A Study Finds számolt be az Észak-karolinai Egyetem tanulmányáról, melyben a fizikai és az érzelmi állapot összefüggését vizsgálták, hiszen a kutatók szerint az alacsony vércukorszint mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy éhesen feszültebbek vagyunk.
Éhes ember = mérges ember
„Mindannyian megtapasztaltuk már, hogyan képes befolyásolni az éhség a viselkedésünket. A kutatás célja, hogy jobban megértsük az éhség által kiváltott érzelmi állapotok pszichológiai mechanizmusát” – mondja Jennifer MacCormack, a kutatás vezetője, aki szerint nem csupán az éhségérzet felelős a feszültebb hangulat kialakulásáért. Két szempontot fontos még figyelembe venni: környezetet és az önismeretet.
Nem annyira egyszerű a képlet, hogy az éhség hatására kötözködni kezdünk. „A legtöbben, ha éhesek vagyunk, bekapunk valamit, és máris jobban érezzük magunkat” – teszi hozzá Kristen Lindquist egyetemi docens. A kutatás eredményei szerint az éhség miatti feszültség olyan esetekben alakul ki, amikor már kifejezetten zavaró az éhségérzet, ezt pedig az egyén hajlamos egy emberre vagy helyzetre kivetíteni.
A kutatók két online kérdőívet állítottak össze, majd 400 résztvevőnek mutattak olyan képeket, amely pozitív, negatív vagy semleges érzelmeket váltott ki az emberekből. Ezt követően egy olyan képet mutattak a résztvevőknek, amely nem egyértelműen pozitív vagy negatív érzéseket váltott ki belőlük. A kép láttán egy hétpontos skálán értékelniük kellett, hogy mennyire kellemes vagy kellemetlen benyomás alakult ki bennük. A kísérlet során az éhség mértékéről is nyilatkozniuk kellett a résztvevőknek.
Az eredmények a negatív érzelmek éhségre gyakorolt hatását támasztják alá. Miután az éhes résztvevők olyan képet láttak, amely hatására rossz érzés alakult ki bennük, nagyobb valószínűséggel ítélték negatívan a kétértelmű képet is. A semleges vagy pozitív érzést kiváltó képek nem befolyásolták a kétértelmű kép értékelését.
„Azt gondoltuk, hogy a negatív képek teret engednek annak, hogy az emberek az éhséget rossz érzésekkel párosítsák” – mondja MacCormack.
Megelőzhető a baj, ha tisztában vagy magaddal
Van azonban egy másik szempont is: az önismeret. Azok az emberek, akik érzelmileg stabilabbak, jobban ismerik saját magukat, időben észreveszik, ezáltal meg tudják előzni, hogy az éhség miatt rossz hangulatba kerüljenek.
Laboratóriumi környezetben 200 egyetemi hallgatót vizsgáltak. Voltak közülük, akiket arra kértek, hogy éhgyomri állapotban, másokat, hogy tele hassal vegyenek részt a kutatásban. Az egyetemisták egy csoportjának olyan írásbeli feladatot kellett végrehajtania, ami arra kényszerítette őket, hogy az érzéseikre fókuszáljanak. Ezt követően mindannyiuknak meg kellett oldani egy feladatot számítógép segítségével. Az egyetemisták tudta nélkül, a számítógépeket arra programozták be, hogy a feladat elvégzése előtt leálljanak, majd a kísérlet vezetője tájékoztatta a résztvevőket, hogy az ő hibájukból történt a probléma. Hát ki ne lenne mérges egy ilyen helyzetben?
A résztvevők ezt követően kitöltöttek egy kérdőívet, amely az érzelmi állapotukat vizsgálta. Azok a diákok, akik éhgyomri állapotban vettek részt a kísérletben, nagyobb valószínűséggel számoltak be olyan negatív érzésekről, mint a stressz vagy a harag, és úgy érezték, hogy a kísérlet alatt beugrott kutató stílusa kemény és elítélő volt. Az eredmények szerint azok a résztvevők, akik saját érzelmi állapotukra összpontosítottak, nem tapasztaltak ehhez hasonló érzelmi változásokat, még akkor sem, ha éhesek voltak. „Az eredmények szerint az éhség ellenére is könnyedén önmagunk maradhatunk, ha a jelenlegi helyzetből egyszerűen kilépve megpróbáljuk felismeri az érzéseinket” – állítja MacCormack.
A kutatók szerint hasonló eredmények születhetnek, ha az érzelmi állapot alakulását nem az éhséggel, hanem a fáradtsággal vagy a fájdalommal összefüggésben vizsgálnánk. Azonban a kutatás egyértelműen bemutatja az elme és a test kapcsolatát. „Testünk jelentős szerepet játszik az adott helyzetben szerzett tapasztalataink, felfogásunk és viselkedésünk alakításában” – hívja fel a figyelmet MacCormack. Akár éhesek, akár fáradtak vagy betegek vagyunk, nagy eséllyel rosszabb hangulatban leszünk, mint ha egészségesek és kipihentek lennénk. „Ez alátámasztja, hogy fontos vigyáznunk a testünkre, érdemes odafigyelni a jelekre és tünetekre, hiszen ezek nemcsak az éppen aktuális hangulatunkra, de hosszú távon a mentális egészségünkre, a teljesítményünkre és a társadalmi kapcsolatainkra is hatással vannak.