Modern, digitalizált világunkban a kézzel írt szavaknak különleges értéke van. Sok helyzetben egyszerűbb és gyorsabb is a billentyűzetet használni, sőt, a beszédfelismerő programok még ezt is megspórolják nekünk, mégis a kézírás szerves része maradt a mindennapoknak. Így jegyzünk le gyorsan valami fontosat, így hagyunk üzenetet a hűtőn a párunknak, kézzel írt kísérőkártyával adjuk át az ajándékainkat, és a boltok polcain év vége felé megjelenő határidőnaplók és zsebnaptárak mennyiségéből ítélve nem én vagyok az egyetlen, aki kézzel írja be a feladatait annak ellenére, hogy a telefonban, digitális naptárban is megtalálhatom őket.
Lassan eltűnik a kézírás?
Az első, amit iskolában megtanulunk, az a betűk és a számok írása, olvasása. Ezzel a tudással boldogulunk a későbbiekben. Az Egyesült Államokban már több államban is megszüntették a folyóírás oktatását, csak a nyomtatott betűket oktatják, így félő, hogy lesz egy réteg, akiknél ez a készség teljesen eltűnik. Szerencsére nálunk ez a veszély nem fenyeget, és ezt nem csupán a szentimentalizmus mondatja velem. Az írás elsajátítása során ugyanis egy sor más képesség is fejlődik.
Könnyebb a tanulás, ha kézzel írunk
Egy kísérlet során gyermekeknek a görög ábécé betűit kellett megtanulniuk. Arra kérték őket, hogy vagy kézzel írják le többször egymás után azokat, vagy billentyűzet segítségével. Ezek után véletlen sorrendben mutattak betűket nekik, és ki kellett választaniuk azokat, amiket már láttak korábban.
Azok a gyerekek, akik a tanulás során a kézírást használták, sokkal jobban emlékeztek a tanultakra.
Ez az egyszerű tanulmány rávilágít, hogy a kézírás segít a betűk memorizálásában, így az olvasás megtanulásában is. A betűk lényegében szimbólumok, hiszen önmagukban nem hordoznak jelentést, csupán egy hangra utalnak. A tanulás folyamata során sokszor leírjuk őket, de nincs két teljesen egyforma, minél több változatot látunk az adott szimbólumból, az agyunk annál könnyebben azonosítja azt.
Mi történik az agyunkban?
Kutatások azt is igazolták, hogy a későbbiek során is jobban megjegyezzük azt, amit kézzel írtunk le, legyen az akár egy bevásárlólista vagy egy előadás jegyzete, vagy egy megbeszélés vázlata. A résztvevők agyának elektromos aktivitását a kutatók EEG-vel mérték. Miközben a résztvevők az elektródákra voltak kötve, olyan feladatokat kellett végezniük, melyben kézírást vagy gépírást használtak, vagy rajzolniuk kellett.
Az agyi aktivitás elemzése után a kutatók azt találták, hogy az agy azon területei, amelyek korrelálnak a munkamemóriával és az új információk kódolásával, aktívabbak a kézírás során.
Gépelés során nem volt ilyen agyi aktivitás, mert minden betű létrehozásához ugyanazt a mozdulatot kell végrehajtani. A jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy a kézírás finom és pontosan szabályozott mozdulatai hozzájárulnak az agy tanulási folyamatához.
A kézírás javítja a kommunikációt
Hámori József agykutató professzor egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része, ami az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja, nagyon aktív lesz.
A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést.
A térérzékelés és az ezzel kapcsolatos arcfelismerés nagyon fontos része az emberi személyiségnek, és érdekes módon a kézírás ezek fejlődését is elősegíti. De a látással kapcsolatosan a jobb féltekés központokat is segíti, és nem csupán a látás, hanem az emocionális rész is fejlődik, amikor kézzel írunk, mert nem egyszerűen leírunk valamit, hanem alkotunk is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
