Így teszel keresztbe magadnak nap mint nap, és lehet, hogy észre sem veszed

GettyImages-1060795812

Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?

Az imposztorszindróma jelenségét a két pszichológus, Paula Clance és Suzanne Imes írták le először 1978-ban. Megfigyelték, hogy vannak bizonyos emberek, akik hiába produkálnak kiváló teljesítményt a munkahelyükön, remekelnek a tanulmányaikban vagy az életük más területein, legbelül mégis azt érzik, hogy nem elég jó az, amit csinálnak.

Inkompetensnek és értéktelennek tartják magukat a sikereik dacára.

Az imposztorszindrómában érintettek az alacsony önértékelésük és a negatív gondolataik hatására folyamatosan megkérdőjelezik saját magukat, és azt hiszik, csak a véletleneknek köszönhetik a sikereiket. Ez a működés pedig jelentős stresszel, elkeseredettség- és sikertelenségérzéssel, valamint folytonos aggodalmaskodással jár együtt.

Hogyan válik valaki imposztorrá?

Az imposztorszindróma kialakulásában sok tényező szerepet játszik. Az vitán felüli, hogy ezek a személyek erősen teljesítménycentrikusak, és gyakran kapcsolják össze saját értékességüket a teljesítményükkel. Mivel folyamatosan teljesíteniük kell, így nagyon magas mércét állítanak maguk elé, folyton túl szeretnék szárnyalni magukat, ám abban már korántsem biztosak, hogy ez valóban lehetséges, így

folyamatos teljesítménykényszerben, belső bizonytalanságban, és önmagukkal való vívódásban élnek.

A magas belső mércéhez hozzájárulhatnak egyébként a szülők felől érkező elvárások, vagy éppen az iskolai vagy munkahelyi környezet által rájuk helyezett nyomás.

Az imposztorszindrómában érintett személy az eredményei és sikerei ellenére is csak egy szélhámosnak látja magát, és attól retteg, mikor fog lelepleződni a környezete előtt
Az imposztorszindrómában érintett személy az eredményei és sikerei ellenére is csak egy szélhámosnak látja magát, és attól retteg, mikor fog lelepleződni a környezete előttFrancesco Carta fotografo / Getty Images Hungary

Vajon te is imposztorszindrómában szenvedsz?

Bár az imposztorszindróma a neve ellenére nem mentális betegség, csak egy pszichológiai jelenség, a megélése jelentős stresszel és szorongással járhat. Ha az alábbiak közül több is igaz rád, nagy valószínűséggel téged is érint ez a lelkileg és testileg is kimerítő állapot:

  • kétségbe vonod a képességeidet
  • nem tudod megélni a sikereidet
  • félsz a hibázástól, nagyon szigorú és kritikus vagy magaddal, ha bármi nem úgy sikerül, ahogy elvártad
  • erős teljesítménykényszerben élsz, gyakran túlvállalod magad
  • nem tudod reálisan felmérni a képességeidet és a kompetenciáidat
  • úgy gondolod, a sikereid csak külső tényezőkön múlnak vagy a véletlennek köszönhetők
Lelkileg és testileg is fárasztó az imposztorszindróma, a helyes önértékelés hiánya
Lelkileg és testileg is fárasztó az imposztorszindróma, a helyes önértékelés hiányaMaria Korneeva / Getty Images Hungary

Alakítsd át önértékelésed!

Az imposztorszindróma leküzdésében fontos szerepet játszik a pozitív énkép erősítése, az önbizalom növelése, valamint a külső támogatás biztosítása. Azonban, mivel ez a működés hosszú évek során alakul ki, saját erőből ritkán lehetséges túljutni rajta. Ha azt gondolod, hogy téged is érint az imposztorszindróma, érdemes felkeresned egy pszichológust, akivel célzottan térképezhetitek fel az önszabotáló működésed mögött meghúzódó okokat, valamint a folyamatos támogatással és bizonyos technikák megismertetésével segíthet a pozitív gondolkodás és a pozitív énkép kialakításában. 

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek