fagykár

Beigazolódtak a gazdák félelmei, súlyos pusztítást végezhetett a gyümölcsösökben a fagy. A kár pontos mértéke még nem ismert, ám a Duna-Tisza közén nem sok jóra lehet számítani – derül ki az Agrárszektor beszámolójából. 

A két legnagyobb magyarországi folyó közötti térségben ugyanis kemény hidegeket mértek éjszaka az Időkép adatai szerint. A legtöbb helyen mínusz 4 és mínusz 7 Celsius-fok közötti értékeket mutattak a hőmérők, a rekorder Kecskemét lett, ahol mínusz 8 fokig süllyedt a higanyszál.

A Dunántúl nyugati és középső része szerencsére az erőteljesebb felhőtakarónak köszönhetően kimaradt a fagyból: mindenütt 0 fok fölött maradt a minimum. Az ország keleti, északkeleti részén viszont fagypont alatti értékeket mértek, noha ezeken a területeken kevésbé volt hideg, mint a Duna-Tisza közén.

A pénztárcánk is megérezheti a fagykárt 

A fagyok a lehető legrosszabbkor jöttek a gazdáknak. Ahogy arról a Dívány is írt, jelenleg a cseresznye és a szilva virágzik, az alma pedig térségtől függően zöld vagy piros bimbós állapotban van. Ilyenkor már mínusz 3-4 fokos hidegre is érzékenyen a növények, mínusz 5 fokos hideg az állomány 50-60 százalékát is károsíthatja, mínusz 6-7 foknál pedig teljes virágpusztulás is bekövetkezhet. Az éppen megjelent, kis gyümölcskezdeményeket is veszélyezteti a hétvégi hidegbetörés, mínusz 2 foknál már károsodnak, mínusz 4-5 fok esetén pedig oda szinte a teljes termés.

Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint még korai spekulálni a várható gyümölcsárakra, mert egyelőre nem látni a kár mértékét, illetve az európai piac kínálatát. De ha Európában több helyen jelentős lesz a fagykár, az a gyümölcsök komoly drágulását eredményezheti.