A kefir, a joghurt és az aludttej, bár hasonlítanak egymásra, nem keverendők össze. Mind a három tejből készül, ám a létrehozásukban szerepet játszó mikroorganizmusok különbözőek.
A kefir jellemzően tehéntejből, erjesztéssel készül tejsavbaktériumok és élesztőgombák áldásos tevékenysége nyomán. Sok száz éve készítik hasonló receptúrával, mi pedig több évtizede isszuk vagy kanalazzuk a reggeli kifli mellé. Napjainkban ennek a hűsítő, savanykás tejterméknek az ízesített verziói mellett már kecsketejből, sőt növényi tejekből készült változataival is lehet találkozni. Lássuk, miért éri meg ezzel indítanod a reggelt!
A kefir bizonyítékokon alapuló egészségügyi előnyei
A kefir, amely a világ számos kultúrájában alapvető élelmiszer, hiszen magas a tápanyag- és probiotikumtartalma, nagyon jótékony hatással van az emésztésre és a bélrendszer egészségére. Sokan táplálóbbnak tartják, mint a joghurtot.
Íme a kefir 8 egészségügyi előnye, amiket kutatások is alátámasztanak:
1. A kefir számos tápanyag fantasztikus forrása
A kefir Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia egyes részeiből származik. Neve a török „keyif” szóból ered, amely az étkezés utáni jó közérzetre utal. Ez szülőhazájában szintén egy fermentált ital, amelyet hagyományosan tehéntejből vagy kecsketejből készítenek.
1 csésze alacsony zsírtartalmú kefir ennyi mindent tartalmaz:
Fehérje: 9 gramm
Kalcium: a napi szükséges érték (DV) 24%-a
Foszfor: a DV 20%-a
B12-vitamin: a DV 29%-a
Riboflavin (B2): a DV 25%-a
Magnézium: a DV 7%-a
D-vitamin: a DV 12%-a
Ezenkívül a kefir körülbelül 104 kalóriát, 11,6 gramm szénhidrátot és 2-3 gramm zsírt tartalmaz, a használt tej típusától függően. A kefirben emellett számos bioaktív vegyület található, köztük szerves savak és peptidek, amelyek hozzájárulnak az egészségre gyakorolt jótékony hatásához. A kefir tejmentes változatai elkészíthetők kókuszvízzel, kókusztejjel vagy más édes folyadékkal. Ezeknek nem lesz ugyanaz a tápanyagprofilja, mint a tejalapú kefirnek.
2. A kefir erősebb probiotikum, mint a joghurt
Egyes mikroorganizmusok lenyelésük esetén jótékony hatással lehetnek az egészségre. Ezek a probiotikumokként ismert mikroorganizmusok számos módon befolyásolhatják az egészséget, elősegítve az emésztést, a súlyszabályozást és a mentális egészséget. A joghurt a nyugati étrend legismertebb probiotikus élelmiszere, de a kefir valójában sokkal több ennél.
3. A kefir erős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik
A kefirben található bizonyos probiotikumokról úgy tartják, hogy megvédenek a fertőzésektől. Tanulmányok bizonyítják, hogy ez a probiotikum gátolja a különféle káros baktériumok, köztük a Salmonella, a Helicobacter pylori és az E. coli növekedését.
A kefir probiotikus Lactobacillus kefiri-t és szénhidrát-kefiránt tartalmaz, amelyek egyaránt védenek a káros baktériumok ellen.
4. A kefir javíthatja a csontok egészségét, és csökkentheti a csontritkulás kockázatát
Az oszteoporózisra a csontszövet romlása jellemző, és a nyugati országokban a betegek száma már komoly aggodalomra ad okot. Különösen gyakori az idősebb nők körében, és az állapot drámai módon növeli a törések kockázatát. A megfelelő kalciumbevitel biztosítása az egyik leghatékonyabb módja a csontok egészsége javításának és az oszteoporózis progressziójának lassításának.
A teljes zsírtartalmú kefir nemcsak a kalcium nagyszerű forrása, hanem a K2-vitaminé is, amely központi szerepet játszik a kalcium-anyagcserében. Kimutatták, hogy a K2-vel történő kiegészítés akár 81%-kal is csökkenti a törések kockázatát. A közelmúltban végzett állatkísérletek a kefirt a csontsejtek fokozott kalciumfelszívódásával társítják. Ez a csontsűrűség javulásához vezet, ami segít megelőzni a töréseket.
5. A kefir védelmet nyújthat a rák ellen
A rák a világ egyik vezető haláloka. Akkor fordul elő, ha a szervezetben lévő abnormális sejtek ellenőrizhetetlenül növekednek, például daganatban. A fermentált tejtermékekben található probiotikumokról úgy tartják, hogy az immunrendszer stimulálásával csökkentik a daganatok növekedését. Tehát lehetséges, hogy a kefir harcol a rák ellen – ezt a védőszerepet több, kémcsőben végzett vizsgálat is kimutatta.
Egy tanulmány eredményei szerint a kefirkivonat 56%-kal csökkentette az emberi mellráksejtek számát, míg a joghurtkivonat csak 14%-kal.
6. A kefir probiotikumai különféle emésztési problémák esetén segíthetnek
A probiotikumok, mint például a kefir, segíthetnek helyreállítani a jótékony baktériumok egyensúlyát a bélben. Ezért rendkívül hatékonyak a hasmenés számos formájának kezelésében. Sőt, bizonyíték van rá, hogy a probiotikumok és a probiotikus élelmiszerek számos emésztési problémát enyhíthetnek. Ezek közé tartozik az irritábilisbél-szindróma, a H. pylori fertőzés által okozott fekélyek és sok más hasonló megbetegedés.
7. A kefir kevés laktózt tartalmaz
A szokásos tejtermékek laktóznak nevezett természetes cukrot tartalmaznak. Sok ember, különösen a felnőttek, nem tudják megfelelően lebontani és megemészteni a laktózt. Ezt az állapotot laktózintoleranciának nevezik. A fermentált tejtermékekben – például a kefirben és a joghurtban – található tejsavbaktériumok a laktózt tejsavvá alakítják, így ezekben az élelmiszerekben sokkal kevesebb a laktóz, mint a tejben. Olyan enzimeket is tartalmaznak, amelyek még jobban le tudják bontani a laktózt.
Ezért a kefirt általában jól tolerálják a laktózintoleranciában szenvedők, legalábbis a hagyományos tejhez képest.
8. A kefir javíthatja az allergiás és asztmás tüneteket
Az allergiás reakciókat bizonyos élelmiszerek vagy anyagok elleni gyulladásos reakciók okozzák. A túlérzékeny immunrendszerű emberek hajlamosabbak az allergiára, ami olyan állapotokat válthat ki, mint az asztma. Állatkísérletekben a kefirről kimutatták, hogy elnyomja az allergiával és az asztmával összefüggő gyulladásos reakciókat.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés