A statisztikák szerint a téli hónapokban nemcsak többen keresnek randipartnert az interneten, de gyakrabban is találnak egymásra az emberek, és változtatják kapcsolati státuszukat a közösségi médiafelületeken. Dr. Justin Lehmiller szexuálpszichológus szerint ennek biológiai és pszichológiai okai egyaránt vannak.
A téli depresszió és az ismerősök nyaggatása is ludas benne
A biológiai okok mögött a napfény hiánya bújik meg, emiatt ugyanis a szervezet kisebb mennyiségben képes csak termelni az örömhormonnak is nevezett szerotonint, ez pedig lehangoltságot, szomorúságot eredményez – nem véletlen a téli depresszió kifejezés. Ennek ellensúlyozásaként sokan randizással, a szerelem megtalálásával próbálják javítani kedélyállapotukat.
A lélektani okok a téli ünnepekre és az ilyenkor szokásos családi, baráti összejövetelekre vezethetők vissza. Ilyenkor ugyanis a magányos emberek gyakran szembesülnek azzal, hogy mások boldog (vagy annak tűnő) párkapcsolatban élnek, míg ők hiába keresik a szerelmet. Sokszor előfordul, hogy ismerőseik, családtagjaik nekik szegezik a kérdést: hogyhogy nincs senkid, mikor találsz már végre párt magadnak? Ez könnyen arra motiválja az embereket, hogy aktívabban kezdjenek társat keresni.
Természetesen az is lehetséges, hogy a hideg időjárás is ott van az okok között, hiszen télen nincs is jobb, mint összebújni a kanapén vagy a takaró alatt, és egy forró kávé vagy tea társaságában közösen filmet nézni.
A téli szerelem általánosságban jellemzőbb a fiatalokra – de ez sem meglepő, tekintve, hogy az egyedülállók aránya minden korábbinál nagyobb a millenniumi nemzedékhez tartozók körében, és a házasodás időpontja is kitolódott (ma átlagban harmincéves kor körül van). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az idősebbek immunisak lennének a „téli zsongásra” – inkább csak kisebb az egyedülállók száma közöttük, ezért kevesebben élnek a lehetőséggel.
