8 tipp, hogy ne küldjön padlóra az izoláció miatti magány

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) adatai szerint a távolságtartás nemcsak hozzájárul a mentális problémák kialakulásához, de 50 százalékkal növelheti a demencia, a magas vérnyomás, a stroke, valamint az anyagcserezavarok kialakulásának kockázatát is.

Hogyan hat az elszigeteltség az agyműködésére?

Ezt a kérdést még a járvány előtt kezdte el vizsgálni Livia Tomova pszichológus és csapata. A kutatás során azt vizsgálták, hogy hogyan hat a társadalmi elszigeteltség 40 egészséges, 18–40 év közötti, más emberekkel kapcsolatban álló felnőtt agyára. A résztvevőket arra kérték, hogy töltsenek el 10 órát egy olyan szobában, ahol semmilyen módon nem kerülhettek kapcsolatba a külvilággal. Később a résztvevők 10 órán át nem ehettek. Mindegyikük agyáról készült fMRI-kép a kísérlet kezdetekor és a 10 órás szakaszok után (amikor újra kapcsolatba kerültek a környezetükkel vagy ettek).

A kutatás során megállapították, hogy amikor hosszabb idő után először kerülünk kapcsolatba másokkal, és amikor egy nagyobb kihagyás után először kerül elénk étel, az agynak ugyanaz a területe aktiválódik. Semleges ingerek esetén ez nem történik meg. A magányos ember tehát társaságra vágyik, épp úgy, ahogy éhesen nem tudjuk kiverni a fejünkből a kedvenc fogásainkat.

Egy másik kutatás során 40 000 ember agyának belső funkcionális összekapcsolódási különbségeit vizsgálták. Az eredményekből kiderül, hogy az elszigetelődés hatására az agynak az a régiója aktiválódott, ami többek között a jövőbeli dolgok tervezésében, a kreatív gondolkodásban és a fantáziánk használatában játszik szerepet. Ez a megállapítás azt sugallja, hogy azok, akik magányosnak érzik magukat, fokozottabb önreflexióval nagyobb mértékben fókuszálnak befelé annak érdekében, hogy csökkentsék az üresség érzését.

És mit tehetünk mi a magány ellen?

Társadalmi kapcsolataink tehát alapvető szükségleteinket elégítik ki, mind a testi egészségünk, mind pedig a mentális jóllétünk szempontjából. Íme nyolc módszer a magány érzésének enyhítésére:

#1 Légy hálás. Minden nap szánj időt arra, hogy összegzed a pozitív dolgokat az életben. Ez nemcsak a közérzetedet javítja, de a pozitív gondolkodás erősítésével segít megküzdeni a nehezebb időszakokkal is. Kutatások eredményei szerint csökkenti a szorongás, a depresszió és a stressz mértékét, ráadásul a kapcsolataink javára is válnak.

#2 Kezdj el mozogni. A testmozgás óriási előnyökkel jár a fizikai és a mentális állapotunk szempontjából is, mivel csökkenti a stresszt és javítja a közérzetet. Bár jelenleg nincs lehetőségünk konditerembe járni vagy csoportos órákhoz csatlakozni, rengeteg olyan megoldást hozott a járvány, aminek köszönhetően online, akár élőben is követhetjük az edzéseket.

#3 Meditálj. A mindfullness alapú meditációs gyakorlatok csökkentik a magány, a stressz és a szorongás érzését, valamint javítják az általános jó érzésünket. Ehhez sem kell kimozdulnod otthonról, már számos applikáció segít, hogy könnyebben ellazulj.

#4 Kapcsolattartás online. Találkozz a barátaiddal, családtagjaiddal az online térben. Ma már számos ingyenes alkalmazás teszi lehetővé, hogy ne csak egymás hangját halljuk, de lássuk is a beszélgetőpartnerünket a képernyőn. Ennek köszönhetően akár társasozhatunk, főzhetünk vagy sportolhatunk is közösen.

#5 Kerülj kapcsolatba a természettel. Akár a szabadban töltött idő mennyiségét növeled, akár a lakásodba csempészel be egy kis természetet, kognitív idegtudományi vizsgálatok igazolják, hogy ezek hatására csökken a stressz, javul az egészségi állapotunk és a közérzetünk. Kimutatták azt is, hogy a természetben töltött idő csökkenti az elmagányosodás érzését, az otthoni szobanövényeink pedig csökkentik a minket érő stressz mértékét.

#6 Olvass vagy hallgass hangoskönyveket. A könyvek edzésben tartják a fantáziánkat, új ötleteket, kreatív inspirációkat adnak. Ráadásul az olvasás elősegíti az empátiát is. Számos online könyvklub közül válogathatsz, ami az olvasás pozitív hatásai mellett erősíti a közösséghez tartozás érzését is.

#7 Nyelvtanulás. Egy új nyelv elsajátítása összekapcsolahat más kultúrákkal. Ez nemcsak az önbecsülésedet növeli, de új ismerősökre is szert tehetsz, miközben edzésben tartod az agyad.

#8 Kognitív viselkedésterápia. Ne maradj egyedül a negatív gondolataiddal. A kognitív viselkedésterápia (CBT) segít a hangulatingadozások és a szorongásos panaszok kezelésében, kutatások eredményei szerint pedig az online terápia is van olyan hatékony, mint a személyes foglalkozások. Már csak egy jó szakemberre van szükség.