Az egyik kollégának büdös a parfümje, a másik hangosan rág, a harmadik kopog a műkörmével a billentyűzeten. Van, aki nem tudja elviselni, ha megy a légkondi, és akad olyan is, aki folyamatosan telefonál, vagy dobol egy tollal az asztalon. Millió módja van annak, hogy egyterű irodában egymást idegesítsük: egy cikkben már mi is körbejártuk, mivel lehet a leginkább kihúzni a gyufát egy kollégánál. Miért kell mégis egyterű irodákban ülnünk nap mint nap?
Akikben bízol, azzal tudsz így dolgozni
„Eredetileg költségcsökkentési okkal születtek az egyterű irodák: az irodaházak építésekor kisebb területet és kevesebb költséget jelentett, ha nem húztak fel válaszfalakat.
Gyártottunk hozzá jó ideológiákat is: így az emberek látják egymást, tudnak beszélgetni, ami igaz is, már ha olyan az irodában a hangulat.
Ha viszont olyan emberekkel vagyok nap mint egy bezárva egy irodába, akiket ki nem állhatok, akkor minden nap egy vesszőfutás” – mondja Toldi Zsuzsanna szervezetfejlesztő, az Aquilone Training Kft. tulajdonosa.
Zsuzsanna szerint egy iroda teljes napját megfigyelve könnyen átláthatjuk, hol jó a közösség és működőképes az egyterű irodás berendezkedés.
„Ha élet, csacsogás van, akkor jól vannak a munkavállalók.
Ha a csendhullámokat interaktív, játékosabb időszakok szakítják meg, akkor szépen összecsiszolódtak.
Hihetnénk azt, ha valahol egész nap fülhallgatóval ülnek az emberek, hogy csak nagyon koncentrálnak, de még a legintrovertáltabb embernek is igénye van a kapcsolódásra” – árulta el a szervezetfejlesztő.
Ezért nem szereted az irodai munkát
Azt Toldi Zsuzsanna is aláhúzta, hogy az embereknek vannak problémái ezzel a fajta irodai berendezkedéssel.
„A Psychology Today vizsgálta az egyterű irodákat, és arra jutottak, hogy az emberek nem annyira szeretik őket. Nem azért, mert mindenki rálát a képernyőjükre, hanem mert hallják a hangjukat telefonbeszélgetés közben. Ez nagyon érdekes” – mondta el. Mint elárulta,
az agyunk folyamatosan készenléti állapotban van, figyeli, van-e veszély, és egy open office berendezésű térben, ahol sok ember tartózkodik egyszerre, ez nagyon fárasztó.
Érdekességként hozzátette, a videós megbeszélések is ebből az okból olyan fárasztók: nem látjuk a beszélgetőpartnerek teljes testét, ami miatt agyunk folytonos készültségben van. Érdekes módon lekapcsolt kamerával folytatott megbeszélés idején ebből kifolyólag kevésbé fáradunk el, mint ha nézzük egymás arcát.
Ahol már saját helyed sincs
Vannak olyan egyterű irodák, amelyek tovább viszik a koncepciót egy lépéssel: ezekben már nincs minden munkavállalónak elegendő asztal, felváltva járnak be a dolgozók, és nincsenek állandó helyeik sem.
„Olyan környezetben, ahol minden állandóan mozog, agyunk hiába keresi a stabilitást. Hideg vagy meleg helyre tudok ülni? Rásüt-e majd a laptopomra a nap? Arra jó ez, hogy csökkentsék az irodák területét, 600 dolgozóra elég 300 hely is, de az emberek így is megpróbálnak lefoglalni saját területet” – mondta el a szervezetfejlesztő, hozzátéve, hogy ő maga is dolgozik ilyen helyen, és rossz érzést kelt benne, amikor beérve azt látja, elfoglalták az ő kedvenc helyét.
Ezekben az irodákban stresszel indulhat a nap, ami nem optimális senkinek.
Ezt szeretnék a munkavállalók
Mi kell egy munkavállalónak ahhoz, hogy jól érezze magát – tehetjük fel a kérdést, ismerve az ilyen helyzetekben rejlő nehézségeket. Az Aquilone nemrég elkészített Munkahelyi körképében is ezt vizsgálta, egy neurológiai modell felől megközelítve a kérdést. A válaszok azt sugallták, hogy a munkavállalóknak a következő három terület fontos ahhoz, hogy jól érezzék magukat munkahelyükön:
- Bejósolhatóság, azaz a stabil munkahely.
- Mozgástér, azaz amiben lehet, maguk hozhassanak döntést.
- Kapcsolódás, azaz biztonságban érezze magát kollégái között, fordulhasson hozzájuk.
A csocsóasztal és a babzsák fotelek bár kellemes hangulatot teremtenek, de az irodák berendezésében nem ezek a legfontosabbak: a szépség az, ami Toldi Zsuzsanna szerint számít a valóságban.
Megkérdeztük a szervezetfejlesztési szakembertől azt is, mit tehet egy cég annak érdekében, hogy munkavállalóinál elérje a lehető legnagyobb elégedettséget: Toldi Zsuzsanna szerint ezt a kérdést is neurológiai szinten kell átgondolni a jó mentális állapot eléréséhez.
„Először is el kell érni, hogy ne legyen nagy stressz: gazdasági okból ne rúgjunk ki embereket, legyen átlátható, kivel mi történik egzisztenciálisan.
A második pont az, hogy kezeljük tisztán, kinek mekkora a mozgástere. Harmadsorban mindenkinek a státuszát kell rendbe tenni, valóban tiszteletteljes légkört kell kialakítani kiközösítés, intrika és bántás nélkül. A burkolt verbális agressziót is fel kell számolni. Fontos a szerepe a dicséretnek, a konstruktív visszajelzésnek. A negyedik fontos pont a kapcsolódás minősége: a pszichés biztonság a hatékony csoportok kiindulópontja. A legutolsó lépés pedig az igazságosság a javadalmazás, a terhelés és a vezetőtől kapott kiváltságok területén” – sorolta Toldi Zsuzsanna, aki szerint bár mindezt elérni nem egyszerű, de látványos sikereket tud eredményezni, akár többmilliárdos bevételnövekedést is egy cég életében.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
