Még sajnálom, hogy ennem kell

Az előzmények: a léböjt tíz napja

1. nap: Lemondás és hidegrázás

2. nap: Rémálmok és mozi

3. nap: Hárman bíztatjuk egymást

4. nap: Jártányi erőm sincs

5. nap: Hülyeséget csinálok

6. nap: Csoda történt

7. nap: Gyönyörűnek érzem magam

8. nap: Nem akarom abbahagyni

9. nap: Az utolsó próba: mandulás pisztráng

10. nap: Rászoktam, hogy nem eszem

Jó néhány napja véget ért a léböjt, de én még mindig sajnálom, hogy vissza kellett térnem az evéshez. Ezt az érzést csak az ismerheti, aki tudja, mennyivel jobb tisztának és könnyűnek lenni, mindenféle megterhelő ételek nélkül.

Az első korty leves mennyei

A zöldségleves levétől a zöldségeken, salátákon át fokozatosan tértem vissza a valóságba. Az első korty leves só és fűszerek nélkül is mennyeinek tűnt. Aztán halat, húsokat, főzelékeket és salátákat iktattam be az étrendembe. Néhány nap után leültem barátnőmmel, és egy finom tejeskávé mellett meséltem neki magamról és a léböjtről. Ő hallgatott, és nézte hogyan tartok szünetet minden egyes korty kávé után. Kiskanállal szürcsölgettem, mert élvezni akartam minden pillanatát.

A tisztítókúrának köszönhetően egészen új értelmet nyertek az ízek. Az edzőteremmel továbbra is jó barátságot ápolok, ennek köszönhetően semmit sem híztam vissza a léböjt alatt leadott kilókból, sőt. Fél kilót azóta is leadtam az egészséges ételeknek köszönhetően. Azt tervezem, hogy ősszel újra nekivágok a buktatókkal és nehézségekkel tarkított kalandnak. Addig azonban élvezem a tavaszi, nyári zöldségek és gyümölcsök ízeit, és próbálok továbbra is figyelni magamra.

Éhezéssel nem lehet fogyni
„Ahogy Lulu teste kezdett hozzáedződni a nem evéshez, több lett az energiája, vagyis túllendült a mélyponton - írta dietetikus szakértőnk, aki a tíz napos léböjtkúráját nemrég befejező Lulu vállalkozását itt elemezte ki. Kitért az éhezés okozta vészreakcióra, és arra is, hogy munkavégzés közben miért nem érdemes efféle kúrákba kezdeni.

Fotó: D. Sharon Pruitt