Havonta 2–7 nap, egy élet alatt akár 8 év: miért tabu még mindig menstruálni?

A menstruáció része a normális és egészséges életnek, ennek ellenére még mindig világszerte stigmát jelent a menstruáló emberek számára.

A menstruációval kapcsolatos hiányos információk rengeteg országban még ma is káros dezinformációkhoz és diszkriminációhoz vezetnek, minek következtében a lányok olyan hátrányokat szenvedhetnek, amiket sokszor évek alatt sem tudnak leküzdeni. Május 28. a menstruációs higiénia világnapja, ez pedig szuper apropó arra, hogy beszéljünk a témáról, ezzel is csökkentve a menstruációt övező tabukat.

A papirusztól a tamponig

Kevés olyan téma van, amit globális szinten is annyira kerülünk, mint a menstruációt, pedig mióta világ a világ, emberek menstruálnak. Az ókori Egyiptomban a nők papiruszból készítettek maguknak tampont, a középkor asszonyai a vérüket vetőmaghoz keverték, egyfajta trágyaként használva, később pedig rongyokat, gyapjút és állatbőrt használtak a vér felitatására. A Johnson & Johnson 1896-ban kezdett a maiakhoz hasonló betéteket árulni, az emberek szemérmessége miatt azonban még nem sok fogyott belőlük. A probléma megoldása érdekében az 1920-as években a Johnson & Johnson úgynevezett néma vásárláshoz való kuponokat jelentetett meg magazinokban, amik segítségével anélkül lehetett vásárolni, hogy a nőknek hangosan kérniük kellett volna a betétet a boltban. Az első tampon 1931-ben került a boltok polcaira, a pamutból készült terméket pedig egy kartonpapír segítségével lehetett felhelyezni. A betét használata 1948 után vált széleskörűen elfogadottá az Egyesült Államokban. Ez volt az az év, amikor a Modess márka kampányában először profi modellek és fotósok dolgoztak, az eredményt pedig egész oldalas hirdetések képében lehetett viszontlátni. 1969-ben megjelent a piacon az első ragasztható betét, 1976-ban pedig bevezették a tisztasági betétet is. 1985-ben egy Tampax-hirdetés főszereplőjeként Courteney Cox először mondta ki a menstruáció szót tévéreklámban.

Nem csak tabu, probléma is

Hiába a sok történelminek számító lépés és esemény, még ma is rengeteg ember érzi magát kellemetlenül a menstruáció miatt. Számos jelenleg is érvényes stigma hátterében sokszor a különböző vallási meggyőződések állnak. A főbb vallásokban ugyanis a menstruáló nő nemcsak fizikailag, de lelkileg is tisztátalan. Alkalmatlannak tartják őket a leghétköznapibb dolgok elvégzésére is, és más területeken (közös étkezések, vallási összejöveteleken való részvétel, stb.) kirekesztés áldozatává válnak.

A menstruációnak a legrosszabb esetben egy pár napig tartó, kevésbé kellemes állapotnak kéne lennie, sok lány életére azonban ennél jóval nagyobb hatással van a rendszeres vérzés. Az ehhez kapcsolódó szégyen hiányos tudással és a nem megfelelő higiéniával ötvözve életminőségbeli romláshoz vezet. Mert bár mindannyian tudjuk, hogy újra és újra meg fog jönni, a menstruációval kapcsolatos tájékoztatás és egészségügyi oktatás a világ legtöbb részén hiányos, pedig aktuális és pontos információk birtokában sokkal kényelmesebben és magabiztosabban érezhetik magukat az emberek a vérzés idején is. Világszerte fiatal lányok milliói maradnak ki az iskolából a menstruációjuk miatt, pedig létezik megoldás a problémára. Ghána oktatási rendszerének vizsgálata megállapította, hogy az ingyenesen hozzáférhető egészségügyi betétek és a mindenki számára elérhető, megfelelő tájékoztatás következtében a lányoknak lehetőségük van részt venni az oktatásban a menstruációjuk napjain is.

A tiszta víz, a hozzáférhető mosdók és egészségügyi termékek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a menstruáció ideje alatt is eleget tudjunk tenni a kötelezettségeinknek. Sokak számára azonban még ezek a körülmények sem adottak, az iskolákban nincs mosdó, a menstruációs termékek pedig elérhetetlenül drágák. Az Európai Unió 2007 óta lehetőséget ad a közbeszédben tamponadónak is nevezett áfa csökkentésére, és az államok fele élt is ezzel, Magyarország azonban magasan vezeti a mezőnyt a dohány, az alkohol és luxustermékek áfájával megegyező 27 százalékos forgalmi adóval. Szakemberek szerint itthon akár a nők harminc százalékát is érintheti a menstruációs szegénység, és bár egyre több a civil megmozdulás és az adomány, a probléma továbbra is komplex megoldást kíván. Vegyük észre, hogy azokon a területeken, ahol sokszor villany, gáz és vezetékes víz sincs, nem a fenntartható menstruációs termékek jelentik a megoldást. Vegyük észre, hogy az, hogy nekünk mindez adott, privilégium. A privilégiumok pedig lehetőséget adnak arra, hogy segítsük azokat az embereket, akik ezek nélkül kénytelenek élni. Mert akár iskolás lányokról, akár hajléktalanokról van szó, mindenkinek joga van a személyes higiéniához.

Mustra