nagy böjt

Elsőre furcsának hangozhat emberkísérletnek nevezni a nagyböjtöt, de valójában lényegét tekintve mégiscsak erről van szó: az akaraterő próbája ez a hat hét, amelyben a katolikusok nem csak arról mondanak le, hogy húst egyenek. Megvannak a hagyományai annak, hogy miért éppen ennek az élelmiszernek a fogyasztásáról kell letenniük, azonban ennél fontosabb eleme a böjtnek az önmegtartóztatás, az önfegyelem gyakorlása.

Százmilliók tartják a nagyböjtöt

Hogy pontosan hányan is tarthatják a nagyböjtöt világszerte, azt nehéz meghatározni. Becslések szerint a világon összesen 1,3 milliárd katolikus élhet, a magyar lakosságból pedig 2,9 millió fő vallotta magát katolikusnak a legutóbbi népszámláláson. Ők azonban nem mind böjtölnek, mivel az előírás általánosságban véve a 14 év fölötti, egészséges emberekre vonatkozik, szigorú böjtöt pedig a 18–60 év köztieknek kell tartaniuk. Egy állapotos nő, egy gyerek vagy egy idős, beteg ember tehát mentesül a böjt kötelező mivolta alól, bár dönthet úgy, hogy ennek ellenére mégis tartja annak előírásait.

Ezek a következők:

• két szigorú böjti nap van, hamvazószerda és nagypéntek
• a böjt többi részében pedig péntekenként kell követni az előírásokat.

A katolikus keresztények esetében a szigorú böjt egy napon három étkezést engedélyez, melyek közül egyszer lehet csak jóllakni (ez a magyar értelmezése annak a parancsnak, mely szerint egy főétkezés mellett még két alkalommal vehetnek ennivalót magukhoz.) 

A nagyböjt idén egyébként február 14-én kezdődött és március 29-én ér véget nagypéntekkel. Összesen 46 nap: a negyvennapos böjtöt ugyanis a vasárnapok nélkül számítják, ezeken a napokon ugyanis minden héten a feltámadást ünnepli az egyház. A valóságban tehát hosszabb a bűnbánati időszak, amellyel az egyházak a húsvét ünnepére készülnek.

De miért épp a hús?

Annak is megvan az oka, hogy miért éppen a húsról kell lemondani ekkor több százmillió embernek. Már az első századból maradtak ránk olyan feljegyzések, amelyek a böjtöt a hús elhagyásával tették egyenértékűvé: ennek egyszerű oka van. A hús olyan finomnak számított, hogy az erről való lemondás valódi áldozat volt. 

Mindezen túl a hús luxustermék is volt ebben az időszakban, nem tudták nagy tömegek viszonylag alacsony áron beszerezni azt legalább valamilyen formájában, ahogy ez manapság a helyzet. Sok oka volt tehát annak, hogy éppen ezt írta elő az egyház önmegtartóztatásként. A böjtölés egyébként a IV. századtól vált általános szokássá, a húshagyókeddet követő hamvazószerdai kezdet pedig a VII. század óta.

Volt egy időszak, amikor a XI. század idején annyira szigorúan tartották a böjtöt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, és a húst, a tejterméket és a tojást egyaránt mellőzték ezen időszakban.

Felmerülhet ugyanakkor az a kérdés is, hogy a húsok mellett az állati származékokra, tehát tojásra vagy tejtermékekre is áll-e a tilalom? A katolikus egyház jelenlegi útmutatása szerint ezekre nem, így szabadon fogyaszthatók.

Ez nem is valami bonyolult

Ha az a képzet alakult ki benned a fentiek olvastán, hogy a nagyböjt tulajdonképpen nem is annyira nagy ügy akkor sem, ha minden kötelezően előírt szabályt betartasz, tulajdonképpen igazad van. Heti egyszer lemondani a húsról könnyen megoldható, hiszen a néhány évtizeddel előtti állapotokhoz képest a vegetáriánus konyha sokkal több fogása ismert, több alapanyaga elérhető, tulajdonképpen gasztronómiai kísérletezésre nyit teret általa a húsmentes péntek, ezzel kicsit elütve a böjt lényegét és élét.

Amíg korábban a borsófőzelék, rántott sajt és zöldségek, a főzelékek, a túrós csusza és a saláták jelentették a böjti menüt, addig ma már vásárolhatunk húspótlókat, a legvadabb ízvilágú zöldséges pitéket tálalhatjuk, krémlevesekben tobzódhatunk: kicsit eltűnik a lemondás.

Elhagyni a kávét, az alkoholt, a kenyeret vagy akár a teljes böjti időre a hús fogyasztását már ténylegesen nem olyan egyszerű annak, aki minden reggelt feketével indít, vagy nehezen tudná elképzelni, hogy vegetáriánus étrendre álljon át.

Az „emberkísérlet” jelleg ebben áll igazán. Ki ismeri fel azt, hogy mi a gyenge pontja, és ki vállalja fel, hogy épp arról mond le nagyböjtben, amiről igazán nehéz a számára?

Ha mindkét pontot sikerül teljesíteni, az valóban áldozat, egyben másfél hónapon át tartó mindennapi küzdelem, amelynek hittől függetlenül is van jellemfejlesztő hatása, pont úgy, ahogy annak, amikor diétázom, életmódot váltok, vagy minden harmadik napon elmegyek futni öt kilométert.

Egyik sem egyszerű, de ha végrehajtod, jó közérzet mellett elégedettség is eltölthet. Az én idei böjti vállalásom a kötelező húsmentes napokon túl az alkohol teljes elhagyása – születésnapok, iskolai bál és előre betervezett találkozók, vendégségek mellett is betartva ezt.

Ez most a legdivatosabb böjtölési forma

Nem csoda, hogy eben az időszakban sokan döntenek úgy, hogy habár nem vallásosak, valamiféle böjtöt mégis kipróbálnak. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint az időszakos böjt tartása a legnépszerűbb jelenleg: ennek három formáját látják elterjedtnek. Ezek a következők:

• 16/8, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk, és 8 órában lehet enni.
• 24 órás koplalás hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától vacsoráig.
• 5:2 étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.

Ezeknek az emberi testre gyakorolt hatásáról sok adat egyelőre még nem áll rendelkezésre – a kísérletek azt tudták eddig bebizonyítani, hogy az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet, és csökkenti a gyulladásos faktorokat. Arra ugyanakkor felhívja az MDOSZ a figyelmet, hogy a jelenleginél sokkal kiterjedtebb és megalapozottabb kutatások kellenek ahhoz, hogy átláthassuk az emberi szervezetre gyakorolt valódi hatásokat, illetve kiemelik azt is, hogy a böjt nem mindenkinek való.

Alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén a kezelőorvossal való konzultációt javasolják, illetve magát a böjtöt nem ajánlják várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem.

Az MDOSZ a csodadiéták helyett a kiegyensúlyozott táplálkozást ajánlja: arról, hogy miért fontos a súlykontroll, itt olvashatsz.