Albert Einstein boldogságelmélete

A történet szerint, 1922-ben Einstein tokiói szállodájából kilépve valamilyen ismeretlen okból nem adott a londinernek aprót, hanem elővett egy tollat és egy papírt, és leírt valamit. Azzal az üzenettel adta át jegyzeteit a fiúnak, hogy azok a jövőben értékesebbek lesznek a borravalónál. Igaza volt.

Az 1,6 millió dolláros tipp

A papírokon két üzenet állt németül:

A relativitáselmélet megalkotója szerint a pénz, a hatalom és a befolyás hajszolása fárasztó, és állandó nyugtalanság forrása. Ehelyett a nyugodt és szerény élet több boldogságot hoz. Gondoljuk át, mit is mondott itt valójában Einstein.

Amit a modern világban a legtöbb ember az élet értelmének tart, szerinte tévedés. Szemben a 21. századi kapkodás kultúrájának prédikátoraival, az az ember, akinek a neve a zsenialitás jelképévé vált, úgy vélte, hogy az unalmasnak bélyegzett szerénység a boldogság útja.

Einstein boldogságelmélete

Albert Einstein nagy csodálója volt Spinozának, a 17. századi zsidó-holland filozófusnak. Belőle merítette életfilozófiája nagy részét. Valószínűleg azért, mert írásaiban a matematikához hasonló logikával és törvényszerűségekkel fejtette ki gondolatait. Valamint Spinoza élete sok tekintetben megtestesítette Einstein nyugodt és szerény életről alkotott elképzelését. Elutasított egy professzori állást, a vele együtt megajánlott halom pénzzel, hogy egyszerűbb, szabad utat járhasson, és szerény jövedelmét lencsecsiszolással keresse meg.

Spinozához hasonlóan Einstein sem törődött sokat a kitüntetésekkel vagy a pénzzel. A még meg sem nyert Nobel-díj teljes összegét – 121 500 svéd koronát, ami éves fizetésének mintegy tízszerese volt –, feleségének és két közös fiának ajánlotta fel a válás során. 

Egy híres 1929-es interjúban még részletesebben számolt be arról, hogy mi teszi őt boldoggá:

„Boldog vagyok, mert senkitől semmit sem akarok. Nem érdekel a pénz. Díjak, címek vagy kitüntetések semmit sem jelentenek nekem. Nem vágyom dicséretre. A munkámon, a hegedűmön és a vitorlásomon kívül az egyetlen dolog, ami örömet okoz nekem, az a munkatársaim elismerése."

Majd meg is indokolta, hogy miért nem irigyli a becsvágyó embereket:

„Néha sajnálom az olyan embereket, mint Ford. Mindenki, aki hozzá fordul, akar tőle valamit. Az ilyen emberek nem mindig veszik észre, hogy a rajongás, amit kapnak, nem a személyiségüknek, hanem a hatalmuknak vagy a pénztárcájuknak szól. Ebbe a hibába esnek az iparmágnások és a királyok is." 

Einstein gondolatai a régiek bölcsességét idézik. Eszmefuttatásaik kiállták az idő próbáját.

„Tagadhatatlan, hogy a felvilágosult görögök és a régi keleti bölcsek magasabb szintet értek el ezen a mindent eldöntő területen, mint ami a mi iskoláinkban és egyetemeinken él."

Ez az Einstein-nyilatkozat valami mélyreható dologra utal. Azt mutatja, hogy Epiktétosz elképzelése a vágyaik korlátozásáról vagy Buddha prédikációja az egó elengedéséről sokkal inkább hozzásegít a boldog élethez, mint amit a modern kor prófétái zengnek.

Hogyan alkalmazd Einstein tanácsát az életedben

Rögtön felmerül a kérdés, hogy praktikusan ez a tanács hogyan alkalmazható a mindennapokban. A Nobel-díjas tudós gondolatkísérletekkel határozta meg, hogyan működik a világ. Te is alkalmazhatod ugyanezt a módszert a boldogságod keresésére.

Képzeld el magad boldognak. Gondolj arra, hogy mi az, ami igazán fontos számodra. Mi az, ami a szíved mélyén melegséggel tölt el? Egy nagy halom pénz, amelyben úszol? Vagy a családod? Az a vezetői pozíció, amely megköveteli, hogy éjjel-nappal dolgozz? Vagy az, hogy valami intellektuálisan kielégítő dolgot csinálsz helyette?

Tényleg megéri értelmetlen csatákat vívni az irodában, nagyjából a semmiért? Tényleg szükséged van arra a középvezetői pozícióra, nem lennél boldogabb, ha valami mást csinálnál? Tényleg szükség van arra az új, puccos autóra, amikor busszal könnyebben lehet közlekedni?

Albert Einstein válasza erre:

„Az emberi törekvések hétköznapi tárgyai  –  a vagyon, a siker, a luxus  –  mindig is megvetendőnek tűntek számomra."

Az ókori epikureusoknak igazuk volt, amikor azt állították, hogy a természet által megkövetelt gazdagság korlátozott, és könnyen megszerezhető. Vagyis nincs szükség hatalmas mennyiségű pénzre vagy hatalomra, hogy megszerezzük a túléléshez és boldoguláshoz szükséges dolgokat.

A boldogságnak természetesen nincs pontos képlete, mint a matematikában. Mindannyiunknak más-más szükségleteink vannak. Különböző a helyzetünk. Lehet, hogy valaki egyedülálló, másvalaki pedig családos ember, gyerekekkel. A nyugodt és boldog élet elérésének módja nem biztos, hogy mindkettejük számára ugyanaz. Hiszen minden relatív, ahogy a zsenik mondják.