majomhimlő vírus

Épp csak kilábaltunk a koronavírus szorításából, de már több száz fölött van a megerősített és gyanús majomhimlős esetek száma: nem csoda, hogy sokaknak görcsbe szorul a gyomra a betegség nevének hallatán. Elbagatellizálni nem szabad a vírus jelentőségét, de egyelőre a szakemberek sem gondolják, hogy olyan szintű kitörés lenne készülőben, mint amit a koronavírusnál már többször is megtapasztaltunk. Lássuk, mit kell tudnod a majomhimlőről.

Honnan jött ez az új vírus?

Először is egyáltalán nem új, sőt. Afrika nyugati és középső részén 1958 óta ismert a majomhimlő endémiás vírus, csak Európába roppant ritkán jutott el eddig. 

A majomhimlő állatról emberre, illetve emberről emberre is képes terjedni: eddig az volt a jellemzőbb, hogy az afrikai országokból hazatérő utazóknál alakul ki már otthonukban a megbetegedés, amit jellemzően nem adtak tovább, vagy legalábbis nem jelentkezett annyi friss megfertőződés, mint most. Az Egyesült Királyságban szórványosan ugyan előfordultak esetek korábban is, de ezek száma mostanra már a százat közelíti meg néhány hét leforgása alatt.

Milyen tünetek jellemzik a majomhimlőt?

A következő tünetek együttesét tekinti a WHO majomhimlőgyanúsnak:

• Kiütések
• Fejfájás
• Láz (38,5 fok fölötti testhőmérséklet)
• Megduzzadt nyirokcsomók
• Testszerte érzett fájdalom
• Hátfájás
• Gyengeség

Hogyan lehet elkapni a betegséget?

Korábban az állatról emberre terjedés, azaz a zoonózis volt a jellemző: már nem annyira majmok, mint inkább kis rágcsálók adták tovább a betegséget. A fertőzött mókusok, egerek és patkányok harapása, a vérükkel vagy sebeikkel való érintkezés, húsuk fogyasztása fertőzött Afrikában. A vírus ugyanakkor terjedhet aeroszolok útján, csakúgy, mint a koronavírus, illetve a kiütések megérintése, a betegek ágyneműjével vagy törülközőjével való érintkezés, valamint testnedvek által.

Most mitől alakult ki ennyi eset? Fertőzőbbé vált a vírus?

Ezt az eshetőséget is kutatják, de az első vizsgálati eredmények nem ebbe az irányba mutatnak. 2018–2019-ben is megjelent a majomhimlő az Egyesült Királyságban és más országokban, ám nem ekkora esetszámban, az első kutatási részeredmények szerint most ugyanaz a vírus van jelen a közösségekben.

A szakérőknek egy belga fétisfesztivált, a Darklandset, egy madridi szaunát, illetve egy Kanári-szigeteken tartott rendezvényt sikerült összekötniük a nemzetközi esetekkel – több országba is úgy került be a megbetegedés, hogy ezen események valamelyikéről tért haza egy állampolgár. Téves lenne ugyanakkor azt a következtetést levonni, hogy csak homoszexuális emberek kaphatják el a majomhimlőt.

Kezelhető a betegség?

Alapesetben néhány hét alatt magától gyógyul a majomhimlő – vannak országok, ahol az érintetteket, illetve szoros kontaktjaikat 21 napos karanténra ítélik a terjedés megfékezése érdekében, de még nem alakult ki konszenzus erről a megközelítésről. Antivirális szereket is tesztelnek a majomhimlő kapcsán, mivel azonban klinikai szempontból nagyon kevés eset fordult elő eddig, ezek valós hatékonyságával kapcsolatosan várni kell még az adatokra.

És oltás lesz rá?

Tulajdonképpen van rá – a fekete himlő elleni vakcina immunitást nyújt a majomhimlővel szemben is. Részben azért is alakulhatott ki most a kitörés, mert a fekete himlő elleni általános immunizálás olyannyira sikeres volt, hogy azt a betegséget sikerült teljesen eltörölni a föld színéről. 

A negyven év alattiakat azonban már nem oltották ezzel. Jelenleg még arról sem alakult ki konszenzus, hogy most szükség lesz-e oltásra Európában, és ha igen, kiknek kellene azt megkapniuk. Mindenesetre a Moderna már dolgozik egy majomhimlő-specifikus vakcinán.

A gyerekek veszélyben vannak?

A szakértők nyugalomra intenek: ha kiütést látsz gyermekeden, az valószínűleg bárányhimlő vagy kéz-láb-száj betegség lesz, nem pedig majomhimlő. Ez a vírus egyébként is ritkábban fertőz meg gyerekeket, így attól nem kell igazán tartani, hogy körükben kezdene jelentősen terjedni.