Bizonyára mindenki könnyen el tudja képzelni a következő helyzetet: végre eljön a várva várt nyaralás a tengerparton, és végre lehet egy jót lubickolni a vízben. Ám az önfeledt fürdőzés közben egyszer csak valami puha, nyálkás dologba nyúlunk. Medúzákkal találkozni a tengerben nem túl kellemes dolog, főként, ha a csípős fajtáról van szó. Ám ezek a furcsa kis állatok tartogatnak néhány meglepetést.
Eddig ismeretlen, halálos állatfajra bukkantak egy tóbanApró, de annál félelmetesebb szörnyre bukkantak kutatók Hongkongban, mely a világ leghalálosabb állatának egy korábban ismeretlen fajához tartozik.
Tovább olvasomPár nap, és kész az új végtag
Félelmetes gyorsasággal, 2-3 nap alatt képesek visszanöveszteni elvesztett végtagjaikat a medúzák. A Tokiói Egyetem kutatásában azonban nem is annyira a visszanövesztés ténye, hanem a mikéntje az érdekes. Más állatok, amelyek képesek erre, egy speciális, blasztéma nevű sejtcsoport segítségével regenerálódnak, a medúza azonban más technikát alkalmaz. Kétféle sejttípust használ: vannak általános, a medúza egész élete során az összes sejtjavításért és -cseréért felelős sejtcsoportok, de ezen túlmenően vannak olyanok is, amelyeket kifejezetten csak sérülések idején használ az állat – így tud a medúza ilyen félelmetes gyorsasággal új végtagot képezni.
Még az agyukat is visszanövesztik
Nem a medúzák az egyetlen regenerálódó állatok, amelyeket abban a reményben vizsgálnak a kutatók, hátha sikerül megfejteni és egyszer talán az embereken is alkalmazni titkukat. A mexikói axolotl például nemcsak a mellső vagy hátsó lábát, de akár a szemét, a szívét vagy az agyát is képes újranöveszteni. Mivel sérült végtagjaikat olyankor egyszerre gyógyítják meg és növesztik újra, a végén olykor négy helyett öt lábbal folytatják életüket. Mindezek miatt az axolotl az egyik legtöbbet vizsgált regeneratív élőlény.
Három részből három állat
Egy aszcídiafajjal szinte bármit meg lehet csinálni, túléli. Ha például három részre vágják, három új állat jön létre, minden darab visszanöveszti az összes szervét. Az aszcídiák jelentősége azért nagy ebből a szempontól, azért különösen érdemes vizsgálni regenerációs képességeiket, mert gerinchúros élőlények, mint az emberek is.
Új szem készül
A szalamandrák is híresek regenerációs képességeikről. Más gyíkokhoz hasonlóan farkincájukat vagy lábaikat könnyen visszanövesztik pár hét alatt, sőt ennél bonyolultabb szerveiket is, mint például a szemlencse vagy a retina. Farkuk elvesztését arra is használják, hogy megmeneküljenek ragadozók elől. Az átverés esélyét növeli, hogy a farkinca leesése után egy darabig még vonaglik a földön vagy az ellenség szájában.
Fantasztikus medúzák
Regenerációs képességükön túl van még néhány érdekes tulajdonsága ezeknek az állatoknak. Jó tudni például, hogy a homokon talált, már elpusztult állatokhoz sem érdemes hozzányúlni, mert a csápokon levő csalánsejtek az állat halála után is képesek a csípésre. Hogy miért lehet őket olykor nagyon nehezen észrevenni a vízben? Azért, mert maguk is nagyrészt, 95 százalékban vízből állnak. Van olyan medúzafajta, amely lényegében halhatatlan: vészhelyzetben megfiatalodnak sejtjei, és tulajdonképpen klónozza saját magát. Logikus azt gondolni, hogy a medúzák csak a vízben élnek, földi körülmények között. Ám a NASA 1991-ben 2478 medúzát vitt fel az űrbe (persze tengervizes tartályokban), majd szaporodást serkentő anyagot adtak nekik. Végül mintegy 60 ezer medúzával ért véget a kísérlet. A legtöbb medúza kisebb labda vagy emberfej nagyságú, ám a sárga hajasmedúza ennél sokkal nagyobb is lehet. Legnagyobb példányának „harangja” 210 cm átmérőjű, csápjai pedig 36 méter hosszúak voltak. A legkisebb medúza az igen ritka irukandzsi, amely Ausztrália keleti partjainál élő rendkívül mérgező faj. Körülbelül 1 cm az átmérője, csípése akár halálos is lehet.
Egy körömnyi darabka elég a túléléshez
A tengericsillagok is sok mindent képesek túlélni. Az talán nem olyan nagy újdonság, hogy elveszített karjaikat vissza tudják növeszteni, sőt, a gyíkokhoz és a szalamandrákhoz hasonlóan akár védekezésképpen le is dobják „végtagjukat”. Ám a gyakran korallokon élő tengericsillagok ennél is nagyobb túlélők: ha nem is minden fajuk, de néhány arra is képes, hogy akár egy 1 cm-es darabból új egyedet hozzanak létre.
Ha szívesen olvasnál további érdekességeket a medúzákról, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
