A stressz és az őszülés kapcsolatáról mindeddig csupán anekdotikus, illetve együttjáráson alapuló empirikus adatok álltak rendelkezésre, az igazi tudományos megerősítés azonban váratott magára. Úgy tűnik, most végre ez a pillanat is elérkezett, hiszen Bing Zhang és munkatársai, a Harvard Egyetem kutatói, nemrég a Nature hasábjain publikálták legújabb tanulmányukat.
Az általuk végzett egérkísérletek eredményei ugyanis arra engednek következtetni, hogy az őszülésnek a harcolj vagy menekülj válaszhoz, illetve a noradrenalin termeléséhez lehet köze. A Healthline összefoglalója alapján mutatjuk a részleteket.
A szimpatikus idegrendszer túlműködése lehet a ludas
Amikor valamilyen stressznek vagyunk kitéve, a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik. A szimpatikus idegrendszerünknek az a szerepe, hogy felkészítse a szervezetünket a hirtelen jövő nagyobb megterhelések elviselésére. Tipikusan ilyen helyzet volt például az, amikor az őseink egy ragadozóval találták szembe magukat: a harcolj vagy menekülj (fight or flight; üss vagy fuss) válasz során gyorsul például a légzésünk, szaporábban ver a szívünk, a vázizmaink erei és a pupillánk kitágul, a hallásunk csökken, gyakran csőlátásunk lesz, az emésztésünk lelassul, a verejtékezés beindul, a szőrszálaink az égnek állnak.
A szimpatikus idegrendszer azonban nemcsak a szívünket, a tüdőnket, az izmainkat, a verejtékmirigyeinket vagy a szőrtüszőinket hálózza be, hanem a hajhagymáinkat is. Bing Zhang kollégáival egereken kísérletezett, és azt találta, hogy stressz hatására a szimpatikus idegrendszer túlműködése során annyi noradrenalin (más néven norepinefrin) bocsátódik ki, hogy az a melanint (a bőr, szőr, haj, szem festékanyagát) termelő sejtek rapid osztódásához, azaz gyors kimerüléséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy egy idő után teljesen leáll a melanin termelése, így a rágcsálók szőrszálai pigmentsejtek nélkül maradnak. Ez a folyamat pedig a stressz elmúltával már nem visszafordítható. Ezáltal bizonyítást nyert, legalábbis rágcsálók esetén (akiknek a genetikája nagyrészt egyezik a miénkkel), hogy a stressz a melanocita, azaz melanint termelő sejtek gyors kimerüléséhez vezet.
A genetika azért többet számít
Mikor kezdtek el őszülni a szüleid, a nagyszüleid? Bár a stressznek való kitettség némileg felgyorsíthatja a hajszálaink elszíntelenedését, azért a folyamat jórészt genetikailag meghatározott. A melanociták melaninszintézise idővel csökken, valamint az életkor előrehaladtával a hajszálak velőállománya egyre több levegővel telt üreget tartalmaz. Az őszülés nem visszafordítható, nem megelőzhető dolog, ám van, akinél csak 30, 40 vagy akár 50 éves kor felett indul be igazán.
Környezeti faktorok is befolyásolják
A stressz mellett egyéb környezeti tényezők is hatnak az őszülésre. Egy 2013-as kutatás 207 fő bevonásával például azt mutatta ki, hogy míg a dohányzó résztvevők átlagban 31, addig a nem dohányzók csak 34 éves korukban kezdtek őszülni. A dohányosok aránya a korai, azaz a 30 éves kornál korábban őszülő személyek körében is megemelkedett szintet mutatott. A táplálkozásnak szintén köze lehet a hajszálak elszürküléséhez. A kevés fehérje, a vashiány, a B12-vitamin alacsony szintje mind hozzájárulhat a folyamathoz. Az öregedés részeként pedig az oxidatív stressz hatására jön létre a hajunk kivilágosodása. Az oxidatív stressz során a prooxidánsok (köztük a nitrogén eredetű szabadgyökök) nagyobb arányban keletkeznek, míg az antioxidáns rendszer működése csökkenni kezd, így a két rendszer közötti egyensúly felbomlik. Mindez többek között sejtkárosodáshoz vezet, amely bizonyos mértékig az öregedés természetes velejárója.
Lazulj rá, avagy az ősz haj is menő
Noha az őszülés nem visszafordítható és nem is megelőzhető folyamat, azért pár egyszerű dolgot meg lehet tenni a késleltetéséért. Ilyen lehet például az ómega-3 zsírsavakban gazdag ételek, a dió, a halak fogyasztása, valamint a B12-, B6-vitamin bevitele. Nem érdemes sokat lenni a napon sem, hiszen az ultraibolya sugárzásnak való kitettség szintén serkentheti a hajszálak kifakulását. Ha nagyon korán őszülni kezdesz, például a 20-as éveid elején, akkor fontos orvoshoz fordulnod, mert pajzsmirigybetegség vagy vérszegénység is állhat a háttérben.
Ha egészségügyi kockázat nem áll fenn, akkor érdemes egyszerűen csak elfogadnod azt, hogy az őszülés az élet természetes része, amely jóformán mindannyiunkkal megtörténik. Nemtől függetlenül a deresedő hajszálak éppúgy lehetnek esztétikusak, mint bármilyen más hajszín. Viselj olyan frizurát, ami kényelmes, amitől jól érzed magad. 40, 50 vagy 60 évesen pedig nem kell úgy kinézned, mint egy 20 évesnek. Minden életkornak megvan a maga szépsége, éld meg, élvezd ki. Ha megtanulod elengedni a fiatalságkultusz keltette őrületeket, és a külső megjelenésre vonatkozó, a nőket nagyobb arányban sújtó társadalmi elvárásokat, akkor kiegyensúlyozottabban, önazonosabban, magabiztosabban telhetnek a mindennapjaid.
