halálra ijeszt

100 évvel ezelőtt még egyértelműen úgy gondolták, hogy igen. A XIX. században, illetve még a XX. század elején is nagyon szerették ijesztgetni egymást az emberek, főleg Halloween éjszakáján. S valóban megtörtént, hogy egyesek a durva tréfák hatására összeestek a házuk előtt, és nem tértek magukhoz többé. 1855-ben az angliai Sheffieldben az egyébként egészséges Hannah Rallinson azután halt meg, hogy egy különösen ijesztő szellemtörténetet meséltek neki. Két évvel később a tinédzserkorú Robert Mitchell vesztette életét, miután egy farmer fehér lepedőbe öltözött, hogy megijessze őt. Az akkori orvoslás persze még gyerekcipőben járt, ezért is jelölhették meg a halál okaként az ijedtséget. De vajon tévedtek-e?

Sajnos nem. Két orvos, dr. Philip Lee, az idősek gyógyításában részt vevő szakorvos és dr. Martin Samuels, a hirtelen történő halálesetekre szakosodott neurológus egyetértenek abban, hogy az ijedtség valóban kiválthatja a legrosszabb reakciót. Ehhez azonban nagyon speciális körülmények szükségesek. 

Valóban halálra lehet ijeszteni valakit, de azért nem olyan egyszerű

Az ilyen típusú végzetes rosszullétek főleg azokat veszélyeztetik, akik elhanyagolják egészségüket, és kezeletlen magas vérnyomással, szívbetegséggel, magas koleszterinszinttel élnek, esetleg dohányoznak is. Esetükben ugyanis az artériák megkeményednek, így nagyobb az esélye annak, hogy hirtelen sokk következtében végzetes szívroham vagy agyvérzés alakuljon ki. Valójában nem maga a félelem indítja ezt el, hanem az annak nyomán termelődő nagy mennyiségű adrenalin. A test harcolj vagy menekülj üzemmódjában a szív hevesebben ver, a pupillák kitágulnak, a vér az izmokba áramlik, a szív pedig mindezektől fibrillálni, azaz remegni kezdhet. Ez egy rossz egészségi állapotú embernél önmagában végzetes lehet, de az adrenalinlökettel együtt nagy mennyiségű kalcium szabadul fel, és áramlik a szívbe. Az ásványi anyag behatol a szívsejtekbe, ami a szívizomzat erős összehúzódását, megmerevedését okozza. Mivel hiányoznak a megfelelően erős izomlöketek, lecsökken a vérnyomás, az agyba nem jut elég vér, a szív csak fibrillál, így minimum eszméletünket vesztjük, rossz esetben pedig a szív végleg leáll.

Így hat a szívre minden erős érzelem 

Nem feltétlenül a félelem az egyetlen érzés, amely rosszullétbe vagy akár halálesetbe is torkollhat. A jól ismert, szerelmes dalokban a kelleténél jóval többször elsuttogott összetörted a szívem frázis a valóságban is megtörténhet. A speciális szívelégtelenségnek, mely legnagyobb arányban nőket érint, neve is van, ez a takotsubo cardiomyopathia. Japán orvosok írták le még a XXI. század elején, a takotsubo az az edény, amelynek segítségével a halászok polipokat fognak. Az erős érzelmi hatás után elhunyt emberek szíve hasonlóan lyukacsos szerkezetet mutatott boncoláskor, mint ez az eszköz. Szerencsére a mellkasi fájdalommal időben kórházba kerülők meggyógyulhatnak, de a felépüléshez minimum egy hétre van szükség. A felelős itt is a nagy mennyiségű adrenalin, amely a szív alsó részének működését, majd az egész keringést leállítja. Ez a szívelégtelenség nagyon ritkán gyerekeknél is megjelenik, például a hullámvasúton. 

Üzletemberek is belehalhatnak

Az extrém stresszt általában ijesztő esemény, történet, lesújtó gyászhír okozhatja. Dr. Holly Anderson kardiológus története szerint egy 60 éves nő mellkasi fájdalomra és légszomjra hivatkozva került kórházba, miután rossz híreket kapott férje egészségével kapcsolatban. Ahogy a pár elhagyta az orvosi rendelőt, már mehettek is vissza, az asszony EKG-ja pedig azt mutatta, hogy az adrenalintól leállt a szív működése. Előfordul, hogy elég ehhez a munkahelyi feszültség is. 2001-ben Kenneth Lay, az Enron energiavállalat alapítója és vezérigazgatója akkor lett rosszul, amikor a cég az Egyesült Államok történetének legnagyobb csődjében omlott össze. A részvényesek 400 milliárd dolláros pert indítottak, és Lay több más vezetővel együtt a bíróságon találta magát. Egyetlen napot sem töltött börtönben, az extrém stressz ugyanis annyira megviselte, hogy elhunyt.

Nem attól ijedünk halálra, amire számítanánk

A szakértők szerint nem véletlen, hogy a természeti katasztrófák után is megnő a hirtelen halálesetek száma. Ami még külön érdekes, hogy nem mindig az rémít meg minket a legjobban, amire számítanánk. Például ha félünk a pókoktól, azt gondoljuk, biztos megállna a szívünk, ha egy jókora példánnyal találkoznánk. Az idegrendszerünk azonban nem így működik, mástól borul ki minden sejt, mint amire számítanánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy folyamatos félelemben kéne élnünk. A nyugtató hatású légzőgyakorlatok, mély lélegzetvételek képesek lassítani a szívműködést. Tudatosan akadályozhatjuk egy kicsit a test szimpatikus reakcióját, így a szorítás lazul, s amint ez megtörténik, már sokkal könnyebben át tudjuk venni az irányítást szervezetünk működése fölött.