kapcsolat nők kezdeményezés

Egy nő soha nem kezdeményezhet, nehezen elérhetőnek kell tűnnie, és mindig lengje körül a titokzatosság, miközben várja, hogy majd a férfi megteszi az első lépést. Ez az ősi recept a mai napig aktívan él a kollektív tudattalanunkban, ami alapján könnyedén a férfiaknak tulajdonítjuk az első lépés jogát.  Egy elérhetetlen, titokzatos nő valóban képes lehet a szükségletei mentén párra lelni? Ez a költői kérdés pedig magával hozza a következőt: kezébe veheti-e egy nő az irányítást anélkül, hogy férfiasnak gondolják?   

Nemi szerepeink láthatatlan ketrecek lehetnek

Ha a férfi cserkészi be a nőt, akkor egy igazi macsót látunk benne, de ha egy nő teszi meg az első lépést, akkor könnyen agresszívnek, nyomulósnak bélyegezzük. Ezek a sztereotípiák pedig csak ráerősítenek az elutasítástól való félelemre. A nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások és a sztereotípiák hatására sok nőben kialakul a tanult tehetetlenség élménye, ami által úgy érezhetik, nincs beleszólásuk az ismerkedésbe, amíg a férfi nem lép. Mindez sokkal inkább állandósítja, mintsem felszámolja a hagyományos, kötött társadalmi normákat.

A láthatatlan elvárások tudatosítása segíthet minket kitörni a tehetetlenség láncaiból. Ezt felismerve több randiapplikáció is felhasználja azt a működési formát, amikor a párba állást követően csak a nő kezdeményezhet. Szerintük hogyha megadják a nőknek az első lépés lehetőségét az ismerkedésben, olyan kapcsolatok alakulhatnak ki, amik korábban soha nem valósulhattak volna meg. 

Az első mosoly jogán

Ha megkérdeznénk az utcán néhány embert, hogy mi számít első lépésnek a randizás etikettjében, valószínűleg nagyon eltérő, de biztosan a verbalitásra épülő válaszokat adnának. Meglepő, de a potenciális partner irányába történő első jelzések nagy része teljesen nonverbális. A nyitott testtartás, a szemkontaktus, egy felhúzott szemöldök vagy egy mosoly fontos jelzés lehet a másik számára, hogy elérhetőek, érdeklődőek vagyunk. A legtöbb kutatás pedig azt mutatja, hogy ezt legtöbb esetben a nők teszik meg először az ismerkedés során. A férfiak már a verbális interakcióban kezdeményeznek gyakrabban.

Ezek alapján valójában nőként is gyakran kezdeményezünk, még akkor is, ha a férfiaknak adjuk az első szó jogát. A nonverbális jelzésekkel zöld lámpát adhatunk a közeledésnek. Azok a férfiak, akik érzékenyebbek ezekre a jelekre, általánosan sikeresebbek az ismerkedésben. Mindez erősen megkérdőjelezi az elérhetetlen, titokzatos nő varázsát, amikor egy kedves mosoly hatékonyabb jelzőfény lehet bárminél.

A szerelmi bájital különleges hozzávalója: a kontroll

A kontroll érzése a legfontosabb összetevője a kezdeményezőkészség mértékének. Mindkét nemet vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogyha a nők képesek megélni azt az élményt, hogy hatást gyakorolhatnak a helyzetre, nagyot ugrik az első lépést megtevők aránya. Valójában a személyes kontroll erős érzése mellett a férfiak és a nők egyformán kezdeményezőek az ismerkedés során. Ehhez még csak varázslat sem kell! A kutatások során a nők számára már csupán az, ha egy olyan helyzetre gondoltak, hogy magabiztosan érezték a személyes kontrolljukat, pozitív hatással volt arra, hogyan is gondolkodnak az első lépésekről.

Mindez sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolódásokhoz vezethet, hiszen kevésbé kell úgy tenniük, mintha nem érdeklődnének valaki iránt, akit szeretnének jobban megismerni. Ettől nem férfiasak, csupán önazonosak lehetnek. A nők is merjenek bátran kezdeményezni, főleg, ha ezzel megspórolható néhány „mi lett volna, ha…” témájú elalvás előtti rágódás.