A koronavírus-járvány hatására egy csomó szokásunkkal kezdünk tudatosabbak lenni. Ilyen lehet például a takarékosság, az élelmek beosztása, az online viselkedésünk vagy éppen a higiéniával kapcsolatos magatartásunk. Ez utóbbiak közé tartozik az az általunk jóformán nem is érzékelt gesztus, amikor az arcunkhoz nyúlunk: megvakarjuk az orrunkat, megdörzsöljük a szemünket, vagy a kezünk hátsó részével megtöröljük a szánkat. Te is magadra ismersz?
Az alábbiakban a Healthline cikke alapján foglaljuk össze, miért jelentenek ezek az egészen apró mozdulatok most mégis komoly rizikót, illetve tippeket is olvashatsz arra vonatkozóan, hogy milyen egyszerű trükkökkel szabadulhatsz meg tőlük.
#1 A vírus cseppfertőzés útján terjed
„A koronavírus ugyanúgy terjed, mint az influenza, cseppfertőzéssel” – szerepel a kormány által üzemeltetett tájékoztató oldalon. Mint írják, a vírus az orrból vagy a szájból származó apró cseppeken keresztül terjed emberről emberre, tehát köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe. Ezért is nagyon fontos, hogy több mint 2 méter távolságra legyünk egymástól, például az utcán vagy a boltban. Attól is megfertőződhetünk azonban, ha a cseppekkel szennyezett tárgyakhoz érünk, majd a szemünkhöz, orrunkhoz, szájunkhoz nyúlunk.
#2 Meddig marad életképes különböző felületeken?
A Kaliforniai Egyetem és a Princeton Egyetem Nemzeti Egészségtudományi Intézetének kutatói jelentettek meg a közelmúltban egy előzetes tanulmányt a SARS-CoV-2 nevű, új típusú koronavírusról. A tudósok laboratóriumi körülmények között különféle anyagokon tesztelték a vírust, és azt találták, hogy elég sokáig elél: a levegőben lebegő részecskékhez tapadva kb. 3 óráig, kartonpapíron mintegy 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig 2-3 napig. Sajnos jól elvan a ruháinkon is, így az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (röviden CDC) is azt tanácsolja, hogy az odakint viselt ruháinkat otthon rögtön vegyük le, dobjuk a szennyesbe, majd magas hőfokon mossuk ki.
#3 Többször nyúlsz az arcodhoz, mint gondolnád
A legtöbb kutatás azt az eredményt kapta, hogy elég sokszor érünk az arcunkhoz, nemcsak a laikus emberek, hanem még az egészségügyi dolgozók is. Egy 2008-as vizsgálatban például 3 órán keresztül figyeltek meg 10 személyt, akik egymástól izoláltan irodai munkát végeztek. Ezek az emberek átlagosan 47-szer nyúltak az arcukhoz (óránként kb. 16-szor), bár nagy változatosságot mutatott, hogy ki mennyiszer (a szórás értéke 34 volt). Egy másik kutatásba ausztrál orvostanhallgatókat vontak be, akiknek a viselkedését videón rögzítették. Ők óránként 23-szor értek az arcukhoz – néha még közvetlenül betegvizsgálatot követően is –, az esetek felében célzottan az orrukhoz, a szemükhöz vagy a szájukhoz. Egy harmadik tanulmányban pedig arról olvashatunk, hogy 31 amerikai háziorvos és 48 ápoló, asszisztens miként teljesített ezen a téren. Ők lényegesen kevesebbszer, de így is óránként 9-szer nyúltak az arcukhoz (az orvosoknál szignifikánsan kisebb volt ez a szám). Viszont a résztvevők által produkált 123 kézmosásból mindössze 11 merítette ki a vonatkozó higiéniai kritériumokat az elemzők szerint.
#4 A kézmosás nem elég
A járvány kirobbanása óta természetesen mindenki fokozottan ügyel az óvintézkedésekre: a távolságtartásra, a fertőtlenítésre, a minimum 20 másodpercig tartó szappanos kézmosásra. Ám a szakértők szerint ez nem feltétlenül elég. Lehet, hogy csak pár perce mostunk kezet legutóbb, de ha azóta megfogtunk a mobilunkat, egy kilincset vagy a kinti kabátunkat, akkor ott lehetnek a kórokozók a kezünkön. Mit lehet tenni a rendszeres fertőtlenítésen túl?
#5 Ez segíthet, hogy ne érj az arcodhoz
A kézmosások számának növelése természetesen fontos, ugyanakkor nyilvánvaló mentális és fizikai határai vannak, hogy meddig tudjuk fokozni az időbeli sűrűségét. Lényeges, hogy a tisztálkodásunk ne csapjon át kényszeres viselkedésbe, tehát ne veszítsük el az uralmunkat a cselekedeteink felett. Másrészt érdemes mindent megtenni a bőrünk megóvása érdekében is: használjunk kézkímélő szappanokat, testápoló szereket.
A fentiekből kiindulva az is rendkívül hasznos megelőzési stratégiának tűnik, ha elsajátítjuk, hogyan érjünk sokkal kevesebbszer az orrunkhoz, a szemünkhöz vagy a szánkhoz. Erre a kinti környezetben fokozottan érdemes ügyelni, de otthon sem árt az elővigyázatosság, hiszen a vírus egyes tárgyakon napokig is elélhet (például kilincsen, mobiltelefonon, ruhán, stb), de akár olyanokon is, amelyekre nem is feltétlenül gondolnánk.
A következőkben a szakemberek által elmondott tippeket egészítettük ki. Érdemes többet is kipróbálni a lista elemei közül, illetve saját ötletekkel is kísérletezni, amelyeket te kivitelezhetőnek tartasz.
- Figyeld meg, mikor csinálod. Amikor elmélyülten dolgozol? Vagy belefeledkezel egy online beszélgetésbe? Netán telefonálás, sorozatnézés közben? Ha tudod azt, hogy mikor vagy hajlamosabb piszkálni az arcodat, akkor külön oda tudsz figyelni ezekre a helyzetekre.
- Kösd össze egy másik ingerrel. Gyakran annyira automatikusan nyúlunk az arcunkhoz, hogy észre sem vesszük ezeket a mozdulatokat. A tudatosításban viszont segíthet a többi érzékszervünk bevonása. Érdemes lehet például karkötőket hordanod otthon, amelyek csilingelni kezdenek, amikor felemeled a karodat. Használhatsz illatos szappant, fertőtlenítőt is, amelynek rögtön megérzed a szagát, amikor a kezed az arcodhoz közeledik.
- Jelezd magadnak post-iten. Vannak, akiknek segíthet, ha egy jól látható helyre felírják maguknak, hogy mire kell figyelniük. Ülnek például az íróasztalnál, és a szemközti falon egy kis cetlin szerepel egy instrukció, így napjában akár több százszor is végigsiklik rajta a tekintetük. Ha ezt az opciót választod, mindenképp figyelj a megfogalmazásra: a számodra kívánt állapotot írd fel, mondjuk azt, hogy A kezemet a laptopon és az asztalon tartom; Kimegyek kezet mosni, mielőtt az arcomhoz érek, stb. Önmagában azt írni, hogy Ne érj az arcodhoz! ellenkező hatást válthat ki. Mint amikor azt mondom neked, hogy Ne gondolj a zöld elefántra – ugye, hogy máris gondoltál rá?
- Gátold le a mozdulatot. Rászoktathatod magad arra is, hogy mindig beiktatsz egy szünetet a mozdulatsorba, amikor érzed, hogy a karod egy ponton túl a magasba emelkedik. Már ez a pár pillanat is elég lehet ahhoz, hogy gyorsan átgondold, mire készültél, és menet közben változtass a kivitelezésen.
- Foglald le a kezed. Ha más dolgokat fogdosol, addig sem érsz az arcodhoz. Munka közben jól jöhet egy stresszlabda vagy egy toll (csak ne rágcsáld!). Miközben tévézel, gyűrögethetsz papírzsepit (lehetőleg tisztát) vagy simogathatsz egy plüssállatot (csak utána ne dörgöld az arcodhoz). Más helyzetekben nyugodtan kulcsold össze az öledben a kezed, vagy malmozz az ujjaiddal.
- Használj maszkot, szemüveget. Az is megoldás lehet, hogy egész egyszerűen elfeded azokat a testrészeidet, amelyeknek az érintése veszélyt jelenthet. Ha maszkban, szemüvegben vagy, akkor rögtön nehezebben férsz hozzá a szádhoz vagy a szemedhez. Már ez a kicsi akadály is segíthet abban, hogy feleszmélj, és eszedbe jusson, hogy a koronavírus idején a lehető legkevesebbszer kéne az arcodhoz nyúlni.
