A vesekő szilárd megkeményedés vagy kristályos felhalmozódás a vesében, ami a vizeletben lévő ásványi anyagokból keletkezik. Magyarországon az emberek mintegy 5 százaléka szenved a kövek által okozott görcsöktől. A vesekő fajtáiról, kialakulásának okairól, kezeléséről Kevin R. Loughlin urológus, az Amerikai Urológus Társaság volt elnökségi tagja, a Harvard Medical School oldalán számolt be.
Kinek lesz veseköve és miért?
A vesekő férfiak esetében gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Kialakulását a vizeletpangással járó betegségeken kívül az idült húgyúti fertőzés, az anyagcserezavarok és a helytelen táplálkozási szokások (magas állati fehérjebevitel) befolyásolják, de az is lehet, hogy valaki hajlamos rá, aminek a hátterében genetikai okok állnak. Ha valakinek ilyen problémája van, fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítson a hidratálásra, hiszen több vizsgálat is kimutatta, hogy napi legalább két liter folyadék fogyasztása csökkenti a vesekő kialakulásának kockázatát.
Ha a vesekőre utaló tüneteket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a véres vizelet, a nagyon erős alhasi görcs, valamint az égető érzés vizelés közben, hányinger, hányás.
Milyen fajtái vannak?
A vesekövek mérete eltérő, a homokszemtől a tyúktojásnagyságúig terjed. Leggyakoribb típusai a kalcium-foszfát és a kalcium-oxalát összetételű kövek. Talán meglepő, de a kalciumalapú vesekövek kialakulására nem a kalciumbevitel csökkentése, hanem a napi ajánlott mennyiség fogyasztása a megoldás. Ez azért van, mert a kalcium a szervezetben az oxaláthoz kötődik, így akadályozza meg annak a bélen keresztül történő felszívódását, és ezzel előzi meg a vesekő kialakulását. Ideális esetben a szervezet a bevitt táplálékból nyeri ki a kalciumot, ezért konzultáljunk orvossal, ha felmerül bennünk, hogy pótlásra lenne szükség. Mérsékeljük viszont a magas oxaláttartalmú élelmiszerek (olajos magvak, spenót, burgonya, tea, csokoládé) fogyasztását.
A kalcium-foszfátból álló kövek gyakoribbak, mint a kalcium-oxalátot tartalmazók. Ennek a hátterében állhatnak húgyúti fertőzések, a mellékpajzsmirigy túlműködése, aminek hatására a szervezet túl sok paratiroid hormont termel, illetve az a vesebetegség (renális tubuláris acidózis), amelynek következtében a vesecsatornák nem tudnak a vérből megfelelően savat kiválasztani a vizeletbe.
Az urát- (húgysav) kövek a legtöbb esetben vegyes összetételűek. Ilyenkor a vizelet túl savas, emiatt a húgysav kristályokat alkot, és ezekből lesznek a vesekövek. Jellemzően a vizelet pH-értékének beállításával, kálium-citrát-tartalmú gyógyszerrel kezelik. Ha a szervezet túl sok húgysavat termel, érdemes az állati eredetű fehérjék fogyasztását csökkenteni.
A struvitkövek jellemzően nők esetében alakulnak ki, és fertőzött vizeletben jönnek létre magnéziumból, ammóniából és foszfátból. Ilyenkor nemcsak a kő eltávolítása fontos, hanem a fertőzések kezelése, illetve megelőzése is.
A cisztinkövek egy ritka, öröklődő betegség, a cisztinuria esetében fordulnak elő.
Bármilyen vesekővel is legyen dolgunk, az egyik legfontosabb dolog, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, a másik, hogy a megfelelő kezelés és a további kövek kialakulásának megakadályozása érdekében már a korai tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz.
