napozás helyesen

Azt már a legtöbben tudjuk, hogy a nyári hónapokban fényvédő nélkül a napon tartózkodni nem okos dolog, arról viszont valószínűleg kevesebben tájékozódtak, hogy nemcsak a nap, hanem a képernyők sugárzása is olyasmi, amitől védenünk kell magunkat.

Szintén lényeges, hogy nyáron próbálj olyan könnyű ruhákat viselni, amelyek lenből vagy egyéb légáteresztő anyagokból készültek. A ruhák ugyan csak bizonyos fokig védenek a sugarak ellen, de azt semmiképp ne várd meg, míg leégsz a szabadon hagyott testfelületeiden, ugyanis a leégés később akár bőrrákot is okozhat.

Ma már különbséget tehetünk fizikai és kémiai fényvédők között. Míg a fizikai fényvédők egyfajta láthatatlan pajzsként védik a testedet a naptól, és visszaverik az UVA- és UVB-sugarakat, addig a kémiai fényvédők a bőrbe felszívódva fejtik ki hatásukat. Ez utóbbiak azért lehetnek veszélyesebbek, mert a szervezetbe jutva különböző mértékben, de szintén befolyásolhatják a hormonháztartás működését.

7 gyakori szoláriumozási és napozási mítosz

1. tévhit: Alapbarnításra van szükséged

Sokan gondolják úgy, hogy egy alapbarnaságot kell szerezniük, hogy elkerüljék a leégést a vakáció során, de ez tévedés dr. Madeleene Gainers, a floridai Anne Arundel Dermatology munkatársa szerint.

„A barnaság önmagában is a bőrkárosodás bizonyítéka”

– figyelmeztet. „A bőr sötétebbnek tűnik, mert újraosztja a melanint, hogy megvédje magát.”

„Ismételt expozíció esetén a bőr nemcsak sötétedik, hanem meg is vastagodik” – mondta Gainers.

Tehát az „egészséges” barnaság, amelyre idén nyáron a legtöbben készülnek, visszafordíthatatlan bőrkárosodáshoz vezethet a jövőben.

2. tévhit: A barnulás szükséges a megfelelő D-vitamin-szinthez

Ha olyan országban élsz, ahol a téli hónapokban korlátozott a napfény, és nem lehet csak úgy kiülni napozni, valószínűleg hallottad már, hogy jó ötlet szoláriumot használni, hogy a D-vitamint megfelelően szinten tartsd a szervezetedben.

Gainers szerint azonban ez egyszerűen nem igaz.

„Nincs ok a bőr károsítására, a bőrrák és a gyorsabb öregedés kockázatának kitéve magunkat, hogy D-vitaminhoz jussunk. Az optimális D-vitamin-szint elérése megfelelő étrenddel és vitaminpótlással valósítható meg a legbiztonságosabban, ráadásul anélkül, hogy károsítanánk a bőrt” – mondta.

3. tévhit: A sötétebb bőrűeknek nem kell aggódniuk a fényvédő krém használata miatt

A fehér bőrűek hajlamosak időben rájönni, hogy az a legjobb, ha kerülik a napsugárzást. Ám általános tévhit, hogy a sötétebb bőrűeknek nem kell ugyanezt az elővigyázatossági lépést megtenniük.

Dr. Karyn Grossman, a Santa Monica-i és New York-i Grossman Dermatology munkatársa egyetértett abban, hogy minden barnaság a bőr genetikai kódjának károsodását jelzi.

„Ez a károsodás az, amely végül bőrrákhoz és öregedéshez vezet”

– jegyezte meg. „És ez minden színű bőrre vonatkozik. A sötétebb tónusú vagy könnyen lebarnuló bőr nem jelenti azt, hogy az illető biztonságban van. Mindenképpen károsítod a bőrödet, ha nem kened be magad” – emelte ki a szakember.

„Bár a sötétebb bőrben lévő extra melanin némi védelmet nyújt, nem gátolja az összes ultraibolya (UV-) sugárzást” – mondta dr. Michael Lin, a bőrvédelem szakértője.

4. tévhit: A napozás vagy a szolárium az egyetlen módja az egészséges ragyogás elérésének

Megértjük: úgy érzed, jobban nézel ki lebarnulva, ugyanakkor nem kell kockáztatnod bőröd egészségét ahhoz, hogy elérd ezeket az eredményeket.

„Vannak, akik úgy gondolják, hogy valódi barnulásra van szükség ahhoz, hogy szép bőrünk legyen” – mondta Gainers, megjegyezve, hogy ez nem igaz. „Ma már számos hatékony, természetesnek tűnő, napmentes barnító és bronzosító létezik. Semmi okod arra, hogy károsítsd a bőrödet, ha barnulásra vágysz” – emelte ki.

5. tévhit: Csak az UVB-sugarak károsak

Az UV-sugárzásnak két típusa van: UVA és UVB. Az UVB-sugaraknak általában rosszabb a hírük, mivel leginkább a leégéshez és a bőrrák kialakulásához kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az UVA-sugarak biztonságosak.

„Az UVA-sugarak inkább a fotoöregedéshez kapcsolódnak, például a ráncosodáshoz és a szabálytalan textúrához” – magyarázta Lin. „Az UVB-sugarak összefüggésben állnak a bőrrák kialakulásával. Egyik sem kívánatos” – jegyezte meg.

Sokan azt gondolják, hogy mivel a szoláriumok jobban támaszkodnak az UVA-sugárzásra, biztonságosabbak, mint a szabadban történő barnulás. De ezek a sugarak valójában jobban károsíthatják a bőr DNS-ét, különösen hosszan tartó expozíció esetén. És ez a károsodás végső soron bőrrákhoz vezethet.

„A Skin Cancer Foundation szerint 10 vagy több szoláriumhasználat 34 százalékkal növeli a melanoma kockázatát”

– hívta fel a figyelmet Gainers.

„Azok, akik 35 éves koruk előtt szoláriumot használnak, 75 százalékkal növelik a kockázatukat. Az Egyesült Államokban évente 6200 melanomás eset kapcsolódik a beltéri szoláriumozáshoz” – fűzte hozzá a szakember. 

6. tévhit: A legtöbb bőrrák nem nagy baj

Sokan ismernek legalább egy olyan személyt, akinél bőrrák alakult ki, és könnyen meggyógyult. Ám fontos tudni, mennyire halálos lehet a bőrrák.

„A bőrrák fontos személyi és közegészségügyi probléma, aminek veszélyeit ismernünk kell” – emelte ki a szakember.

7. tévhit: Amíg nem égsz le, a barnulás biztonságos

Abban az esetben, ha ez még nem volt egyértelmű, bármilyen barnulás lényegében elvezethet jövőbeni bőrproblémákhoz.

„Az akut leégés fájdalmas, és növelheti a melanoma kockázatát – folytatta Lin. – De a barnulás szintén fotoöregedést okoz, és hajlamosít a bőrrákra.”

A probléma az, hogy a legtöbb ember figyelmen kívül hagyja ezeket a kockázatokat, mert ma nem látja hatásukat.

„Azt hiszem, a legfontosabb, hogy megértsük, hogy bármilyen barnulás egészségtelen a bőrre nézve. Nincs egészségügyi oka annak, hogy lebarnuljunk. Ha valaki igazán barnának szeretne tűnni, használjon körültekintően önbarnító krémeket” – javasolja Grossman.