nyelvem hegyén

Igaz, amikor úgy érezzük, hogy egy szó ott csücsül a nyelvünk hegyén, és hajszálak választanak el tőle, hogy kimondjuk, főleg a hétköznapi szavakra jellemző. Így megbocsáthatjuk magunknak, ha a cikk elolvasása után nem emlékszünk a lethologica kifejezésre. A jelenségben az a becsapós, hogy azt gondoljuk, mindjárt kimondjuk, de valójában mégsem. A helyzet általában vagy úgy oldódik meg, hogy az activityből jól ismerten körbeírjuk a feladványt, vagy más juttatja eszünkbe a keresett kifejezést. Ebben a néhány percben igazából képtelenné válunk visszakeresni és előhívni a memóriánkból azt, amit kimondanánk. Ez sokszor nagyon frusztráló, főleg teljesítményhelyzetben, máskor akár jókat is nevethetünk közösen azon, amikor egy mindennapi szó kiesik a fejünkből.

Érdekességek a félrenyelt szavakról 

A nehezen megmagyarázható jelenségekben az a jó, hogy biztosan van a világon egy olyan kíváncsi kutató, akinek céljává válik magyarázatot találni. Ilyen a lethologica is, amiről számos érdekesség napvilágot látott már:

• Megnyugodhatunk, mert a jelenség univerzális. A világ minden tájáról megkérdezett emberek kilencven százaléka számolt be arról, hogy olykor a nyelvük hegyén ragadnak a szavak.
• Meglehetősen gyakran előfordul, és ez a gyakoriság az életkorral csak növekszik. A fiatalok főleg heti egyszer, az idősebbek pedig inkább napi egyszer élik át a szófosztottságot.
• Gyakori, hogy emlékszünk részinformációkra. Milyen betűvel kezdődik az adott szó, hány szótagos vagy mivel végződik.
• A tulajdonnevekre nehezebben emlékszünk. Színészek neveit kitalálni így még nagyobb kihívás.

Miért nem tudjuk a nyelvünk hegyéről kimondani szót?

A gondolataink szavakba öntése egy sokkal komplexebb folyamat, mint gondolnánk. Azért is tartjuk természetesnek, mert tudattalanul és többnyire erőfeszítés nélkül történik. Az agyunk ebben a folyamatban az elvont gondolatokat szavakba kezdi önteni, majd ezeket a szavakat hangokhoz kapcsolja. Amikor a nyelvünk hegyén ragad a szó, ez a bonyolult folyamat akad el. A jelenség nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha fáradtak vagyunk, de az is befolyásolhatja, hogy az adott információt mennyire jól „menti le”, azaz kódolja az agyunk, vagy milyen zavaró emlék interferál vele. 

Nem éri meg ilyenkor a Google-hoz fordulni, mert inkább árt, mint használ, és inkább azt erősíti, hogy az adott szót újra elfelejtsük. A hibák megerősítik egymást, és egészen valószínű, hogy a következő helyzetben sem fog eszünkbe jutni a keresett színész neve vagy a lethologica szó. Több kutató szerint ez a jelenség arra sarkall minket, hogy egy információ jobban bevésődjön a memóriánkba, és ehhez mélyebb megértés szükséges. 

Mi segíthet a szó megtalálásában?

Könnyű válasz erre a kérdésre sincs. Ez a jelenség szinte elkerülhetetlen, de azon tudunk segíteni, hogy a korábban nehezen előhívható szavak később mégis sikeresen kimondhatóak legyenek. Ennek pedig az a titka, hogy magunktól jöjjünk rá a válaszra. Ebben sokszor segítségünkre lehetnek a körülöttünk lévők, akik néhány tippel segíthetik az előhívást. A szó puszta elolvasása nem elég, szükség lehet ugyanarra az útra, amin a szánkra jön a szó. A legjobb, ha megismételjük a szót némán vagy hangosan, ami segít helyrebillenteni a korábban berögzült negatív helytelen előhívást.

Jó emlékeztető lehet, ha egy fontos vizsga vagy előadás előtt ismét a nyelvünk hegyén ragad a szó, mert jelezheti számunkra, hogy még szükséges átrágni magunkat az anyagon néhányszor, hogy jobban bebetonozzuk a szükséges információt.