Zavaros beszéd, szédülés, homályos látás, eszméletvesztés. Sokszor nem vesszük komolyan a tüneteket, és bizony előfordul az is, hogy közömbösen elsétálunk egy földön fekvő ember mellett.
Jó, ha tudjuk, hogy az ájulás, erős fejfájás, tudatzavar vagy az egyik testfél hirtelen fellépő zsibbadása akár életveszélyes agyi vészhelyzetre, stroke-ra is utalhat!
„A stroke egy agyi működészavart okozó érkatasztrófa, amely vérellátási elégtelenség, azaz az agyat ellátó ér elzáródása, vérrögösödés miatt, vagy agyvérzés, tehát érsérülés miatti koponyaűri vérzés okán alakulhat ki. Mivel a szívbetegségek után a stroke a második leggyakoribb halálok, ezért nagyon fontos, hogy időben felismerjük, mivel állunk szemben, illetve a beteg minél hamarabb megkaphassa a megfelelő kezelést. Az esetek többségében nincsenek figyelmeztető jelek, hirtelen jelentkezik, leggyakrabban a reggeli órákban. A tipikus tünetek azonban segítenek a diagnosztizálásban, és ha ezekkel tisztában vagyunk, az akár életmentő is lehet” – mondta dr. Béla Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.
Honnan ismerhetjük fel a stroke-ot?
Arc, kar, beszéd, idő, vagyis face, arm, speech, time, azaz „fast”
Ezt érdemes észben tartanunk arra az esetre, ha stroke-gyanús esettel találkozunk. Az angol „fast” szó jelentése (gyors) és egyes betűi ugyanis segítenek felismerni a tüneteket, illetve időben reagálni azokra. Cselekedjünk, ha
- az arc aszimmetrikussá válik
- a beteg nem tudja a karjait mozgatni
- a beszéde zavarossá válik, egyik pillanatról a másikra beszédértési, szóalkotási zavar lép fel.
Tipikus tünetek még:
- Az arc, a kar vagy a láb csak egyik oldalán fellépő hirtelen érzéketlenség, ami valamelyik testfél zsibbadásával jár. Intő jel lehet az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása is.
- Elhomályosuló vagy kettős látás, súlyos esetekben gyorsan csökkenő látásélesség.
- Nyaki merevséggel, szemfájdalommal és arcfájdalommal társuló rendkívül erős fejfájás.
- Szédülés vagy eszméletvesztés.
- Hányás, hányinger.
- Tudatzavar, memóriazavar megjelenése.
- Romló térbeli tájékozódás és érzékelés.
Mi a teendő stroke gyanúja esetén?
Ha a beteg nem tudja teljesíteni a kéréseinket, mint például, hogy mosolyogjon, öltse ki a nyelvét, vagy emelje fel mindkét kezét, illetve a felsorolt tüneteket észleljük, ne késlekedjünk, azonnal hívjuk a mentőket! A gyors orvosi beavatkozás ugyanis növeli a túlélés, és csökkenti a maradandó károsodás esélyét.
„Mint minden betegségnek, így a stroke-nak is vannak rizikófaktorai, mint például az ereket károsító betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy pajzsmirigy-alulműködés, de a dohányzás, egészségtelen táplálkozás és elhízás is kockázatot jelenthet. Ha a fennálló betegségeket kezeljük, egészségesen élünk, sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a stroke-ot” – tette hozzá a doktornő.
