A szezonális affektív zavar a visszatérő depresszió egy fajtája, amely jellemzően az őszi-téli hónapokban keríti hatalmába az embereket. Bár az angol rövidítés (SAD, azaz seasonal affective disorder) a szomorúságra utal, az állapot korántsem merül ki a negatív érzelmek átélésében. Ahogyan azt a Healthline összefoglalója is hangsúlyozza, a gyakori panaszok közé tartozik az aluszékonyság, a túlevés és az abból következő elhízás, a társas visszahúzódás, a szokásos aktivitások iránti érdeklődés drasztikus csökkenése, valamint a koncentrációs nehézségek is.
Biokémiai egyensúlyhiány az agyban
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) a szezonális depresszió okaként többek között a nappalok rövidülését emeli ki, illetve a kevesebb napfényt, amely óhatatlanul hat a biológiai óránkra, és alakítja a hangulatunkat befolyásoló neurotranszmitter, a szerotonin szintjét is. Tehát amikor borongós, sötét, nyirkos időben kedveszegettek, melankolikusak vagyunk, annak hátterében biokémiai okok is állhatnak. Természetesen az sem mindegy, hogy a világ mely pontján élünk: egy kanadai vagy skandináv lakos nagyobb veszélynek van kitéve a SAD szempontjából, mint azok, akik az Egyenlítőhöz közelebb, napsütötte helyeken töltik a mindennapjaikat.
Magyarországon is százezreket érint
Az APA szerint az amerikai népesség körülbelül 5 százaléka diagnosztizálható szezonális affektív zavarral. Idehaza Molnár Eszter (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet) doktori tézisében 923 önkéntes, magyar, kaukázusi résztvevőtől gyűjtött adatokat, és azt találta, hogy 5,42 százalékuk erős; 22,75 százalékuk pedig enyhe szezonális tünetingadozást mutatott. A tengerentúli kutatások eredményeihez hasonlóan a nők között szignifikánsan gyakoribb volt a SAD, mint a férfiak között. Más vizsgálatok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy magasabb a rizikó a fiatal felnőttek körében, illetve azoknál, akiknek voltak már depresszív vagy bipoláris nehézségeik, vagy a családjukban fordult elő hasonló probléma.
A járvány súlyosbíthatja a helyzetet
Már most rá vagy parázva, hogy mi lesz itt az őszi-téli hidegben, ha elharapódzik a járvány, és nem lehet kinti helyeken ücsörögni, beszélgetni? Ha így érzel, nem vagy egyedül. A pandémia sok szempontból igénybe veszi a pszichés rendszerünket: lehet, hogy magától a Covid-betegségtől szorongsz, a saját és a szeretteid egészségét félted, elvesztetted a munkádat, vagy jelentős bevételed esett ki az elmúlt időszakban. Ez rengeteg stresszel jár, ráadásul most kevesebb lehetőségünk van a szórakozásra, a kultúrprogramokra, az ismerkedésre. Előfordulhat, hogy a munkahelyünkre sem járhatunk be, nagyon sok időt töltünk otthon, ami sajnos nem mindenki számára biztonságos hely. Mindezek miatt a szakértők azt várják, hogy a szezonális affektív zavar idén minden eddiginél komolyabb probléma lesz, különösen azok körében, akik eleve hajlamosak az évszakoktól függő, nagyobb mértékű hangulatingadozásra.
Kezdd el a felkészülést!
Az érzelmi turbulenciákat nem mindig tudjuk elkerülni, ugyanakkor sok minden segíthet, hogy minél kiegyensúlyozottabbak maradhassunk. A lényeg, hogy ez az év sok szempontból nehezebb, mint az eddigiek: fogadd el, hogy nem mindig vagy a topon, kíméld magad, és figyelj oda a mentális egészségedre, legyen prioritás az életedben az öngondoskodás. Tudom, hogy a most következő tanácsokat nem először hallod, és azt is, hogy amikor az ember kedvetlen, akkor pont ezekre nagyon nehezen veszi rá magát. De hidd el, jót fognak tenni!
- Mozogj rendszeresen (sétálj, fuss, űzd a kedvenc sportodat).
- Táplálkozz egészségesen.
- Biztosíts magadnak megfelelő mennyiségű alvást.
- Vedd vissza az alkoholt, a cigit.
- Tölts időt mindennap a szabadban (pláne ha napfény is van!).
- Szedj D-vitamint, turbózd fel az immunrendszeredet.
- Tartsd a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akiket szeretsz.
- Minden napra legyen valamilyen reális célod (és konstruktív jutalmad).
- Konzultálj pszichológussal, aki további hasznos eszközökkel láthat el, és mindvégig támogat abban, hogy sikeresen küzdj meg az előttünk álló időszakban felmerülő kihívásokkal.