Hoppá, a sör mégis egészséges

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha az egészséges élelmiszerekre gondolunk, nem biztos, hogy a sör ugrik be elsőnek. Azonban egy friss kutatás eredményei szerint a komló, a sör aromájáért felelős növény jó hatással van az anyagcserénk működésére.

A termős növények virágzata a megnövekedett levelekkel és a takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Ez az egyetlen része a komlónak, melyet a sörfőzéshez felhasználnak, hiszen a tobozban található mirigyszőrökből keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon vegyületek válnak ki. De hogyan hat mindez az anyagcserénkre? A Massive Science utánajárt.

Hogyan javítja a komló az anyagcserét?

Az elmúlt évtized vizsgálatai szerint az izohumulonok nemcsak a tesztelt állatok, de az emberek anyagcseréjére is kedvezően hatnak. Egy 2009-es tanulmányból kiderült, hogy a komló egy bizonyos kivonata csökkenti az emberi sejtekben a gyulladást, a magas zsírtartalmú étrenden élő egerek esetében csökkenti a súlygyarapodást, valamint növeli a glükóztolerancia mértékét is. A legjelentősebb eredmény talán mégis az, hogy prediabetikus állapotban lévő japán betegekkel végzett, placebokontrollált kutatás segítségével kiderült, hogy az izohumulonok csökkentik a test vércukorszintje mellett a testzsír mértékét is.

Egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy miért hatnak ilyen kedvezően ezek a vegyületek a szervezetre, hiszen a komlótobozok többféle izohumulonokból hoznak létre különböző keverékeket. Ezek molekuláris hasonlósága miatt nehéz megállapítani, hogy az egyes izohumulonok milyen változásokért felelősek. Ehhez valószínűleg a tiszta vegyületek vizsgálatára lenne szükség.

Éppen emiatt, 2014-ben egy gyógyszerkutató cég létrehozott egy tiszta, szintetikus izohumulont, amit KDT501-nek neveztek el. Kimutatták, hogy a KDT501 hatékony gyulladáscsökkentő, valamint vércukorcsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. A KDT501 két különböző egérkísérletben is jelentősen csökkentette a zsírtömeg, a koleszterin, valamint a súlygyarapodás mértékét. A kutatóknak azonban nem sikerült rájönniük, hogy a KDT501 pontosan hogyan működik, de megfigyelték, hogy egészen másként hat a szervezetre, mint a korábban ismert, pioglitazon és metforminhatású vércukorcsökkentő gyógyszerek, hiszen ezek nem befolyásolják a koleszterinszintet vagy a testsúlyt. Tehát a kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt: hogyan javítja a komló az anyagcserét.

Nem csak finom, úgy tűnik, egészséges is
Fotó: Eugenio Marongiu / Getty Images Hungary

A cukorbetegek és a túlsúlyosak számára különösen fontos

A Scripps Intézet kutatócsoportja szerint érdemes arra összpontosítani, amit biztosan tudunk, mégpedig azt, hogy az izohumulonok keserűek. Ahhoz, hogy az ízeket meg tudjuk különböztetni, az ízlelőbimbóinkon különféle receptorok helyezkednek el. A keserű ízt érzékelő receptorok közül néhány fajta megtalálható a test más szöveteiben is. A csapat megvizsgálta a szájban található, keserű íz érzékeléséért felelős receptorokat az emésztőrendszerben, egyetlen olyan altípust találtak, amely kötődni képes a KDT501 szintetikus izohumulonhoz.

Meglepő az eredmény, hiszen az ízlelőbimbókkal ellentétben a bélsejtek nem kötődnek a szenzoros információt továbbító agyidegekhez. Ehelyett a KDT501 kötődése felelős az inkretin hormonok felszabadulásáért, melyek a hasnyálmirigyet az inzulinszekréció fokozására késztetik, emiatt pedig étkezések után csökken a vércukorszint. Ez különösen a magas vércukorszinttel rendelkező, cukorbetegek vagy túlsúllyal küzdők számára lehet fontos.

A kutatások eredménye szerint azoknál az egereknél, melyek a túlevés miatt híztak, az egyes étkezések előtti KDT501-kezelés felgyorsítja a glükóz vérből való kiürülését. A hatás még erősebbnek bizonyult, amikor a túlsúlyos egereket négy napon keresztül, napi rendszerességgel részesítették KDT501-kezelésben. Ennek hatására az inkretinszintjük tízszeresére nőtt, emellett pedig az inzulinérzékenységük javult.

De mi áll a háttérben?

Az inkretin szabályozása hatékony módszer az anyagcsere-rendellenességek kezelésére. Valójában már léteznek olyan hiperglikémiás kezelések, amelyek gátolják a DPP-IV nevű enzim működését, ez pedig az inkretin hormonok lebontásáért felelős. A kutatókban felmerült az is, hogy vajon egy DPP-IV inhibitor együtt tud-e működni a KDT501-gyel az inkretinszint növelése érdekében, az eredmények pedig alátámasztották ezt a felvetést.

Az orvosok azt is kipróbálták, hogy mi történik, ha a túlsúlyos egerek egy hónapon keresztül, naponta kapnak KDT501-kezelést. A kísérlet végén a kezelt egerek valóban megszabadultak a súlyfeleslegtől, azonban a kísérlet során ugyanannyit ettek, mint azok a társaik, melyek nem kaptak KDT501-kezelést. A kutatók szerint a jelenséget az magyarázza, hogy a kezelt egerek több energiát használtak fel, a székletükben pedig nagyobb mennyiségű koleszterint és szabad zsírsavakat találtak. Annak ellenére tehát, hogy a kezelésben részesülő egerek táplálkozási és mozgási szokásai nem változtak, veszítettek testsúlyukból.

És mennyire klassz lenne, ha a sörben található izohumulonok segítenék az anyagcserénk működését! Az egereken végzett vizsgálatok eredményei szerint a KDT501 az ízreceptorokon keresztül javítja az anyagcserét, ez pedig nagy valószínűséggel az emberek esetében is működik. De várjunk még, mielőtt ipari mennyiségű sört vásárolnánk, hiszen sok kérdésre még mindig nincsen egyértelmű válasz az izohumulonok hatásával kapcsolatban. Egy dolog azonban biztos, a sok pozitív hatás ellenére is érdemes mértéket tartani, ha sörivásról van szó.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.