nevetés kapcsolat

Belső szerveink egészségére, agyunkra és társas kapcsolatainkra egyaránt hatással van, hogyan és mennyit mosolygunk. Ha beszélgetőpartnerünkkel egy mosolyra jár az agyunk, sokkal sikeresebbé válik a kommunikációnk is. 

Első mosolyunk és nevetésünk már csodás hatással van környezetünkre, s a hatás csak fokozódik az évek során. Egy olyan kommunikációs formát sajátítunk el ugyanis már pár hetes korunkban, melynek jótékony hatásai egész életünkben átszövik társadalmi kapcsolatainkat. 

Vegyük komolyan a nevetést!

Olyannyira fontos tudományág ugyanis a nevetés és a mosoly vizsgálata, hogy saját szakágat kapott a viselkedéskutatók listájában. A gelotológusok, azaz a nevetést kutató szakemberek egyaránt úgy vélik, számtalan jótékony hatása lehet, ha mosolyra húzzuk a szánkat, nem csak beszélgetés közben. Arról már korábban is írtunk, hogy akár évekkel hosszabbíthatja meg egészségesen töltött életünket már az is, ha az izmainkat megmozgatjuk egy félmosoly erejéig, ráadásul már azt is tudjuk, társas kapcsolatainkra is sokkal nagyobb hatással van az őszinte mosoly, mint valaha is hittük volna. 

Kutatások sora bizonyította, hogy bizonyos arcizmaink mozgatásakor vegetatív idegrendszerünk is bekapcsol, akár akarattal, akár ösztönösen kezdünk nevetni. Arcizmaink olyan folyamatokat indítanak be, melyek képesek jókedvet okozni a nevetés által. Amikor nevetünk, kitágulnak az orrlyukak, a szemek becsukódnak, a szemizmok megfeszülnek, és pozitív érzelmeket aktivizálnak agyunkban. A kiáramló levegőnek köszönhetően a hangszálaink remegni kezdenek, mozgásba jön a rekeszizmunk, a pulzusunk is megnő, majd fokozatosan lelassul, így a vérellátásunk is jobbá válik.

Az Európai Unió most párhuzamosan két kutatást is finanszíroz a nevetéstudománnyal kapcsolatban, ugyanis a gelotológia számtalan oldala vár még mindig felfedezésre. A PEP rövidítéssel jelölt, a pozitív érzelmek társadalmi hatásait vizsgáló nagyszabású kutatásban 60 kutató vesz részt, mintegy 30 ezer embert vizsgálva világszerte.

„A nevetés központi szerepet játszik a másokkal való koordinációban és interakcióban, de nem sokat tudunk róla” – világította meg az új kutatási terület létjogosultságát dr. Stefanie Höhl, a Bécsi Egyetem fejlődéslélektani professzora. Elsősorban a szorongás és a félelem, illetve a nevetés közötti kapcsolatra fókuszálnak, ugyanis a társadalom mentális egészségét is fel kívánják deríteni. 

A nevetés azon képessége, hogy megtörje a jeget, és előkészítse az utat a társadalmi kötődés felé, elég könnyen megragadható. Endorfinokat szabadít fel a szervezetben, amelyek jó közérzetet biztosítanak. Ki ne érezné jobban magát egy baráti nevetés után? – fogalmazzák meg a kutatásban részt vevők. 

Egy hullámhosszon

Sokszor fogalmazunk úgy, amikor valakivel jól érezzük magunkat, hogy mennyire egy hullámhosszon vagyunk, azonban a fent is említett kutatások részeredményeinek köszönhetően már azt is tudhatjuk, hogy ez valóban így van. Agyunk képes ugyanis ritmusát beszélgetőpartnerünk agyával összehangolni, s ennek is a közös nevetéshez van köze. Az azonos ritmusra járó gondolatok ráadásul segítik az információáramlás hatékonyságát is. Ennek eredményeként a kommunikáció gördülékenyebbé, az interakció és az együttműködés könnyebbé válik a két együtt nevető ember között. 

A Bécsi Egyetem kutatásában szereplő gyermekek és felnőttek agyhullámait vizsgálva egyaránt kiderült, hogy ez az, ami kialakíthatja a közös hullámhosszt két ember között. A vizsgálatban részt vevők beszélgetéseik során egy úszósapkaként hordható képalkotó eszközt viseltek, mely folyamatosan monitorozta elméjük tevékenységét, miközben vicces videókat néztek, és szabadon beszélgettek egymással.

Mire elég 5 perc?

Az eredményeket kielemezve rájöttek, hogy a közös nevetés képes elősegíteni az agyak szinkronitását, azonban arra is fény derült, hogy ez nem is tart olyan sokáig. Egymás számára ismeretlen emberek esetén a közös hullámhossz mindössze 5 percig állt fenn, most pedig azt kutatják, vajon ismerősök, rokonok, barátok között változik-e ennek időtartama. Nagy szerencse, hogy a jókedv, bármilyen unalmas feladatot is adtak az egymást nem ismerő párosoknak, elkerülhetetlen volt, így ez a rövidke idő minden kapcsolatunkban rendelkezésünkre áll, hogy utat nyisson a másik fél felé.