A depresszió a beszédmódon és az írásbeli kifejezésen is tetten érhető. Szinte mintha külön nyelv létezne, amelyet az érintettek használnak. S akinél ez találkozik a művészi vénával, mint például Sylvia Plath vagy Kurt Cobain – mindketten depresszióban szenvedtek, és életüket, életművüket idő előtt zárták le –, az maradandót alkotott.
A tudósok régóta próbálják feltárni a depresszió és a nyelv valódi és szoros kapcsolatát. A következő lépés megtételében pont a technológia segít: a Clinical Psychological Science folyóiratban megjelent tanulmány egy egész szószedetet mutat be, amely segíthet pontosan megjósolni, hogy valaki depresszióban szenved-e. Számítógépes szövegelemzési módszerek és adatbankok segítségével derítették ki azokat a nyelvi jellemzőket, amelyek a depresszióban szenvedőknél gyakoribbak, kiszámítva a szavak és a szóosztályok százalékos előfordulását, a lexikális sokféleséget, az átlagos mondathosszt, a nyelvtani mintákat és még sok más mérőszámot. Felhasználták az érintettek személyes leveleit, naplóbejegyzéseit, kutakodtak fórumokon, blogokon, és olyan ismert művészek munkáit is górcső alá vették, mint Cobain és Plath. Az eredmények alapján világos és következetes nyelvi eltéréseket tártak fel, amelyek alapján a depresszióban szenvedő emberek kommunikációját meg lehet különböztetni.
A depressziós ember beszéde eltér a többiekétől
No de hogyan? Nem meglepő módon a depressziós tünetekkel küzdők sok negatív érzelmet közvetítő szót használnak, például magányos, szomorú vagy nyomorult. A névmások használatánál is tetten lehet érni a különbséget, a depressziós emberek nagyságrendekkel több egyes szám első személyű névmást és lényegesen kevesebb második és harmadik személyűt használnak. Ez arra utal, hogy a sokkal inkább magukra összpontosítanak, és kevésbé kapcsolódnak másokhoz. Az is kiderült, hogy a lehangoltság együtt jár az olyan abszolutista szavak használatával, mint a mindig, a semmi vagy a soha – a depressziósok általában fekete-fehéren látják a világot, és ez megnyilvánul a stílusukban is.
Fontos felismerni és kezelni
A depresszió nyelvének megértése nem csupán érdekesség, kifejezetten hasznos, ha a szövegelemzéssel kombináljuk: segít megérteni a gondolkodásbeli eltéréseket, és bizonyos, jól beállított automata mechanizmusok képesek lehetnek megállapítani, mondjuk, egy blogbejegyzésből, hogy az író milyen mentális állapotban lehetett abban az időben. A jól képzett terapeutákat persze gépek sosem helyettesíthetik, de valóban segíthetnek a diagnosztizálásban. S hogy ez miért életbe vágó? Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte több mint 300 millió ember szenved depresszióban, ami 2005 óta több mint 18%-os növekedést jelent – és akkor hol vannak még a mostani háború és járvány jövőbeni következményei? A depressziós emberek gyakran nem csupán lehangoltak és zárkózottak, de nagyon sokan hoznak végzetes döntést az életükkel kapcsolatosan, amit megfelelő diagnózissal és kezeléssel talán meg lehetne előzni. Minél több eszközünk van erre, annál jobb.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
