ön gondoskodás

A munkahelyi és a pénzügyi öngondoskodás kevésbé közismert, de az általános jó közérzethez és a teljes spektrumú self-care-hez nélkülözhetetlen területek, amelyek gyakran szolgálnak feszültségforrásként. Dr. Zolnay Judit üzleti és vezetési tanácsadó, executive business coach sokéves, pénzügyi területen szerzett nemzetközi felső vezetői hátérrel érdekes megvilágításba helyezi a stresszt. Szerinte 

A cél nem lehet tehát a tökéletesen stresszmentes környezet, csak a személyes adottságokhoz mért optimalizálása a stressz mértékének, amely így még mint ösztönző is felléphet életünkben.

Dr. Zolnay Juditot a munkahelyi és a pénzügyi stresszről és arról kérdeztük, amit ellenük tennünk érdemes.

Lehet a stresszre mint pozitív tényezőre is tekinteni?

Sportolóként, és ha úgy tetszik, corporate (vállalati) atlétaként megfigyelhettem, versenyhelyzetben mi, emberek, többségében jobban teljesítünk.  Az adrenalin támogat bennünket ilyenkor, hogy kiváló teljesítményt nyújtsunk, és jó érzéssel tegyük mindezt. Ennek a kulcsa megítélésem szerint nem a másokéhoz viszonyított, hanem az önmagam tegnapi, tegnapelőtti teljesítményéhez képest mért növekedés, fejlődés. Ekkor pozitív a stressz a munka világában is, és képesek vagyunk előrejutni, haladni, fejlődni, növekedni.

Átcsaphat ugyanakkor ez a hatás negatívba: ennek megelőzésében mekkora a főnök, a vezető felelőssége?

A jó vezetői szerep elengedhetetlen. Ő az, aki a munka világában az edző szerepét tölti be, meg- és kiismeri a munkatársaikat, hiszen mindenkit más motivál.

Kellően ambiciózus célokat és testhezálló feladatokat jelöl ki számukra, az út során támogatja, tudásban és lelkesedésben is kollégái mellett áll, de nem mikromenedzseli őket.

Segít megtalálni a célok személyes értelmét, azazhogy miért jó az adott munkatársnak, ha ő ebbe belevág, és végig is viszi. Felhatalmazza és önállósággal ruházza fel őket. Az ilyen környezetben a pozitív stressz fejleszti az egyént és növeli a csapat teljesítményét is.

A pénzügyi stresszre nehezebb pozitívumként tekinteni. Ez a jelenség mennyire hat ki életünk egyéb területeire?

A pénzügyi stressz létező fogalom. Manapság a magas inflációnak is köszönhetően 

ami akár családi veszekedéseket is szülhet, és folyamatos negatív stresszt idézhet elő. A növekvő pénzügyi stressz nemcsak a bankszámlákat terheli meg, hanem sokak számára depresszióval, szégyenérzettel, dühvel vagy félelemmel is járhat.

Egy 2017-es, felnőttek körében, az Egyesült Államokban végzett tanulmány szerint az, ahogyan valaki a pénzügyi nehézségeket érzékeli és reagál rájuk, hatással lehet a mentális jólétére. Azok, akiket felzaklatott a gazdasági helyzetük, nagyobb valószínűséggel rendelkeztek magasabb depressziós pontszámokkal, mint azok, akik szintén nehéz pénzügyi helyzetben voltak, de nem zaklatták fel magukat annyira. Az eredmények ráadásul az egészségi állapottól és jövedelmi helyzettől függetlennek bizonyultak.

Mit tehetünk azért, hogy az anyagiakból fakadó nyomáson könnyítsünk – másképp fogalmazva, hogyan indulhatunk el a pénzügyi öngondoskodás útján?

Szerencsére sokat tehetünk azért, hogy kezelni tudjuk és feldolgozni a (pénzügyi) stresszt, és nem kell egyedül maradnunk ebben a helyzetben. Ha mentálisan és erőforrásainkat tekintve is felkészülten állunk, sokkal inkább képesek lehetünk átvészelni egy nehezebb gazdasági időszakot.

Sokan családi költségvetéssel dolgoznak, itt fontos a nyitott kommunikáció, az őszinte, empatikus, de tényeken alapuló megközelítés. „Többet kell spórolnunk” – ehelyett például érdemes inkább úgy fogalmaznunk: „Találjunk módot arra, hogy minden hónapban 30 ezerrel többet spóroljunk”. És amikor csak lehet, próbáljunk meg „énüzeneteket" megfogalmazni, például: „Kellemetlen számomra, hogy mennyit fizetünk a szórakoztató-előfizetésekért, és azon gondolkozom, vajon tudnánk-e ezen a téren csökkenteni.” Ajánljuk fel, hogy „cserébe” azt, hogy mi miben fogjuk vissza a kiadásainkat. 

Akár  egyedül él valaki, akár egy család pénzügyeit intézi, fontos, hogy átgondolja a céljait, mielőtt bármilyen megoldására törekedne. Írjunk egy listát. Ezután gondolkodjunk a lehetséges megszorításokon, megőrizve egy olyan dolgot, ami viszont örömet okoz.

Saját magunkkal kapcsolatosan mi a teendőnk?

Kérdezzük meg magunktól: „Min tudok úgy spórolni, hogy az ne befolyásolja negatívan a mentális egészségemet?” Az elmúlt néhány évben annyi bizonytalanság volt, hogy szinte állandóan szorongani kell valamin. Ezért

Legyen az az adósságtól való megszabadulás vagy egy beruházás.

Legyen heti és havi költségvetési tervünk, ehhez heti és havi „budget meeting”-ünk. Ehhez keressünk egy társat, még akkor is, ha egyedül vagyunk. Ő segít objektívnak maradni. Kövessük nyomon a költéseinket. 

Milyen konkrét tippeket érdemes megfogadnunk a takarékoskodás terén?

Tegyünk félre, ideális esetben legalább 10-15%-át a havi bevételeinknek! Az ezzel csökkentett bevételre szabjuk a kiadásokat. Beszéljünk pénzügyi tanácsadóval, és csökkentsük az érzelmi vásárlásokat, ezeket listával tehetjük meg, és az „alszom rá” szabállyal.

Két mentális „hekk” még annak érdekében, hogy a pénzhez való viszonyunk egészségesebbé váljon: 

Még akkor is, ha nehéz élethelyzetet élünk meg. Keressünk olyan közösséget, ahol segíthetünk azoknak, akik még jobban rászorulnak, akár önkéntes munkával. Megtapasztaljuk, mennyit segít a saját kiadásaink megtervezésén, a tudatosságunkon.

A pénz csak egy eszköz, minél inkább racionálisan tervezzük a bevételeinket és kiadásainkat, és dolgozunk a megélésünkön, annál jobban fog a helyére kerülni az életünkben a pénzügyeinkhez való egészséges viszony.

Van, aki minderre azt mondja majd, csak az igazán tehetősek képesek így takarékoskodni. Igazuk van azoknak, akik ezt érzik?

Már a Bibliában is számos intelmet olvashatunk arról, hogy a termény egy részét tegyük el, és őrizzük meg későbbi, ínséges időszakokra. 

Legyen ez egy váratlan kiadás, betegség, baleset vagy nyugdíjaskor.

A megtakarítás lehet rövid távra szóló, például egy utazásra, használati tárgy megvásárlására, vagy hosszabb, mint a nyugdíjunk. Az időtáv és kockázatvállalási hajlandóságunk határozza meg, hogy milyen formában, milyen pénzügyi konstrukciót válasszunk. Egyáltalán nem csak a tehetősebbek kiváltsága mindez, de amennyiben nagyobb összeg áll rendelkezésre egy alkalommal, úgy értékpapírok, kötvények, állampapír lehet ideális megoldás.

A kisebb bevételből élők számára is vannak testre szabottabb opciók. Rendszeres, havi, kisebb összegű megtakarításokra alkalmas a megtakarítással kombinált biztosítás, ahol kisebb összeggel tudunk befektetni akár a nagy cégek fejlődési lehetőségeikbe. Itt is érdemes a portfóliót kockázati étvágyunknak és a befektetés időtávnak megfelelően kiválasztani. Tanácsadást is igénybe vehetünk, érdemes. 

Nyugdíj célra önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást, nyugdíjbiztosítást indíthatunk, akár nyugdíj-előtakarékossági számlát. Adójóváírásban tudunk részesülni, azaz az állam díjazza, ha gondoskodunk önmagunkról.

Hogyan dönthetjük el, hogy melyiket válasszuk?

A biztosításnál mindig lesz valaki, hogy emlékeztessen bennünket, hogy esedékes az önmagunknak tett ígéretet teljesíteni, befizetni a havi, negyedéves vagy éves díjat választásunk szerint. Változtathatunk a befektetési portfólión, ebben tanácsadó segít bennünket.

Az önkéntes nyugdíjpénztárban nagyobb önállósággal kell tennünk a dolgunkat, tartva a befizetéseket, de a szakemberek a választásunkat követően befektetik a pénzünket, és ott nem kell döntéseket hozni feltétlenül menet közben. De válhatunk portfóliót évente. A nyugdíj-előtakarékossági számla sok önállóságot és talán nagyobb fegyelmet igényel, de az előnyei teljesen megegyeznek.

Aki teheti, válasszon párhuzamosan több formát, így elkerüli azt, hogy egy kosárba kerüljön az összes tojása, ami, ha elbotlik az ember vagy a piacok, nehezebb helyzetet eredményez.