Amikor vizet iszol, feltöltöd a tested víztartályait, melyekből átlagosan napi 2,5 liter ürül ki, így tartva egyenletes szinten a hőmérsékletedet, illetve hidratálva a szöveteidet.
Mindannyian betéve tudjuk már, hogy a kiszáradás megelőzése miatt nyáron fokozottan ügyelni kell a folyadékpótlásra, s javasolt a napi 2-2,5 liter víz elfogyasztása. Egy egészséges embernek ez a mennyiség elegendő, de vannak, akiknek a napi folyadékadagja a 10-15 litert is eléri. Ők nem passzióból isznak ennyit, hanem azért, mert diabetes insipidusban szenvednek, mely egy ritka, öröklött vagy szerzett anyagcsere-betegség, amely a szervezet vízmegőrző képességének rendellenességével jár. Ám akármennyit is fogyasztasz a vízből, jó, ha ismered a fajtáit, és képben vagy azzal, melyikkel jársz a legjobban.
Melyik a legegészségesebb vízfajta?
Mindennap sok vizet fogyasztunk el élelmiszerekből, italokból, például kávéból vagy teából, na és persze tiszta vízből. Ezért természetes, hogy kíváncsiak vagyunk italaink minőségére és biztonságára.
Milyen ivóvizekkel találkozhatsz?
Az ásványvíz föld alatti forrásokból származik. Természetesen legalább 250 ppm ásványi anyagot tartalmaz oldott szilárd anyagokból.
A forrásvíz egy föld alatti forrásból származó víz, amely természetes módon emelkedik a felszínre, mint egy forrás.
A desztillált vízből eltávolították az ásványi anyagokat. Ez egy desztillációs folyamaton keresztül történik, ahol a víz elpárolog, majd visszacsapódik folyékony formába.
A tisztított víz fordított ozmózissal, abszolút 1 mikronos szűréssel, ózonozással vagy desztillációval kezelt víz.
A legtöbb csapvíz tisztítási folyamatokon megy keresztül, például desztilláción vagy fordított ozmózison. Attól, hogy a víz palackozott, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ásványvíz vagy forrásvíz, könnyen lehet, hogy ilyet vásároltál.
Bizonyos típusú vizek valóban egészségesebbek, mint a többi?
Noha a különböző típusú vizek ízében és ásványianyag-tartalmában enyhe eltérések lehetnek, a legtöbb esetben egyformán egészségesek.
Ám bizonyos vízfajtáknak lehetnek árnyoldalai is.
Minden víz, függetlenül attól, hogy palackozott vagy a csapból származik, magában hordozza annak kockázatát, hogy a forrásnál szennyeződik. A szennyező anyagok lehetnek ártalmatlanok vagy potenciálisan káros kórokozók, mint például az E. coli, amelyek súlyos gyomor-bél rendszeri betegségeket okozhatnak. Jó eséllyel nem a palackozott vizek között fogsz hasonlóval találkozni.
Ha a csapvíz települési vízforrásból származik, valószínűleg ellenőrizni és rendszeresen tesztelni kell a kórokozók jelenlétére.
A palackozott vízzel kapcsolatban gyakran emlegetik a nagy mennyiségű egyszer használatos műanyaghulladék keletkezését. Gyakran szükségtelen ilyesmit venni, ha az ember biztonságos csapvízhez fér hozzá. Talán az sem mellékes, hogy a palackozott víz általában magasabb áron kapható, mint a csapvíz.
Így ha olyan helyen élsz, ahol biztonságos csapvíz van, akkor a palackozott víz helyett ezt választva csökkentheted költségeidet és a keletkező műanyaghulladék mennyiségét is.
Számít a pH?
A pH a folyadék savasságára vagy lúgosságára utal. A 7-es pH-semlegesnek tekinthető, az alacsonyabb pH savasabb, a magasabb pH lúgosabb. A legtöbb ivóvíz semleges pH-ja 6,5–7,5. Egyes vízfajták kissé savasabbak, például a desztillált víz. Más típusok lúgosabbak, mint például a kereskedelemben kapható lúgos vizek. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a víz pH-értéke nem jelent nagy változást az egészséged szempontjából.
Az ivóvíz, függetlenül a pH-értékétől, nem változtatja meg a vér pH-értékét, hacsak nem iszol olyan nagy mennyiséget, amelyet szinte lehetetlen lenne elfogyasztani. Ráadásul ilyen mennyiségben bármilyen típusú víz veszélyes lehet, mert hígíthatja a nátriumot a vérben, és hiponatrémiának nevezett állapotot okozhat, így túl sokat egyik fajtából sem szabad innod.
Számít a vizek ásványianyag-tartalma?
A víz természetesen tartalmaz ásványi anyagokat. Különösen kalciumot és magnéziumot, valamint elhanyagolható mennyiségű egyéb ásványi anyagot. Jellemzően az ásványi anyagok koncentrációja a vízben nem befolyásolja annak biztonságát, és nincs elegendő ásványi anyag ahhoz, hogy az ember általuk jelentősen növelje a bevitelét.
Az ásványi anyagokban gazdag vizet kemény víznek nevezik. Lerakódásokat vagy foltok képződhetnek a mosdókagylókon vagy vécéken, és kissé elszíneződhetnek. Egyes ásványi anyagok rendkívül nagy mennyisége mellett a víz barnás színűvé válhat, vagy akár erős szaga lehet. Például a kén – bár alacsony szint esetén iható – kissé romlott tojásszagot okozhat a vízben.
Vízszolgáltatók adott esetben használhatnak lágyítószereket, hogy eltávolítsák az ásványi anyagokat, és kevésbé keménnyé, vagy akár „lággyá” tegye a vizet. Ez a folyamat ehelyett növelheti a foszfor mennyiségét a vízben, de biztos lehetsz benne, hogy ez általában biztonságos, és nem befolyásolja a víz minőségét.
Az egyértelműség kedvéért, az ásványvízként hirdetett víz nem tartalmaz hozzáadott ásványi anyagokat. Inkább föld alatti forrásból származik, természetesen előforduló ásványokkal.
Mi a helyzet itthon?
Itthon a megfelelő weboldalon keresztül könnyedén rákereshetsz arra, hogy a te településeden milyen minőségű az ivóvíz. A közműves ivóvíz-szolgáltatás ivóvízellátó-rendszereken keresztül történik, amelyek egy vagy több település vízellátását biztosíthatják. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatók a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik, de a népegészségügyi hatóság saját ellenőrző vizsgálatokat is végez.
A településeken szolgáltatott ivóvíz minőségének értékelése a települést ellátó ivóvízellátó-rendszer vízvizsgálati eredményein alapul. Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik, ám az egyes épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (pl. ólomkioldódás, baktériumszaporodás) nem tudják kimutatni. Jó, ha tudod, hogy a belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.
Valóban kerülni kell bizonyos vízfajtákat?
Sokféle víz fogyasztása nem biztonságos.
Tavak, folyók vagy a tenger vizét inkább ne kortyolgasd. Az ezekből a forrásokból származó víz kórokozókkal vagy más potenciálisan káros anyagokkal szennyeződhet. Ráadásul az óceánból származó víz túl sós, így ivása kiszáradáshoz vezethet. Ezenkívül előfordulhat, hogy egyes régiók és országok nem férnek hozzá biztonságos ivóvízhez, így ha külföldön jársz, jobb utánajárni annak, mit ihatsz meg, és mit nem.
A biztonságos vizek között tehát nincs nagy különbség, ám más szempontból azért akadnak jó és rossz döntések. A palackozott víz ivása akkor, ha más forráshoz – például csapvízhez – hozzáférsz, szükségtelen kiadást jelenthet, és nagy mennyiségű műanyaghulladékot termelhet.
A legtöbb ember számára teljesen rendben van a csapvíz fogyasztása – ha dönteni kellene, a bolygó mellett mi is erre voksolnánk. Biztonságos, olcsó, környezetbarát döntés. Ha azonban a csapvíz elszíneződött, kellemetlen szaga van, vagy ha hivatalos értesítést kaptál arról, hogy nem biztonságos az ivása, akkor már más a helyzet.
A pH-szint és az ásványianyag-tartalom víztípusonként és vízforrásonként eltérő, de ezek nem befolyásolják drasztikusan a víz általános egészségi állapotát. A magas ásványianyag-tartalom azonban befolyásolhatja a víz megjelenését, illatát és ízét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
