Körömrágás, káromkodás, késés: mi van a 10 legidegesítőbb rossz szokás mögött?

A rossz szokások nem kényszerbetegségek, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus, ugyanakkor hasonló hatást váltanak ki – dopamin felszabadításával csökkentik a szorongást, ellazítanak, kellemesebb lelkiállapotba hoznak, éppen ezért addiktívak. Olyan ismétlődő tevékenységek ezek, melyek elvégzése révén pozitív megerősítést kapsz az elmédtől – többségük nem számít különösebben károsnak, ugyanakkor idegesítő lehet a körülötted lévők számára. A How Stuff Works összeszedte a tíz leggyakoribb rossz szokást, amiktől nem könnyű megszabadulni.

10. Nassolás

Biztosan ismered az érzést, amikor hiába nem vagy éhes, iszonyúan megkívánod a hűtőben lévő jégkrémet vagy a polcon talált süteményt, tábla csokit. Kezdeti ellenállásod hamar megtörik, az édes falatok pedig a bűntudat dacára mennyei élvezetet nyújtanak. Ennek biokémiai oka van: a szénhidrátban és zsírban gazdag ételek beindítják az örömhormonnak nevezett szerotonin és az anandamid termelődését, és ennek hatására kedélyed a fellegekben szárnyal. A jelenség evolúciós eredetű, a természet így tette őseink számára kívánatossá a túléléshez szükséges magas kalóriatartalmú táplálékot. Az ideiglenes örömérzet azonban nagy árat követel: a túlzásba vitt habzsolás könnyen elhízáshoz és egészségügyi gondokhoz vezet.

A rossz szokás legyőzésére több bevált taktika is létezik. Érdemes csoki és csipsz helyett egészséges ropogtatnivalót, mogyorót és dióféléket rágcsálni, amikor két étkezés között rád jön a nassolási vágy. Tartsd észben, hogy csak akkor egyél, amikor tényleg éhes vagy, valamint ahelyett, hogy agyatlanul tömöd magadba a falatokat, tudatosan étkezz. Keress más módszereket arra, hogy levezesd a stresszt: menj ki a természetbe, végezz testmozgást, találkozz a barátaiddal, szervezz közös, hasznos programokat.

9. Körömrágás

A folyamatos körömrágástól ugyan nem hízol el, de igazán rondán kinéző kézhez, gyakran pedig körömbeszakadáshoz, benövéshez, illetve bakteriális fertőzéshez vezet. A körömrágás – csakúgy, mint a hajcsavargatás és bőr kaparászása – a szorongásérzet csökkentésére szolgál, gyakori jelenség stresszes, állandóan izguló, hiperaktív személyeknél. Leküzdéséhez érdemes a körmeidet manikűröztetni, a szépen kidolgozott körmök látványa ugyanis nagy valószínűséggel eltérít attól, hogy belerondíts. Súlyosabb esetben akár be is kötözheted az ujjaidat vagy bekenheted őket ecettel, illetve léteznek erre a célra készült, keserű ízű körömlakkok, amelyek elriasztanak a rágcsálástól.

8. Halogatás

„Majd holnap megcsinálom, még rengeteg időm van rá” – ehhez hasonló mondatok hagyják el azok száját, akik mindent az utolsó pillanatra hagynak, folyamatosan kifogásokat keresnek, ha el kell végezi egy feladatot, ezért végül kapkodva, gyakran hibás vagy gyenge eredmény születik. A halogatás lelki okai mögött leggyakrabban a döntésképtelenség, a kudarctól és a rossz döntésektől való félelem, a rád kényszerített feladatokkal szembeni lázadás, illetve a közelgő határidő és a kényszerből gyors munka által okozott adrenalintúlpörgés élménye áll. Ezt a rossz szokást legkönnyebben proaktív hozzáállással tudod legyőzni: pontosan tisztázd magadban a feladatokat és az elérendő célokat, és ha kell, tűzz ki jutalmat magad számára. Képzeld el, mennyivel jobb lesz, és milyen eredményeket tudsz majd elérni, ha időben és a megfelelő módon, nem kapkodva elvégzed a rád bízott dolgokat. Ha kell, kérd meg egy ismerősödet, kollégádat, hogy segítsen, kövesse figyelemmel a fejlődésedet, és adjon tanácsokat.

7. Káromkodás

Vannak, akiknek tényleg minden második szavuk nem tűr nyomdafestéket, akármiről is beszélnek, folyamatosan teletűzdelik a mondandójukat trágárságokkal. Az állandó káromkodás illetlennek, modortalannak, sőt műveletlennek mutatja az embert mások szemében, sőt egy-egy csúnyább kifejezés könnyen meg is sérthet másokat. Kutatók szerint a gyakori anyázás oka az adrenalinfüggőség: amikor valaki egy semleges szó helyett trágár kifejezést használ, akkor a szervezete úgy érzékeli, mintha harcba lendülne egy külső fenyegetéssel szemben, ezért jobban felpörgeti. Idővel azonban a káromkodás rutinná válik, ezért elveszíti ezt a hatását, és már nem elégíti ki az embert.

A káromkodás leküzdésére számos régi, jól bevált módszer létezik, például a káromkodós persely, amibe minden egyes trágár szó után be kell dobni egy bizonyos összeget. Érdemes lehet a csúnya szavakat hasonló, de jóval ártatlanabb kifejezésekkel helyettesíteni, melyek ugyanazt a hatást váltják ki, de kevésbé ocsmányak és sértőek („a p...ba” helyett „a csudába”).

6. Rágógumi-pukkasztgatás

Gyerekkorban még megbocsátható, amikor valaki állandóan a szájában pukkasztgatja a rágót, vagy éppen buborékot fúj belőle, felnőttként azonban már inkább idegesítő. A körömrágáshoz hasonlóan ez is egy idővel tudattalanná váló, folyamatosan ismétlődő szokás, melynek célja az idegek megnyugtatása. Ugyan a kutatók szerint a rágópukkasztgatás segítheti a figyelem összpontosítását, hosszú távon könnyen kikészíti a munkatársakat. Ha te is folyton ezt csinálod, érdemes rájönnöd az okára, és találni egy csendesebb, kevésbé idegesítő módot a feszültség levezetésére. Ha a rossz leheleted miatt rágózol folyton, próbáld ki inkább a mentolos cukorkát, vagy hordj magaddal fogkrémet és fogkefét a munkahelyedre.

5. Késés

Képtelen vagy betartani a megbeszélt időpontokat, folyton elkésel a munkából, az üzleti és személyes találkozókról, lassan már azt sem tudod, hol áll a fejed? Üdvözlünk a notórius késők táborában, akik ijedten nézik az órájukat, rohannak a busz után, és épphogy beesnek az ajtón a munkaidő kezdete után tíz perccel. A folyamatos késés miatt barátaid, kollégáid szemében megbízhatatlannak tűnsz fel, sőt egy idő után ki is rúghatnak a munkahelyedről, és hát le is maradhatsz az élet fontos eseményeiről. Az állandó késést okozhatja a túlzott terhelés, amikor annyi dolgod van, hogy egyszerűen semmire sem jut időd, illetve a motiváció hiánya, mikor nem érzel magadban elég erőt ahhoz, hogy pontosabb legyél. Egyesek élvezik az állandó rohanástól kapott adrenalintúlpörgést, míg mások egyszerűen képtelenek reálisan megbecsülni, meddig tart eljutniuk A pontból B pontba.

Egy kis munkával könnyen pontosabbá teheted magad. Első lépésként felejtsd el a belső órádat és a saccolást, törekedj arra, hogy valósan felmérd, mennyi idő, mire eljutsz valahová (kalkuláld bele a forgalmat, a közlekedési eszközt stb.). Ha a túl sok különböző feladat miatt azt se tudod, hol áll a fejed, érdemes a telefonodon vagy a laptopodon emlékeztetőket beállítanod, hogy mindig tudd, hol kell lenned és mikorra.

4. Mások szavába vágás

Szintén illetlen és kifejezetten idegesítő szokás, amikor valaki nem hagyja a másik embert szóhoz jutni, állandóan belevág a szavába, megzavarja a mondandóját. Persze olykor szükséges, hogy belekérdezzünk a másik fél beszédébe – például ha nem értettünk valamit –, többségében azonban felesleges. Egy munkahelyen a hatalmi erőviszonyokat is jelezheti a „belevágási jog”: a főnök bármikor megszakíthatja beosztottja mondókáját, míg fordítva ez illetlenség. Akárhogy is legyen, ha folyton azon kapod magad, hogy beleszólsz társaid beszédébe, érdemes türelmességre szoktatnod magad. Maradj csendben és várj, amíg a másik fél befejezi, ha szükséges, gondold végig, mi történik, ha nem szólalsz meg (semmi). Ha attól félsz, hogy elfelejted a mondandódat, amíg ő az övé végére ér, nyugodtan írd le egy papírra, mit szeretnél hozzászólni.

3. Pletykálkodás

Az emberek többsége kíváncsi természet, ezért örömmel kutakodik mások magánéletében, legyen szó hírességekről, kollégákról vagy családtagokról. A notórius pletykálkodók különleges örömet lelnek abban, ha kibeszélhetik mások rejtett titkait, sőt akár a kapcsolatépítés alapja is lehet egy munkahelyen a kollégákkal való közös, szaftos terefere. A pletykálkodás ártalmatlannak tűnhet, hosszú távon azonban komoly következményei is lehetnek: egy munkahelyen vagy akár egy családon belül is megingathatja valaki státuszát, ha negatív pletykák terjednek róla (pláne ha nem igazak), egy állandóan kibeszéléstől terhes közegben pedig megcsappan a bizalom, és mindenki félni fog tőle, nehogy túlságosan megnyíljon mások előtt.

Ha azon kapod magad, hogy állandóan pletykálsz, próbálj odafigyelni rá, milyen témákról beszélsz másoknak. Ismerőseid pozitív vagy negatív színben tűnnek fel az általad elmesélt sztorikban? Ha annyira jólesik a pletykálkodás, hogy nehezen tudsz leszokni róla, képzeld magad az áldozat bőrébe – hogy éreznéd magad, ha rólad terjesztenének a hátad mögött hasonlókat?

2. Izgés-mozgás

Vannak, akik egyszerűen nem tudnak egy helyben ülni: folyamatosan matatnak, a lábukat mozgatják, az ujjaikkal dobolnak, a hajukat csavargatják, folyamatosan idegesnek tűnnek. Az efféle „nikkelbolha” emberek gyakran feles energiáikat vezetik le, a monotonitás ellen küzdenek vagy – a körömrágókhoz és a rágópukkasztókhoz hasonlóan – a stressz-szintjüket próbálják lejjebb vinni. Egyes kutatók szerint ez a viselkedés csökkenti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét, így az erre hajlamos személyek jobban teljesítenek egy feladatot, ha közben izeghetnek-mozoghatnak. Egy másik kutatás szerint a folytonos izgés-mozgás akár napi 350 kalória ledolgozását is eredményezheti.

Ez azonban könnyen idegesítővé válik mások szemében, különösen, ha gyakori látványos és hangos dolgokkal jár. Az izgő-mozgók általában abbahagyják a dolgot, ha figyelmeztetik őket a viselkedésükre, tudatosítják bennük, mit is csinálnak. Ha többről van szó, mint tudattalan, egyszerű izgés-mozgásról, ha állandó, zavaró jelenséggé válik a dolog, előfordulhat, hogy komolyabb zavar, például hiperaktivitás-figyelemzavar (ADHD), Tourette-szindróma vagy bipoláris depresszió húzódhat meg a háttérben. Ilyen esetben érdemes szakember segítségét kérni.

1. Telefonozás, képernyőfüggés

Napjaink legrosszabb szokása az állandó telefon- és képernyőbámulás: képtelen vagy meglenni anélkül, hogy ne pislants minden másodpercben a telefonodra, órákat töltesz a számítógép, a laptop, a tévé képernyője előtt. A képernyőfüggés komolyabb problémákhoz vezet, mint gondolnád: hosszú távon szemfáradtságot és látásromlást okozhat, de még az agyad homloklebenyét is károsíthatja – vélik tudósok. Az internet és az okostelefonok rengeteg hasznos funkciót töltenek be, természetesen nem azt mondjuk, hogy dobd a kukába őket. Csupán kerüld el, hogy állandóan jelen legyenek az életedben: ne a tévé előtt vacsorázz, ne vidd magaddal a telefont a fürdőszobába, ha kimozdulsz, a barátaiddal törődj és ne a virtuális világgal, elalvás előtt olvass és ne mobilozz. Találd meg a megfelelő egyensúlyt, ne hagyd, hogy a technológia uralkodjon feletted.