álom emlék

Ma mindent megkaphatunk, és mindent most akarhatunk, de érezzük, hogy a tárgyi javak vagy az egzotikus utazások nem képesek – és sosem lesznek képesek – igazi békéhez vezetni. Ezek pillanatnyi örömök, a tartós egyensúlyt nem segítik. Sokan a pszichológia eszközeivel keresik a belső békét, viszont csak kemény munka árán találják meg. Ugyanakkor van egy mindennapos, kézzelfogható eszköz is, az álom. Álmaink segíthetnek abban, hogy jobban megértsük valódi vágyainkat, és ezzel fejlődjön önismeretünk, önbecsülésünk és önértékelésünk.

Mindenki álmodik 

„Álmodunk gyerekkorukban, serdülőként, fiatal felnőttként, középkorúként, idős emberként, sőt még halálunk előtt is. Nem számít, hogy betegek vagyunk vagy egészségesek, gyászolunk vagy ünnepelünk, az álmok nem kerülnek el minket, csupán nem emlékszünk mindegyikre” – kezdi a beszélgetést Horváth-Szabó Katalin pszichológus. Mint mondja, ahhoz, hogy megértsük álmainkat, előbb tudnunk kell, hogy milyen szakaszokból áll az alvás. Egy alvásciklus négy non-REM- és egy REM- (rapid eye movement, magyarul: gyors szemmozgás) fázisból áll. A kettő fogalom közötti legnagyobb különbség, hogy míg a négy non-REM-fázisban eljutunk a szendergéstől, majd a felületes alvástól a középmély alváson át a mélyalvásig, végig az előző napunk eseményeit dolgozzuk fel. Ezek a képek kevésbé színesek, érzelemmentesek, és feladatuk, hogy segítsék a mindennapi események feldolgozását, anélkül, hogy másnap tudnánk, mit álmodtunk a négy non-REM alatt.

„Az ilyenkor jelentkező álmok az agyunk számára egy rövidfilmet vetítenek le az előző órák cselekedetei alapján.

Ezekkel az álmokkal tehát érdemben nem tudunk foglalkozni, ezért inkább nézzük az alvásciklus utolsó, egyben lélektanilag fontos szakaszát, a REM-fázist, melyben az alvásidő 20%-át töltjük, és ilyenkor sokkal intenzívebben álmodunk. REM-álmaink színesek, eseménydúsak, érzelmekkel fűtöttek, és ahelyett, hogy egyszerű képekben játszanák le újra az előző nap eseményeit, jelképekkel mutatnak rá elakadásainkra. Amennyiben tehát az alvást és az álmot szeretnénk eszközként használni egy kiegyensúlyozottabb életmód érdekében, a REM-fázis alatt jelentkező álmokat kell megvizsgálnunk.” 

Egyszerű álomfejtés 

Az álomfejtésre számos bevett szokás létezik, az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben gyakorolható módszer az álmok lejegyzetelése, vagyis amikor ébredés után azonnal tollat és papírt ragadunk, hogy leírjuk mindazt, amire álmunkból vagy álmainkból emlékszünk. „Ezzel nem csupán az álom részleteit tudjuk sokkal pontosabban feleleveníteni, hanem serkenthetjük álommemóriánkat is.

Ez a tulajdonság fejleszthető, sőt az álomterápia alatt a páciensek nagy többsége arról számolt be, hogy néhány hét után pontosan emlékeznek álmaik részleteire is.

Az álomfejtéshez ugyanis mindenekelőtt ismernünk kell az álmainkat” – magyarázza a pszichológus, majd egy másik népszerű eszközről beszél, mely remek kiindulópont lehet a munka során: a visszatérő álmok kibogozása. Akinek vannak visszatérő álmai, annak érdemes ezekkel az álmokkal kezdeniük a gyakorlatot, ezeket alaposan megvizsgálni és elemezni.

Miért nem emlékszünk az álmokra?

Előfordul, hogy egyáltalán nem emlékszünk az álmainkra, ennek oka az alvászavar. „Amikor nem magunktól, hanem például egy zajra ébredünk (ébresztőóra, utcai zaj), akkor nagy valószínűséggel elfelejtjük az álmunkat, és ugyanígy nem emlékszünk akkor sem, amikor nem teljes az alvásciklusunk, és nincs REM-fázisunk, vagyis amikor nyugtalanul forgolódunk egész éjszaka” – magyarázza a pszichológus, hozzátéve, hogy éppen ezért érdemes alkalmazni a fenti módszereket, amelyek segítenek, hogy a legtöbb fontos álmot felidézzük ébredés után. Az álomfejtés ugyanis serkenti önismeretünket, és segít, hogy tisztán lássuk életünk eseményeit. Rendszeres gyakorlással gördülékenyebben oldhatjuk meg az elakadásokat.