Tudjuk, hogy nemcsak a kiszáradásnak lehetnek súlyos következményei, hanem annak is, ha egyszerre túl sok folyadékot veszünk magunkhoz. Mutatjuk, milyen szempontok alapján lőheted be a folyadékszükségletedet, hogy egyik veszély se fenyegessen.
A víz szerepe az emberi testben
- Az emberi test 55-60 %-a víz. Hogy kinél pontosan mennyi, az a test zsír-izom arányán is múlik, az izomsejtekben ugyanis több víz található, mint a zsírsejtekben.
- A nők és a soványabb emberek teste ezért jellemzően kevesebb vizet tartalmaz, mint a férfiaké vagy a túlsúlyos embereké.
- Víz teszi ki a vér és a tüdő 83%-át, az izmok és a vesék 79%-át, az agy és a szív 73%-át, a bőr 63%-át, a csontoknak körülbelül 31%-át.
A testünkben lévő víz részt vesz az anyagcserében, megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól, eltávolítja a fölösleges nátriumot a véráramból, szabályozza a testhőmérsékletet és a vérnyomást, valamint biztosítja a bőr és más szövetek hidratációját, sőt az ízületek kenését is, vagyis egyfajta lengéscsillapítóként is funkcionál.
Ezért kell pótolni az elvesztett folyadékot
Élelem nélkül hetekig is kibírjuk, tartós folyadékhiány mellett azonban csak néhány napig életképes az emberi szervezet. Nem véletlen, hogy még egy enyhébb mértékű (1%-os) kiszáradás is befolyásolja a hangulatunkat, a kognitív funkciókat és a fizikai teljesítményünket.
Testünk folyamatosan veszít a vízkészletéből – légzéssel, izzadás és vizelet-, illetve székletürítés révén –, ennek mértéke azonban számos tényezőn múlik. Egy hűvös napon, fizikai aktivitás hiányában a nyolc pohár víz túl sok is lehet, ezért a jó része a vizelettel távozik a szervezetből. Ám ha egy forró nyári napon intenzív fizikai munkát végzünk, nyolc pohárnál jóval több folyadékra is szükségünk lehet. Emellett bizonyos betegségek, a genetikai adottságok (egyesek jobban izzadnak, mások kevésbé), a testösszetétel, a lakóhely klímája és a ruházat is nagyban befolyásolja az egyéni folyadékszükségletünket.
Nonstop szomjazol? Komoly betegség is állhat a háttérben
Sós vagy fűszeres ételek után, sportolás után vagy melegben teljesen természetes, hogy megnő a szervezet vízigénye. Igaz ez hasmenés, nagy mennyiségű hányás, égési sérülések vagy vérveszteség után, és néhány gyógyszer mellékhatása is fokozhatja a szomjúságérzetet.
Ám ha valaki állandóan szomjas, és ez az érzés még ivás után sem enyhül, érdemes orvosi segítséget kérni, ugyanis akár komoly betegséget is jelezhet, különösen, ha homályos látás vagy kimerültség is kíséri – írja a Healthline.
• Kiszáradás: ha a szervezet nem jut elég folyadékhoz, képtelen normálisan működni. Súlyos esetben ez életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.
• Cukorbetegség: az erős és folyamatos szomjúság lehet a magas vércukorszint következménye, és gyakran a cukorbetegség egyik első észrevehető jele.
• Diabetes insipidus: ez az anyagcsere-betegség szinte olthatatlan szomjúságérzettel és nagy mennyiségű vizeletürítéssel jár. Vagy az agyalapi mirigy, vagy közvetlenül a vesék elégtelen működése okozza.
• Szív-, máj- vagy veseelégtelenség.
• Pszichogenikus polidipszia: ez egy pszichiátriai kórkép, ami miatt a beteg állandóan szomjas, és hatalmas mennyiségű folyadékot iszik.
• Vérmérgezés
Éppen ezért konkrét hivatalos ajánlás nem létezik, iránymutatások viszont vannak arra vonatkozóan, hogy nagyjából mennyi vizet is kellene napi szinten fogyasztanunk. A legtöbb szerint, ha a táplálékkal bevitt folyadékmennyiséggel (ez általában az összfolyadék-bevitel 20%-a) nem számolunk, nőknek naponta nagyjából 2,2 liter, férfiaknak pedig 2,8 liter folyadékot kellene fogyasztaniuk – írja a Medium. Természetesen más a helyzet terhesség és szoptatás és bizonyos betegségek, hiányállapotok fennállása esetén is. Egyes kutatások szerint a 65 év felettiek egy része kevesebb mint három pohár vizet iszik naponta, ezért az időseknek különösképpen oda kellene figyelniük a folyadékpótlásra.
Nem mindegy, mit iszol
A dietetikusok valószínűleg annak örülnének a legjobban, ha az összes cukros, édesítőszeres és alkoholos italt kivonnák a forgalomból, és szomjoltásra maradna a jól bevált víz.
Jelek
Amikor túl nagy a vér sótartalma, az agy szomjúságérzetért felelős neuronjai akcióba lépnek, hogy tudtunkra adják: innunk kell. Az átlátszó vizelet hidratáltságra utal, míg a sárgás vagy barnás az enyhe vagy fokozott mértékű kiszáradás jele. Más tünetek, mint a rendszertelen vizelés, a száraz vagy kékes ajkak, a felgyorsult légzés, a fáradtság, a láz és a szédülés pedig már súlyosabb mértékű kiszáradásra figyelmeztetnek. Normális körülmények között az agy és a test csapatmunkájának köszönhetően még ezeknek a kellemetlen tüneteknek a megjelenése előtt kialakul a szomjúságérzet – habár ennek erőssége is egyénfüggő, csakúgy mint a fájdalomküszöb.
Hallgass a testedre
Olyan extrémebb körülmények fennállása esetén, mint a tikkasztó meleg, egy izzasztó edzés (akár maratonfutás) vagy hasmenés, ajánlott tehát gyakrabban kisebb mennyiségű vizet kortyolgatni, de egy egészséges ember szervezete a szomjúságérzet révén egyébként is jelzi, ha itt az ideje a folyadékpótlásnak. Ahogy azt is, hogy mikor elég: egy 2016-ban végzett kutatás szerint miután elegendő vizet iszunk és már nem vagyunk szomjasak, háromszor akkora erőfeszítésbe kerül még több vizet lenyelni, mint egyébként. A szervezetnek ez a „nyelésgátló” reakciója megakadályozza a hiponatrémiát. Sanszos tehát, hogy az „igyál, amikor szükségét érzed, és annyit, amennyi jólesik”-szabály betartásával nem lősz mellé.
