Míg bizonyos függőséget okozó szerek vagy tevékenységek örökre rabul ejtenek egyeseket, mások könnyen lemondanak róluk. Több tanulmány is rámutatott már, hogy függőségeink tárgya és mértéke génjeink, családi hátterünk, személyiségjegyeink és a társadalmi helyzetünk kombinációján is nagyban múlik. Emellett, a legmeghatározóbb egy addiktív tevékenység végzésére kapott válaszunkban a dopamin nevű kémiai hírvivő által kiváltott örömérzet.
Sokféle függőség
Több mint egymillió ember bevonásával készült az a tanulmány, mely a Nature Mental Health oldalain volt olvasható, és amely rámutatott, hogy a függőségeink kialakulásában meghatározó szerepet játszó génjeink az agyunkban történő dopamin felszabadulásával hozhatók összefüggésbe. De az egyes emberek más és más tevékenységek, tapasztalások, érzékelések ismétlésére vágynak megunhatatlanul és mértéktelenül, vagyis, hogy kialakul-e és mi után keletkezik függőség bennünk, az egyénfüggő.
A legismertebb és talán legkárosabb függőségeken kívül válhat kóros szenvedélyünkké a fizikai szerelem szűnni nem akaró gyakorlása, a vásárlási láz, a szerencsejáték izgalmai utáni vágyakozás, de akár a munkavégzés túlzásba vitele is. Sőt, kialakulhat függőség általában az evés vagy éppen konkrét ételek után is.
Élelmiszer-függőség
Még 2009-ben a nagy múltú Yale Egyetem egy kutatócsoportja kifejlesztett egy 25 kérdésből álló élelmiszer-függőségi tesztet. A kérdésre adott válaszok vizsgálata során megállapították, hogy a magas zsír- és szénhidráttartalmú ételek fogyasztása függőséget idézhet elő. Tehát a csokoládéfogyasztás, a csipsz- és a kekszevés is, ahogy más emelkedett zsír- és cukortartalmú ételek bevitele is, arra ösztönzik az agyat, hogy újra és újra fogyasszon ezekből az összetevőkből.
Ijesztő párhuzam
2010-ben, Johnson és Kenny eredményei világítottak először rá arra, hogy a magas energiatartalmú ételek és a függőséget okozó tudatmódosító szerek fogyasztása között párhuzam figyelhető meg az idegrendszert érintő fiziológiai változásokat tekintve. Azóta számos más kutatási eredmény is igazolta, hogy az addiktív anyagok és a magas energiatartalmú élelmiszerek rendszeres bevitele az idegrendszer működését és a viselkedést is hasonló módon befolyásolja.
Első lépés a gyógyulás útján
Főleg az élelmiszer-függőséget azonban különösen veszélyessé teszi, hogy nem is mindig vagyunk tisztában a már velünk élő, bennünk kialakult jelenséggel, vagyis nem vagyunk függőségünk tudatában. Amíg pedig nem tudatosítjuk a problémát, addig tenni sem tudunk ellene, így az első lépés a felismerés lenne.
Így egyszerű felismerni
Szerencsére, az élelmiszer-függőség felismeréséhez ma már rendelkezésünkre áll egy 10 kérdésből álló egyszerűsített teszt:
Ha 10-ből 3 állítást teljesülni érzünk magunkra, már komolyabban aggódhatunk,
ez esetben ugyanis a függőség veszélye valamilyen élelmiszer iránt jelentősen fennáll, a problémával pedig szembe kell nézni. Íme a teszt:
- Ha elkezdem enni ezt az ételt, nem tudom abbahagyni, végül sokkal többet eszem belőle, mint amennyit eredetileg szándékoztam.
- Akkor is eszem ebből az ételből, ha már nem vagyok éhes.
- Olyan mértékben túlzásba viszem ennek az élelmiszernek az evését, hogy már fizikailag rosszul érzem tőle magam.
- Azon kapom magam, hogy megkívánom ezt az ételt, ha stresszes vagyok.
- Ha nincs belőle otthon, képes vagyok beülni az autóba, hogy elmenjek a legközelebbi boltba, ahol árulják.
- Ezt az ételt azért fogyasztom, hogy jobban érezzem tőle magam.
- Elrejtem otthon mások elől ezt az élelmiszert, hogy még a hozzám közel állók se tudják, mennyit eszem belőle.
- Elfogyasztása szorongást, önutálatot és bűntudatot vált ki nálam.
- Bár már nem sok örömöm van az evéstől, továbbra is eszem.
- Megpróbáltam már lemondani erről az élelmiszerről, de nem sikerült.
Ha tovább olvasnál az ételfüggőségről, egy korábbi cikkünket ajánljuk szíves figyelmedbe a témában.
