Egyre több hír szól arról, hogy a kimerültség vagy valamilyen hirtelen fellépő egészségügyi probléma miatt veszítette el az uralmát a sofőr az autója felett, majd okozott tragédiát. Legutóbb kilenc embert kellett kórházba szállítani, közülük egy életét vesztette. Csak tavaly hazánkban 300 közlekedési balesetet okozott az, hogy a sofőr elaludt a volánnál.
Az alváshiány és az alvási apnoe akár háromszorosára is emelheti a közlekedési balesetek kockázatát. Egy Amerikában végzett vizsgálat szerint a 30 és 70 éves kor közötti férfiak 34 százaléka, míg a nők 17 százaléka szenved alvási apnoéban. Az alvási apnoe olyan súlyossági foka, ami már a közlekedésben való éberségre is rányomja a bélyegét, a férfiak 14, míg a nők 5 százalékára jellemző.
De nem alaptalanul kaptak komoly szigorítást a jogosítványhoz szükséges egészségügyi vizsgálatok kapcsán tavaly a szívbetegek sem, így a beültetett defibrillátorral vagy más, szívműködést segítő eszközökkel élők, a szívkoszorúér- vagy bypassműtéten, szívátültetésen átesettek.
A szív- és érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények, így egy kánikulai nap vagy hét viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis megváltozik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.
Fáradékonyabbak lesznek, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödémahajlam, a nehézlégzés. Ha közeledik a melegfront, csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és ilyenkor a közlekedési balesetek száma is növekszik. Mindezzel pedig számolniuk kell azoknak, akik a volánhoz ülnek.
„Az alvászavarok jelentős részét mi, kardiológusok diagnosztizáljuk. Nem véletlen, hogy legutóbb Bostonban kutatók az alvás és a szív egészségének kapcsolatát vizsgálták, ezen belül pedig azt, hogy az alvási apnoe és az alvászavar milyen mértékben emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát. ’SleepHeart Health’ tanulmányukban ezt számszerűsítették is. A kiértékeléshez az alvásfüggő légzészavarok súlyossági fokának megítélésére szolgáló mérőszámot alkalmazták, ami az alvás során megélt légzési események, légzéskihagyások óránkénti számát jelzi. Ennek értéke az alvási apnoe súlyosságának fokozódásával nő.
Azoknál, akiknél súlyos fokú alvási apnoe állt fenn, ez 123 százalékkal emelte a közlekedési balesetek előfordulási gyakoriságát. A felnőtt korú lakosság 25-30 százaléka kevesebbet alszik éjszakánként 6 óránál. Amellett, hogy az alváshiány – többek között – az elhízás, a diabétesz, a hipertónia és a koronáriás szívbetegségek ismert rizikófaktora, emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát is” – hívja fel a figyelmet dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.
„A vizsgálatból kiderült az is, hogy
minden egyes alvásból hiányzó órával 13 százalékkal nő a baleseti rizikó.
Azoknál, akik az alváshiány ellenére ébernek érzik magukat, a helyzet még rosszabb: náluk ez 22 százalék, azoknál pedig, akik éjjelente csak 5 vagy kevesebb órát alszanak, 47 százalékkal nő a közlekedési balesetek kockázata azokhoz képest, akik napi 7-8 órát töltenek alvással.
De a tudományos vizsgálatokon kívül is tudjuk, hogy a kialvatlanság mellett a szív- és érrendszeri betegségek is emelik a közlekedési balesetek kockázatát, pedig ez hőségben egyébként is jelentősen megnő” – tette még hozzá a kardiológus professzor. Ugyan az elmúlt napokban enyhült a tikkasztó, szervezetet próbáló kánikula, de várhatóan hamarosan visszatér, ezért fontos odafigyelnünk a szakemberek tanácsaira.
