Hosszú ideig a dadogást mentális vagy érzelmi rendellenességnek tekintették, holott ha dadogsz, pontosan tudod, mit akarsz közölni, csak éppen képtelen vagy azt folyékonyan elmondani. Ezért teljes tévedés, ha a beszédzavar alapján következtetéseket vonunk le az érintett személy karakteréről vagy intelligenciájáról. Épp elég baj az nekik, hogy embertársaik gyakran támadóan vagy lekezelően reagálnak, miközben ők maguk is tisztában vannak a helyzet kínosságával. Most egy friss kutatás arra világított rá, hogy a dadogó emberek problémáját egy agyi eltérés okozza.
Nincs ok bántani a dadogó embereket
A beszédzavarok különböző okokra vezethetők vissza. Szerepet játszhat bennük a genetikai hajlam, és egyes neurológiai betegségek – például a Parkinson-kór vagy a stroke – is kiválthatnak dadogást. A Turkui Egyetem tudóscsapata először olyan betegeket vizsgált meg, akik átestek ilyen betegségeken, ezek alapján egyértelműsíteni lehetett, hogy a szélütés melyik agyterületet érintette, mielőtt elkezdtek dadogni.
Így találtak rá a szürkeállomány károsodott központi részére, a putamenre, amely különösen fontos szerepet tölt be arcunk motoros funkcióiban, azaz arckifejezéseink alakításában. Úgy vélik, hogy másoknál is ennek a területnek a „meghibásodása” lehet a felelős a dadogásért. Vizsgálatuk alanyai ezután olyan emberek voltak, akiknél gyermekkorban alakult ki e beszédzavar. Az ő agyuk ugyanolyan szerkezeti eltéréseket mutatott, mint a korábban tanulmányozott betegeké:
a neurológiai hálózat csomópontjaiban fedeztek fel azonos változásokat.
Új terápiás módszerek segíthetnek
A finn tanulmány szerint mindez azt bizonyítja, hogy a dadogás mindig felmerül ebben az agyi hálózatban, függetlenül a genetikai vagy neurológiai okoktól. A kutatók ezért úgy gondolják, hogy a beszédzavarért felelős agyi terület lokalizációja új terápiás lehetőségeket teremt; ilyen lehet az érintett zóna mély agyi stimulációja, amikor nagyfrekvenciájú elektromos áram segítségével ingerelnek agyi központokat.
Tény, hogy a dadogáson eddig nem igazán segített sem gyógyszer, sem légzés- vagy relaxációs terápia, de alternatív gyógyászati kezelés sem. Hirdetnek persze egy sereg gyógymódot csodát ígérve, de ezekkel nem árt óvatosnak lenni – figyelmeztet a Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ (UMG) beszédzavarokat kutató munkacsoportjának vezetője, aki tanácsadóként is dolgozik a Dadogók Németországi Önsegítő Szövetségénél (BVSS).
Üdvözlendő az új kutatási megközelítés, de eltart még egy darabig, mire tudni fogjuk, hogy melyik elektródát melyik polaritással kell rögzíteni ahhoz, hogy eredményeket tudjunk felmutatni
– fogalmazott Martin Sommer neurofiziológus, aki szerint mindazonáltal a finn tanulmány meggyőzően megerősíti, hogy a bal agyfélteke kulcsfontosságú a beszédkódolásban és a gondolatok beszéddé alakításában.
Az eddigi kezelésekkel nem győzték le a dadogást
Persze még a legsúlyosabb dadogáson is úrrá lehet lenni olyan egyszerű módszerekkel, mint amikor a metronom taktusaira mondjuk ki a szótagokat, de hát ki akar egész nap ilyen szaggatottan beszélni? Ráadásul ettől maga a dadogás nem szűnik meg, csak a taktikus, pontosabban taktusos beszédmód álcája mögé rejtőzik. E beszédzavarok leküzdésére mindössze két hatékonyabb módszert találtak, amelyek kombinálhatók is: ez a folyékonyság kialakítása és a dadogás módosítása. Az első úgy működik, hogy egy szótag vagy hang elnyújtásával bekkelhető ki a probléma, míg a másiknál a blokkok feloldására alkalmas technikákat tanítanak meg annak érdekében, hogy a beszédzavar okozta stresszt kordában tartsák.
Mindkét módszer azon az elképzelésen alapul, hogy a gégében és szájban lévő, beszédformálásért felelős izmok tudatos kontrollja segítségével képezhetőek lágyabban is a hangok
– magyarázta Frauke Kern dadogásterapeuta, aki szerint ezek a módszerek csökkenthetik a tényleges tünet időtartamát és súlyosságát.
A dadogástól való félelem is oka lehet a beszédzavarnak
A Német Logopédiai Szövetség elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a baj forrása legtöbbször éppen a dadogástól való félelem, ami legyőzhető azáltal, ha az érintettek visszanyerik az irányítást a beszédfolyamat felett. Ez csökkenti a feszültséget, így átlendítheti őket a kínos pillanatokon. A dadogó emberek ugyanis gyakran szégyenérzetből próbálnak elkerülni beszédhelyzeteket, ami ahhoz vezethet, hogy kevesebbet járnak társaságba, így hosszú távon elszigetelődhetnek.
Ez a magatartás rendkívül káros, mert jelentősen korlátozza a fejlődési lehetőségeket. Ha valaki nem nyitja ki a száját, sosem fogja leküzdeni a dadogást
– hangsúlyozta Martin Sommer, aki ezért is tartja hasznosnak az önsegítő csoportokat.
Merthogy sokan járnak ilyen cipőben. A kisgyermekek több mint öt százaléka dadog, azaz 1000 gyermekből körülbelül 50. A dadogás általában hirtelen kezdődik 2 és 6 éves kor között, de legtöbbször önmagától eltűnik a következő két évben. Az érintettek körülbelül 1 százalékánál azonban még felnőttkorban is megmarad ez a beszédzavar, ezért is fontos minden ilyen újdonság, ami megoldást jelenthet az ő problémájukra.
Ha más forradalmian új orvosi eljárásról is olvasnál, ezt a cikket ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
