Az alacsony jövedelem kevésbé befolyásolja a jólétet az elmaradott országokban – és a vallásosság lehet a magyarázat – áll a Psypost.org cikkében.
A szegénység gyengébb hatással van a jólétre a fejlődő országokban, és egy új tanulmány szerint az érintett nemzetek erős vallásossága magyarázhatja ezt a hatást. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a vallás segít enyhíteni a szegénység mentális hatásait.
A szegénység pszichológiai hatásait már eddig is széles körben dokumentálták. A tudósok abban reménykedtek, hogy ezek a negatív hatások gyengülni fognak, ahogy a fejlődő országok gazdaságilag javulnak, és egyre inkább képesek lesznek gondoskodni az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú polgárokról. Ám ezzel az elképzeléssel ellentétben a legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a szegénység pszichológiai terhe valójában erősebb a fejlett országokban. Jóval rettenetesebb tehát egy gazdag országban szegénynek lenni, mint akár sokkal nagyobb nélkülözésben élni egy jóval szegényebb, de erősen vallásos országban.
A tanulmány szerzői, Jana B. Berkessel és csapata munkájuk kezdetén azt feltételezték, hogy ez a meglepő hatás az elmaradott nemzetek nagyobb vallásosságával magyarázható.
A kutatók tanulmányukban kifejtik, hogy a világvallások általában olyan normákat tartalmaznak, amelyek vigaszt nyújtanak a szegénységgel szemben, miközben sokszor lenézik a gazdagságot.
Mivel a fejlődő nemzetek általában vallásosabbak, mint a fejlettek,így az ott élők lelkiállapota is gyakran kedvezőbb, rettenetes körülményeik ellenére.
Berkessel és kutatótársai három globális adathalmazt elemeztek, hogy teszteljék ezt az elméletet. Ezek az adatok a Gallup World Poll (GWP) felméréséből származnak, amely 156 nemzet több mint 1,5 millió emberét kérdezte meg, mellette a Gosling-Potter Internet Personality Projecttől származót, amely több mint 1,4 millió embert kérdezett meg 85 nemzetből, és a World Values Survey válaszait, amely 92 nemzet több mint 250 000 emberét kérdezte meg.
A legújabb eredmények arra utalnak, hogy a gazdagabb országokban élő embereket pszichológiailag jobban megterheli a szegénység.
Ezután a kutatók kezdeti bizonyítékot találtak arra, hogy a vallásosság megmagyarázhatja ezt a hatást. A nemzeti vallásosság mindhárom adathalmazban gyengítette a rossz körülmények hatását az általános jólétre – azokban az országokban, ahol magasabb volt a nemzeti vallásosság, kevésbé okozott rossz lelkiállapotot a szegénység.
Egy végső modell feltárta, hogy a nemzeti vallásosság csökkentette a szegénység mentális egészségre gyakorolt hatását.
A tanulmány szerzői szerint az eredmények meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a vallás megmagyarázhatja, hogy a szegényebb nemzeteket miért kevésbé érinti pszichológiailag a szegénység. Tekintettel arra, hogy a vallásosság csökken a nyugati országokban, a szerzők kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy a szegénység káros hatásai fokozódhatnak a gazdagabb országokban.
„A kihívás az lesz, hogy alternatívákat találjunk a vallásosság helyett azzal a céllal, hogy megfékezzük ezeket a káros hatásokat” – zárta gondolatait a kutatás vezetője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
