Dehidratáció, azaz kiszáradás esetében a szervezet víztartalma csökken, és ezt az elektrolit-háztartás felborulása is kísérheti, és ez bizony akár a hideg hónapokban is megtörténhet. Általában a napi fiziológiás folyamatok során a testből különböző módokon, például izzadással távozó folyadék az étkezés és az ivás során pótlásra kerül, de vannak olyan állapotok, amikor a folyadékvesztés a normálisnál nagyobb méreteket ölt. Idesorolhatók például a lázzal, hányással, hasmenéssel járó betegségek, de akár a fokozott izzadást eredményező intenzív fizikai aktivitás, gyerekeknél a nagy melegben történő játék is.
Mi történik valójában a testeddel, ha kiszáradsz?
Végtelen sok tanács létezik az egészséges életmód vezetésével kapcsolatban, és a hidratáltság az egyik alaptétel, amelyet újra és újra megismételnek. Talán te is azon tűnődsz, hogy minek ez a felhajtás. Ha minden mást jól csinálsz, mennyire lehet fontos a hidratálás? Egy szóval: nagyon.
„Szerkezeti vagy funkcionális szempontból a víz egyfajta mosó- és tisztítószer a testünk számára”
– mondja Zach Bush, belgyógyászatra, endokrinológiára és hospice-ellátásra szakosodott orvos.
A vízre a test minden sejtjének szüksége van a megfelelő működéshez, magyarázza, és létfontosságú abban, hogy segítse szervezetünket a mindennapi belélegzett és elfogyasztott méreganyagoktól való megszabadulásban.
Az agyad
Amikor a test kiszárad, sejtjei jelet küldenek az agynak, ami azt jelzi, hogy szomjas vagy. De a kiszáradás meglepőbb módon is hatással van az agyra.
Bár a mechanizmus nem teljesen ismert, a kiszáradás összefügg a hangulat és a kognitív teljesítmény csökkenésével.
A Journal of the American College of Nutrition 2013. júniusi áttekintése feltárta, hogy mindössze 2 százalékos kiszáradási szint elegendő ahhoz, hogy rontsa a teljesítményt a figyelmet, a pszichomotoros és azonnali memóriakészséget igénylő feladatokban.
Egy 2012. februári tanulmány, amelyet a Journal of Nutritionben publikáltak, azt is megállapította, hogy még az enyhe kiszáradás is elég ahhoz, hogy hangulati zavarokat okozzon.
A kiszáradás az agyban is problémákat okozhat, ha az elektrolitszint túl alacsony. Az elektrolitok ásványi anyagok, mint a kálium és a nátrium, amelyek elősegítik az elektromos jelek átjutását a sejtek között.
Ha túl alacsony az elektrolittartalom, akkor ezek a jelek meghibásodhatnak vagy megszakadhatnak, ami akaratlan izomrángásokat, sőt görcsrohamokat is okozhat.
Zavar a sportteljesítményben
A kiszáradás jelentősen befolyásolhatja a sportoló teljesítményét: a kutatások azt sugallják, hogy a testtömeg 2%-ának megfelelő folyadékvesztés elegendő ahhoz, hogy észlelhető teljesítménycsökkenést okozzon.
A kiszáradás a sportolók pulzusszámának és testhőmérsékletének növekedését okozhatja, valamint azt, hogy jobban érzékeli, milyen nehéz a gyakorlat, különösen melegben végzett edzés esetén.
A Cleveland Klinika szerint a sport általi kiszáradás tünetei eltérőek lehetnek az egyéneknél, de a leggyakoribb tünetek közé tartozik a légszomj, a kipirult bőr és a szédülés.
A vesék és a húgyúti rendszer porzik
Amikor az ember kissé kiszárad, a sejtjei jelet küldenek a hipotalamusznak, amely vazopresszint szabadít fel, amely antidiuretikus hormonként (ADH) is ismert. Ez a hormon arra utasítja a veséket, hogy kevesebb vizet távolítsanak el a vérből, ami a vizeletmennyiség csökkenéséhez és sötétebb, koncentráltabb vizelethez vezet.
„A vesék jelentik a vér fő szűrőjét, és megfelelő folyadék hiányában nem tudják kiüríteni a természetes bomlástermékeket és méreganyagokat a véráramból” – mondja dr. Bush. „Elképesztő módon a veséink akár 180-200 liter folyadékot is képesek mozgatni naponta” – teszi hozzá.
Ha hosszú ideig folyamatosan kiszáradt állapotban vagy, a veséidnek extra keményen kell dolgozniuk. A National Kidney Foundation szerint ez akut vesekárosodást okozhat.
„A folyadékbevitel hiánya nagyban hozzájárulhat a vesekőképződéshez” – foglalta össze Julie Stefanski dietetikus. A Mayo Klinika szerint a meleg, száraz éghajlaton élők és azok, akik sokat izzadnak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mások.
A véred sem örül neki
A szervezetnek folyadékra van szüksége a vér előállításához, így ha a folyadékszint csökken, a vér mennyisége is csökken.
„A véráramnak megfelelő folyadékra van szüksége a szervezetben a megfelelő vérnyomás fenntartásához”
– jelentette ki Stefanski. A kiszáradás hipotóniához vagy alacsony vérnyomáshoz vezethet, ami ájulást is okozhat.
Az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára szerint szélsőséges szinten ez vészhelyzetet, úgynevezett hipovolémiás sokkot eredményezhet, ahol az alacsony vértérfogat a vérnyomás és a véroxigén mennyiségének jelentős csökkenéséhez vezet. A szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezetben, ami szervi elégtelenségbe torkollhat.
Ahogy a vér sűrűsödik, a szervezet növeli a pulzusszámot és a légzésszámot, hogy ezt kompenzálja, lényegében stresszállapotba hozva a szervezetet.
„Nem szokatlan ilyenkor olyan dolgokat tapasztalni, mint a fejfájás, a fáradtság, a szem megerőltetése, a nemi vágy csökkenése és az alvásminőség romlása, mivel az agy stresszreakciós állapotban van”
– zárta dr. Bush.
Az emésztőrendszer
A bélrendszernek megfelelő hidratációra van szüksége a zökkenőmentes működéshez. Vízre van szükség a salakanyag mozgásához az emésztőrendszeren keresztül és a bélrendszer egészségéhez.
„Rendszeres folyadékbevitel nélkül a bélmozgás nehézségekbe ütközhet”
– folytatta Stefanski, hozzátéve, hogy a kiszáradás károsíthatja a bél nyálkahártyáját és a mikrobiomját is, amelyek fontosak az emésztés és az általános egészség szempontjából.
A bőröd is más képet mutat
Bár lehet, hogy nem veszed észre, valójában a bőr az immunrendszer legnagyobb szerve, hangsúlyozta Stefanski. Az egészséges bőr természetes gátként működik a környezetünkből származó kórokozókkal szemben, de a nem megfelelő folyadékbevitel az ajkak megrepedezését és a bőr kiszáradását okozhatja, ahová a kórokozók bejuthatnak.
A jó hidratálás elengedhetetlen az egészséges bőrhöz.
Kiszáradási statisztikák és információk
A kiszáradás gyakori idős felnőtteknél: egy 2021. májusi kutatás szerint az Egyesült Államokban az idősebb felnőttek 17–28%-ánál fordul elő. Az olyan krónikus betegségekben szenvedők, akik gyakrabban vizelnek vagy izzadnak, ideértve a cukorbetegséget, a cisztás fibrózist vagy a veseproblémákat, jobban ki vannak téve a kiszáradás kockázatának.
A szakemberek a felnőttek számára legtöbbször napi 2-3 liter közötti bevitelt javasolnak. A több fizikai tevékenységet folytató embereknek több vizet kell inniuk, mint az ülő életmódot folytatóknak.
A sötétsárga vizelet azt jelezheti, hogy a szervezeted kiszáradt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
