Multitasking negatív hatásai

A multitasking angol kifejezés tipikusan az utóbbi évtizedekben épült be a magyar nyelvbe, hogy ki tudjuk fejezni, milyen, amikor egyszerre több dolgot csinálunk. Ez a fajta működés már nemcsak a munka világában van velünk, de akár a szabadidőnkben is megjelenhet. Mennyire jó egyszerre letudni a főzést és meghallgatni a kedvenc podcastunkat, vagy milyen hasznos munkaerő válhat belőlünk, ha adminisztráció közben egy telefonhívást is elintézhetünk. 

A multitasking mítosza

Igazán varázslatos elképzelés, hogy a multitasking erejével nem egy, hanem akár két- vagy háromembernyi feladatot is magunk mögött tudhatunk egy nap alatt. Sajnos ez valóban csak varázslat, mert a valóságban a multitaskingnak nincsen természetfeletti ereje. A figyelmünknek annál inkább. Mindannyian rendelkezünk egyfajta figyelmi kapacitással, aminek mértéke személyenként kissé eltérő lehet, abban azonban hasonlítunk egymásra, hogy a figyelmünk mértéke korlátozott.

A figyelmi kapacitásunk akár valutaként is értelmezhető, amivel fizetünk minden elvégzett feladat vagy tevékenység után. Ebből a megvilágításból egy nagyon értékes valutáról beszélünk, hiszen folyton minden és mindenki azért áhítozik körülöttünk, hogy a figyelmünket megszerezze. Csakúgy, mint ahogyan azt a pénzünkkel tesszük, a figyelmi kapacitásunkat is érdemes gondosan őrizni, költségvetést készíteni rá, és a megfelelő helyen befektetni. Multitasking során a figyelmi kapacitásiunk úgy ürül ki, mintha az ablakon borítanánk ki a bankszámlánk tartalmát. Minden egyes feladatváltással értékes valutát veszítünk, és szinte esélytelen annak hatékony beosztása.

A szétmorzsolódásnak ára van

A multitasking azért csábít minket bűnre, mert a siker érzetét kelti bennünk, miközben valójában kevésbé vagyunk hatékonyak. Valójában nem több feladatot csinálunk egyszerre, hanem a figyelmünkkel ugrálunk a feladatok között, ami az aranyat érő figyelmünket teljesen felemészti. Hiányos megértést, pontatlanságot, felszínességet hagy maga után. A figyelmi fáradtság hatására akár fontos kérdésekben is hozhatunk rossz döntéseket. 

A multitaskingnak azért is lehet nagy ára, mert a nap végén azt az érzetet keltheti, hogy mi magunk nem vagyunk elég jók bizonyos feladatokra, miközben a valóságban olyan, mintha üres pénztárcával mennénk bevásárolni. Ennek tudatosítása nélkül a multitasking életmód rányomhatja a bélyegét az önértékelésünkre, és akár krónikus stresszhez is vezethet. Emellett sajnos úgy, mint egy rossz hitelnél, amit muszáj felvennünk, ha elfogyott a pénzünk, a kimerített figyelmi kapacitáson túl, a kognitív képességeinket is kezdjük felmorzsolni. Angol tudósok kutatási eredményei azt mutatják, hogy a multitasking hatására IQ-pontokat is veszíthetünk. 

Törjünk ki az időrablók fogságából

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tehetünk a multitasking felszámolásáért. Az egyik leggyilkosabb és egyben leginkább rejtőzködő multitasking tevékenység az olyan időrablók használata, amik valójában céltalanok, és nem szolgálják a feladataink ellátását, sőt, ha pihenésre használjuk őket, a feltöltődésünket sem. Ilyen például a közösségi média használata, az állandó jelenlét a chatfelületeken, a sorozatok pörgetése vagy az állandó hírolvasás. Ez a felsorolás biztos hosszasan bővíthető lenne, ami azt is jelzi, hogy mit és mennyit érdemes elhagyni a mindennapokból.

Sok-sok figyelmi kapacitást ajándékozhatunk önmagunk számára, ha magunk helyett időrablóinkat tesszük rács mögé. Ha feladatainkra fókuszálunk, és nem engedünk be ebbe a figyelmi térbe semmi mást, csak azt, amire a feladat elvégzéséhez szükségünk van, akkor sokkal hatékonyabbak lehetünk. Kezdjük kis lépésekben a változást, amiben sokat segíthet, ha megtervezzük a mindennapjainkat. Szánjunk időt mindarra, ami fontos és sürgős lehet, és szortírozzuk ki a kevésbé fontos dolgokat.