És akkor még nem beszéltünk azokról az ártalmakról, amiket mi okozunk saját magunknak. Vannak ugyanis olyan gyilkos szokásaink, amik jócskán megfejelik a fentieket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy még véletlenül se érezzük jól magunkat a bőrünkben.
1. Mindig a közösségi médián lógsz
Többet vagy fenn, mint szeretnél? Rendszeresen azon találod magad, hogy megint jóval tovább görgetted az üzenőfalad, mint szeretted volna, miközben olyan filmeket néztél, olyan párbeszédeket vagy élő videókat követtél végig, amiktől semmi pluszt nem kaptál, viszont egy csomó időd elment velük? Bármi, amit túl sokat használunk, eszünk, iszunk vagy teszünk, ártalmas lehet, a túlzott közösségimédia-használat viszont kiemelkedően káros az egészségre, ezt pedig mára jócskán alátámasztják kutatási adatok is. Egy 2013-mas egyetemi kutatás például egyértelmű korrelációt mutatott a Facebookon töltött idő mértéke és az önmagunkkal való elégedetlenség között. A kísérletben részt vevő emberek is minél többet csüngtek a kék könyvön, annál inkább csökkent a magukkal való elégedettségük. Ha szeretnéd jobban érezni magad, állj le azzal, hogy minden fél órában csekkolod az értesítéseidet, és ha máskor nem, legalább estére tiltsd le magad róla.
2. Negativitás
Túlságosan kritikus vagy magaddal szemben? Az agyad csak úgy zakatol a sok negatív gondolattól és önmarcangolásról? Ideje változtatni, mert kutatások igazolják, hogy az, ahogy magunkról gondolkodunk vagy beszélünk, nagyon erőteljesen hat arra, ahogy érezzük magunkat. Sőt arra is, amit mások gondolnak rólunk.
Tudtad, hogy a magunkról alkotott képünk, világlátásunk alapvetően befolyásolja azt is, ahogyan a világ történéseit olvassuk? Ha negatív önképpel rendelkezel és egyébként is hajlamos vagyunk a negatív gondolkodásra, könnyen lehet, hogy a világ – azért nem is mindig negatív – eseményeit is ilyen színben kezdjük el látni. Ahelyett, hogy negatív kifejezésekkel illetnénk a környezetünket és magunkat, érdemes megkeresni a körülöttünk lévő kisebb pozitívumokat, és a problémák eltúlzásából ismert technikával inkább ezeket nagyítani fel. A „Rettenetes voltam az állásinterjún” gondolat helyett inkább az „Ebből is tanultam valamit, és később jobb leszek” mindset legyen a cél, ha nem szeretnél hamar kiborulni.
3. Meggyőződésed, hogy semmin nem tudsz változtatni
Sokszor szoktál arra gondolni, hogy te úgysem tudsz megváltozni, hogy negatív körülményeket, kihívást jelentő tulajdonságaidat nem tudod átformálni? Úgy gondolod, hogy semmi esély rá, hogy kitörj a lustaságból vagy épp figyelmetlenségből? Az önelfogadás fontos, és nem is kell arra törekedni, hogy az ember tökéletes, hibátlan legyen. Ugyanakkor jó, ha inkább arra tréningezed magad, hogy igenis van kiút a nehéz helyzetekből, és nem kötelező harmadjára is ugyanabba a folyóba lépned.
Tulajdonságaink, viselkedésünk, meggyőződéseink és véleményünk is pozitív irányba változhatnak az évek során, főleg, ha ehhez nem szégyellünk segítséget is kérni. Ha azt sulykolod magadba, hogy képtelen vagy a változtatásra, az valóban elvágja a változtatás útját, pedig a tudomány is megerősíti, hogy az bizony ott áll előtted. Egy 2017-es kutatáselemzésben több száz korábbi vizsgálatot hasonlítottak össze, és azt mutatták ki, hogy pszichoterápiás segítséggel még az olyan, alapvetőnek hitt vonások, mint az introverzió vagy extroverzió is módosíthatók.
4. Sosem sportolsz
Az aktív, sportos életmód messze nemcsak megjelenésünk, de még csak nem is kizárólag fizikai egészségünk szempontjából fontos. A rendszeres edzés – főleg, ha egészséges táplálkozással is párosul – óriási hatást gyakorol lelki egészségünkre is. Endorfint termel, vagyis természetesen segíti, hogy jobban érezzük magunkat, de emellett is számos olyan kemikália termelésére serkenti az agyunkat, amelyek általános jóllétünket szavatolják.
Ráadásul a mozgással járó keringésélénkítés az agy vérellátását is segíti, emiatt pedig még a gondolkodásunknak jót tesz. És itt lehet visszatérni a dolog elejére: azzal, ha a sporttól jobban nézünk ki és okosabbak is leszünk, megnő az önbizalmunk, és összességében is jobban érezzük majd magunkat a bőrünkben.
5. Sokat veszekszel a családtagjaiddal
Rendszeresen kiabálásig menő vitáid vannak a hozzád közel állókkal? Kutatások igazolják, hogy a családunkkal ápolt rossz viszony, a konfliktusok elmérgesedése hosszú távon depresszióhoz és más nehézségekhez vezethet, a családból hozott rossz konfliktuskezelési minták ráadásul negatívan érintik azt is, ahogyan a másokkal való nézeteltéréseket intézed.
Teljesen rendben van, ha vannak olyan sérelmek, amiknek a feldolgozásához nem elég egy gyors bocs vagy egy de hát az már olyan régen volt, minek ezen lovagolni. De ezzel együtt is érdemes sértett félként is energiát fektetni abba, hogy a kapcsolatot helyre hozd, vagy legalábbis olyan szintre fejleszd, ahol nem folyamatosan pattanásig feszült a helyzet az ebédlőasztalnál. Mindenki mentális egészsége hálás lesz érte.
6. Nem alszol eleget
Tudtad, hogy ez jön, igaz? Nem véletlen. Testünknek egyszerűen szüksége van a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre, máskülönben egészségügyi problémák, mellettük pedig mentális nehézségek jelentkezhetnek. Nemcsak irritált és mérges leszel, ha kevesebbet alszol, de rosszabbul is érzed majd magad a bőrödben, nagyobb eséllyel leszel szomorú, lehangolt, sőt, a kialvatlanság a depresszió tüneteit is felerősíti. Ha szeretnéd jobban érezni magad testben és fejben, szánj elegendő időt az alvásra. Hogy pontosan mennyit is? Nos, ez egyénileg változó, és életvitelünk sem mindig olyan, hogy 9-10 órás nagy szunyák is beleférjenek. A körülbelül hétórányi alvást viszont receptre kéne felírni mindenkinek, aki jól szeretne lenni.
Igaz rád a fenti pontokból egy-kettő, esetleg több is? Ha szeretnéd jobban érezni magad a bőrödben, ideje változtatni. Kezdd a legegyszerűbb dolgokkal, sétálj és pihenj többet, és netezz kevesebbet. Szervezeted és hangulatod azonnal meghálálja majd.
