Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ismét kiderült, hogy nem mindegy, mikor eszünk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis segíthet a fogyásban, ha néha megváltoztatjuk a reggeli és a vacsora időpontját.
Az időszakos böjt olyan tudatos táplálkozási stratégia, amelyben az evési és adott ideig tartó étkezés nélküli (kalóriamentes) periódusok ciklikusan váltják egymást. A Surrey Egyetem kutatói 10 héten keresztül vizsgálták, hogy ennek egy speciális formája milyen hatással van a táplálékfelvételre, a vércukorszintre, hogyan befolyásolja a szívbetegségek kockázatát, valamint a testzsírszázalékot. Az eredményekről a Study Finds számolt be.
Bármit ehetsz, a lényeg, hogy mikor
A kutatásban 13 ember vett részt, őket két csoportba osztották. Az egyik csoport tagjainak 90 perccel később kellett reggelizniük és 90 perccel korábban vacsorázniuk, míg a másik csoport a szokott időben táplálkozott. A résztvevőktől vérmintát vettek, és étkezési naplót kellett vezetniük a 10 hetes kutatás előtt és közben is, utána pedig kérdőívet tölttettek ki velük.
A korábbi, hasonló kutatásoktól eltérően ebben az esetben nem voltak tiltott ételek, a résztvevők bármit ehettek a megszabott időkereten belül. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy könnyen követhető-e ez a fajta étrend hétköznapi körülmények között.
Az eredmények szerint azok a résztvevők, akik változtattak az étkezéseik időpontján, átlagosan kétszer annyi zsírt veszítettek, mint azok, akik a szokott időben táplálkoztak. Emellett kevesebb ételt is fogyasztottak, a résztvevők 57 százaléka szerint ennek oka az étvágycsökkenés és a kevesebb nasizási lehetőség, ami különösen fontos az esti órákban.
„Annak ellenére, hogy ez a kutatás viszonylag kicsi, látványos eredményeket kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen előnyökkel járhat, ha megváltoztatjuk az étkezéseink időpontját. A testzsír csökkenésével együtt csökken az elhízás és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémák kockázata is, ezért elengedhetetlen az egészségünk megőrzése érdekében” – magyarázza dr. Jonathan Johnston, az egyetem kutatója.
