edzés után fájdalom

A hirtelen és drasztikus intenzitással végzett testmozgás előidézheti az izomzat mikrosérüléseit. Túlerőltetésnél jól látható dagadás, éles fájdalom és nehézkes mozgás léphet fel. Ritka esetekben előfordulhatnak zúzódásszerű foltok, vöröses-kékes vagy zöldes-sárgás elváltozások is a bőrön. A tapintható duzzanat nyomásra érzékennyé válhat, sőt, egyes esetekben fájdalomcsillapítóra is szükség lehet. Ha  pár nap alatt nem múlik a fájdalom, orvoshoz kell fordulni.

Veszélyes az edzés utáni fájdalom?

Ha az izomfájdalmad rosszabbodik ahelyett, hogy javulna, vagy az edzést követő néhány napon belül nem javul, akkor valami baj lehet.

Bár normális, ha egy-két napon belül enyhe fájdalmat érzel egy kemény edzés után, az extrém és tartós izomfájdalom azt jelzi, hogy valami nincs rendben. Ha az edzés utáni fájdalmad megakadályozza, hogy folytasd az edzést vagy a mindennapi tevékenységeket, az egy hatalmas, villogó jelzés arra, hogy vagy csökkentened kell az edzés intenzitását és ellenőrizni az edzésformát, vagy muszáj lesz módosítani néhány életmódbeli tényezőt, amelyek befolyásolják az edzést. 

Bizonyos esetekben akár azonnali orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

Normál DOMS-tünetek

Először is vess egy pillantást a „normál”, késleltetetten fellépő izomfájdalomra, más néven DOMS-ra, amelyet egy új edzés kipróbálása vagy egy ismerős edzés intenzitásának növelése után tapasztalhatunk. Ez az izomfájdalom általában az edzést követő 12-24 órán belül jelentkezik, és három-öt napig fennáll. A fájdalom, amely ezen időn belül nem javul, azt jelzi, hogy valami gond van.

A DOMS (Delayed Onset Muscle Soreness) egy kegyetlenül fájdalmas és meglehetősen bosszantó érzés, amit a legtöbb sportbarát tapasztalt már élete során. Nagyon leegyszerűsítve ez a jelenség nem más, mint egy későn érkező izomláz, ami nem az edzést követő napon, hanem két, három, sőt akár négy nappal edzés után jelentkezik, a sima izomlázhoz képest jóval erősebb tünetekkel.

Bár a DOMS mögött meghúzódó mechanizmus nem teljesen ismert, azt feltételezik, hogy az izomrostok mikroszkopikus szakadásai okozzák. Ez bizonyos mértékig az edzés természetes velejárója, és a tested valójában az edzés utáni újjáépítési és helyreállítási folyamat során lesz erősebb – nem az edzés alatt.

Bár minden edzés DOMS-t okozhat, ha elég intenzív, vagy egyszerűen elég új ahhoz, hogy a testednek nem volt alkalma alkalmazkodni hozzá, az excentrikus mozdulatok valószínűleg jobban fájnak. Ezek olyan edzések, ahol az izmok megnyúlnak terhelés alatt, vagy másképpen fogalmazva: meghosszabbodnak, amikor ellenállnak a gravitációnak. Az excentrikus mozdulatok közé tartozik például a súlyzó leengedése bicepszgörbületből vagy a súlyzóna leengedése lábnyomó gépen.

Ha a DOMS tünetei inkább rosszabbodnak, mint javulnak, vagy ha sötét vizelet, vagy végtagjaidban duzzanat és merevség kíséri őket, ez azt jelzi, hogy akár veszélyes rhabdomyolysisben (rabdomiolízis) szenvedhetsz, amelyet néha egyszerűen „rhabdó”-ként rövidítenek. A rhabdomyolysist az izomfehérje lebomlása jellemzi a véráramba, és súlyos esetek veseelégtelenséghez vagy akár halálhoz is vezethetnek – ezért ha ezeket a tüneteket észleled, azonnal fordulj orvoshoz.

A rhabdomyolysis jellemzően extrém testmozgás után következik be, ezért egy ideig nagyrészt a CrossFit edzésekkel és a sportcsapatokkal kapcsolatban került nyilvánosságra. De más tényezők, köztük a fizikai trauma, a szélsőséges hőségben végzett edzés és a kábítószerek, például a kokain, a heroin és az amfetaminok használata is okozhatják.

Fájdalmas sérülés, de vajon melyik?

Mi van, ha az edzés utáni fájdalma nem DOMS-nak vagy rhabdomyolysisnek tűnik? Ha valaki éles fájdalmat tapasztal egy izomban vagy ízületben, vagy ha izomfájdalma nem múlik el, amikor abbahagyja az edzést, vagy csökkenti az intenzitást, akkor húzódás vagy ficam lehet.

A kettő közötti különbség attól függ, hogy mi sérült: az izomhúzódás az izmok vagy az ínak sérülése, amelyek összekötik őket a csontokkal, míg az ízületi ficam a csontokat az ízületeknél összekötő és stabilizáló szalagok sérülése.

Mindkettőnél az enyhe eseteket általában otthon is kezelheted a klasszikus módszerrel (pihenés, jég, kompresszió és felpolcolás).

A Mayo Klinika azonban arra figyelmeztet, hogy ha tüneteid súlyosbodnak, ha a fájdalmad elviselhetetlen, vagy ha zsibbadást vagy bizsergést tapasztalsz, orvoshoz kell fordulnod. Súlyos húzódások és ficamok orvosi beavatkozást igényelhetnek, sőt akár műtéti kezelést is.

Ha az extrém fájdalom valójában a karban, a vállban vagy a hátban hirtelen fellépő érzés, és edzés közben jelentkezik, de pihenéssel enyhül, az szívbetegséget is jelezhet. A hirtelen fellépő kar-, váll- vagy hátfájdalom, amelyet nyomás- vagy szorításérzet kísér a mellkasban, szívrohamra is utalhat. Ha a fenti leírások bármelyike vonatkozik rád, azonnal fordulj orvoshoz.

Tippek az extrém DOMS elkerüléséhez

Még akkor is, ha a fájdalmad nem ment el egészen a rhabdomyolysisig vagy egy akut ficamig vagy húzódásig, a folyamatos extrém izomfájdalom azt jelzi, hogy valami nincs rendben az edzésprogramoddal. Lehetséges, hogy egyszerűen túl korán kezdtél bele.

Az egyik lehetséges megoldás az edzés intenzitásának, időtartamának vagy gyakoriságának újragondolása – mindezek csökkentése, majd fokozatosan egy-egy változó növelése, ahogy a szervezet alkalmazkodik a vele szemben támasztott új követelményekhez. Az edzés utáni fájdalmat is csökkentheti, ha az ember időt szakít az edzés előtti bemelegítésre, majd az edzés utáni lehűlésre és nyújtásra.

Súlyos DOMS-tünetek is előfordulhatnak, ha nem hagysz magadnak elegendő regenerálódási időt az edzések között. A könnyű „helyreállító” edzések valóban segíthetnek a fájdalom csillapításában, de ha intenzív edzést végzünk a fájdalom enyhülése előtt, az csak ronthatja a fájdalmat.

Mindig adj magadnak legalább egy teljes pihenőnapot az egyes izomcsoportok erősítő edzései között. Ha azonban az izmaid a nap elteltével továbbra is fájnak, várd meg, amíg a fájdalom elmúlik, mielőtt újra megdolgoztatod őket.  

Ha az edzés intenzitásának visszaállítása nem szünteti meg izomfájdalmaidat, akkor a kellemetlen érzésnek egy másik lehetséges oka is lehet: a rossz edzésforma. Rengeteg példa van a nem megfelelő edzésformákra az edzőtermekben, sőt a médiában is, tehát ahhoz, hogy feltárd az okokat, brutálisan őszintének kell lenned magaddal.

Ha az erősítő edzés okoz fájdalmat, kérdezd meg magadtól, hogy „feldobod” a súlyokat, hogy a helyükre kerüljenek, felgyorsítasz-e, hogy a súlyok mozgásban maradjanak, esetleg elveszted-e az uralmat a súlyok felett edzés közben. Ha e kérdések bármelyikére igen a válasz, a megemelt súly csökkentése és a szabályosság segíthet.

Ha azt próbálod kitalálni, hogy érdemes-e újra elmenned az edzőterembe, hagyd, hogy a tested legyen az útmutató. Az edzés enyhén merev állapotban általában rendben van. De ha az edzés súlyosbítja a fájdalmat, vagy ha az izmaid gyengének érzed, vagy valami egyszerűen „nem stimmel”, ragaszkodj az óvatosabb „aktív regeneráló” gyakorlatokhoz, mint például a séta, nyújtás és könnyű súlyok emelése. Alapvetően bármi jó lehet, ami megmozgatja a testedet, de nem stresszeli.

És ne feledd: ha fájdalmad súlyosbodik, vagy olyan tünetek kísérik, mint a végtagdagadás, sötét vizelet vagy izomgyengeség, ezek életveszélyes állapotot jelezhetnek. Azonnal fordulj orvoshoz!

Ugyanazok a szokások, amelyek segíthetnek felépülni egy kemény edzés után, és elkerülni a legrosszabb fájdalmat, pozitív hatással lehetnek a sportteljesítményre. Próbáld ki: lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy milyen erősnek érzed magad, amikor az edzések között arra is összpontosítasz, hogy vigyázz a testedre. Talán kisebbek lesznek a súlyok, és jobban kell figyelned a szabályosságra, de jó eséllyel sokkal jobban fejlődsz majd.