfiak és nők 11-15 százalékkal tovább éltek, mint a legkevésbé optimisták, még akkor is, ha figyelembe vették az olyan zavaró tényezőket, mint a krónikus betegségek, az iskolai végzettség és az egészséggel kapcsolatos magatartásformák, például a testmozgás, az étrend és alkoholfogyasztás.

„A 21. században sok bizonyíték jelent meg az optimizmus előnyeiről és a pozitivitásról, valamint arról, hogy ezek hogyan befolyásolhatják az immunrendszert, az agyműködést és a fizikai egészséget”

– mondta Jagdish Khubchandani, az Új-Mexikói Állami Egyetem közegészségügyi professzora a Healthline-nak. 

„A túl sok stressz és a negatív lelkiállapot gyengítik a szervezet neuroendokrin és immunválaszait, ami a betegségekkel szembeni erősebb sebezhetőséget és a betegségekből való lassabb felépülést okoz, mivel a szervezet nem tud erős választ adni a stresszre és a betegségekre” – részletezte. „Ez egy összetett és szoros kölcsönhatás a betegség/stressz okozta sebezhetőség, a betegség/stressz észlelése és a testünk stresszorokra/betegségekre adott reakciói között” – fűzte hozzá a kutató.

Mindazonáltal, bár az optimizmus összefügghet néhány jobb egészségügyi eredménnyel, a helyzet nem ennyire egyszerű.

„Hasznos emlékeztetni magunkat arra, hogy a negatívabb látásmód nem szükségszerűen ítéli rövidebb életre az embereket” – mondta dr. Jacob Hascalovici. „A hosszú élet bonyolult kutatási terület” – fűzte hozzá, arra utalva, hogy más tényezőkkel akár negatív életszemlélet mellett is élhettek sokáig a megkérdezettek. 

Azért csak maradj az élet napos oldalán

Az optimizmus nem adottság, sokkal inkább döntés és gyakorlás kérdése. Adott néhány hasznos stratégia, amelyet bárki alkalmazhat.

„Találd meg és összpontosíts azokra a viselkedésmódokra, amelyek a jövőben megvalósíthatók, és a megtapasztalható pozitív eredményekre irányulnak, valamint azokra a viselkedésekre és helyzetekre, amelyekre van befolyásod, azokkal szemben, amelyekre nincs” – javasolja Joel Milam, a Kaliforniai Egyetem professzora.

Az egyik javaslat az, hogy „csökkentsük kitettségünket a híreknek, tömegmédiának, amelyek hajlamosak a negatív helyzeteket univerzálisnak, állandónak és ellenőrizhetetlennek mutatni. A tudatosságra és a szándékosságra való összpontosítás is segíthet.”

„Szándékosan optimistának kell lennünk ”

– javasolja Gregory Scott Brown, pszichiáter, mentálhigiénés író.

„Minden éremnek két oldala van, és néha könnyebb arra koncentrálni, hogy a dolgok nem mennek jól. Gyakran úgy kezdem a találkozóimat, hogy megkérem a pácienseket, mondjanak el három olyan dolgot, ami jól megy az életükben. Ez teljesen megváltoztathatja a beszélgetésünk következő órájának hangnemét” – emelte ki.

„Képzeljük el, hogy minden napot tudatosan azzal kezdenénk, hogy hálát adunk az életünk jó dolgaiért” – veti fel Brown. „Gyanítom, hogy mindez komoly haszonnal járna testi és lelki egészségünk szempontjából.”