A Hollandiába látogatók számos meglepő szokással találkozhatnak. Az egyik ilyen különös dolog, hogy az utcán sétálva, sötétedés után gyakran bepillanthatunk az emberek otthonába, mert sok holland soha nem húzza be a függönyt, sőt, gyakran még függönyük sincs.
Aki tisztességes, nincs rejtegetnivalója
Maguk a hollandok mindezt nem tartják szokatlannak, és olyannyira a mindennapjaik része lett, hogy már a kutatók érdeklődését is felkeltette a különös szokás. Külön kutatócsoportok alakultak arra, hogy kiderítsék, honnan ered a hollandok különös szokása, és hogy Hollandiában miért nem csinálnak titkot az emberek a magánéletükből. Mindazok, akik eddig valamilyen tudományos magyarázatot kerestek erre a meglehetősen furcsa exhibicionizmusra, érdekes szociológiai magyarázatokra bukkantak.
A legnépszerűbb indoklás abból a kálvinista protestáns vallási hagyományából ered, mely szerint a becsületes polgároknak nincs rejtegetnivalójuk. Ennek épp ellenkezőjét jelenti a függöny behúzása.
Az, hogy valaki megengedi, hogy mások bepillantsanak az otthonába, azt üzeni, ő egy tisztességes ember.
A magyarázatok között szerepel az is, hogy vannak, akik szeretik közkinccsé tenni, milyen javakkal rendelkeznek. Az életszínvonal emelkedésével az otthonok egyre fényűzőbbé és pazarabbá váltak. Az emberek a mai napig szívesen mutatják meg egyedi gyártású konyhájukat, dizájnerkanapéikat vagy a legújabb modell szerint készült sík képernyős televíziójukat.
Mások szerint ez egy olyan új hagyomány, amely csak az 1950-es években vált szokássá, és már azóta is sok változáson ment keresztül.
Mindemellett történelmi okok is állhatnak a háttérben. Egy elképzelés szerint a hollandoknak még a 16. században megtiltották az ablakok elfüggönyözését az országot megszálló spanyolok, akik látni akarták, hogy a hollandok rejtegetnek-e fegyvereket az otthonaikban. Továbbá így tudták ellenőrizni, hogy csoportosulnak-e titokban, ellentámadást szövögetve. A függönytilalommal kapcsolatos királyi rendelet megsértőit pedig szigorúan megbüntették.
A függöny nélküli világ a nyitottságot tükrözi
Két antropológus, Hilje van der Horst és Jantine Messing 2006-ban kutatták a jelenséget, és megfigyelték, hogy leginkább azok hagyják széthúzva a függönyt, akik szűk otthonokban élnek, és szintén jellemző rájuk, hogy gyakrabban díszítik az ablakpárkányokat szobrokkal, vázákkal és művirágokkal.
A másik ok, ami miatt a hollandok nem használnak függönyt, hogy megfigyelhessék az otthon falain túli világot. A hollandok ugyanis előszeretettel szemlélik a kinti fényeket, az utcák nyüzsgését és az arra sétálókat.
Ez a nyitottság egyéb tekintetben is jellemző erre a nemzetre.
A fiatalok jobban féltik a magánéletüket
A hollandok többsége függöny nélküli otthonokban nőtt fel. A CNN Travelnek néhányan beszámoltak arról, miért szeretnek még mindig bekukucskálni a csupasz ablakokon egymás lakásába.
A 68 éves Astrid Brokke harminchat éve lakik az első emeleten, ahol eleinte függönyökkel takarta otthonát a kíváncsi szemek elől, de úgy érezte, hogy a könnyű textilek fullasztó súlyként nehezednek a lakásra, éppen ezért nem sokkal később el is távolította őket. Igaz, tíz évig a szűk utcában szomszédok nélkül élt, így szüksége sem volt függönyre, hiszen nem látott be hozzá senki.
Nemrég új lakások épültek az utca túloldalán, a legközelebbi szomszédainál éjjel-nappal le vannak húzva a redőnyök. Astridnak azóta sincs függönye, mert egyszerűen nem szereti azokat. A lapnak azt is elmondta, mióta egyre több külföldi él Hollandiában, ma már egyre több ablakra kerül fel függöny.
Ráadásul a korábbi generációkhoz képest a fiatalok sokkal jobban védik a magánéletüket, így az a fajta nyitottság, ami jellemző volt a hollandokra, kiveszőben van.
A függöny nem praktikus és nem esztétikus
A 41 éves Jan Willem van Hofwegen a harmadik emeleten lakik, és mindig azt hitte, hogy olyan magasra hozzá senki nem lát be.
„Éppen vásároltam az utca túloldalán, amikor a párom felkapcsolta a nappalinkban a villanyt. Felnéztem, és rájöttem, hogy az arra járó emberek mindent látnak, ami nálunk történik. Mindaddig nem tudtam ezt, de még ez a felismerés sem fog rávenni arra, hogy redőnyt vagy függönyt használjak. Ennek elsősorban esztétikai okai vannak. A redőnyt nem szeretem, mert nem praktikus, a függönyök pedig nem illenének a lakásunk modern belsőjéhez” – indokolta döntését a férfi, akit egyáltalán nem zavar, ha mások belátnak az otthonukba. Hozzátette azt is: szerinte sok holland azért nem használ függönyt, mert szeretik a fényt, és nincs mit rejtegetniük.
Visszainteget a bámészkodó turistáknak
Az 51 éves Marianna Beets egy turisztikailag igen forgalmas kisvárosban, a földszinten lakik, és eszébe sem jutott még, hogy függönnyel takarja el a nappaliját, ami közvetlenül egy utcára néz.
„Itt mindig járnak emberek, akik néha megállnak és bámészkodnak. Amikor kiintegetek nekik, félénken reagálnak, hiszen akkor döbbennek rá, mit is csinálnak, de a legtöbben visszamosolyognak és visszaintegetnek.
Nem bánom, hogy látják, hálóingemben és az alsóneműmben sétálok a házban, mert én is szeretem nézni a turistákat, és látni, hogy mi zajlik az utcán.
Függönyökkel elzártnak érezhetem magam, de így mindig kapcsolatban vagyok a külvilággal” – mondta Marianna, aki azt tervezi, egyszer mégiscsak függönyt tesz az ablakokra, hogy ő dönthesse el, mikor engedi be a külvilágot az otthonába, és mikor nem.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
