Sokat köszönhetünk a modern kori fogamzásgátlásnak: a különböző módszereknek elsődleges funkciójuk mellett plusz előnye, hogy azokkal szabályozhatjuk a menstruációs ciklust, ezáltal „időzíthetjük” a menzeszt, és féken tarthatjuk a kellemetlen menstruációs panaszokat is.
Mivel egyre többféle eljárás (tabletták, méhen belüli eszközök, implantátumok, injekciók) közül választhatnak a nők – és lassan a férfiak is –, egyre könnyebb rátalálni a számukra legkényelmesebb megoldásra is.
Klassz dolog, hogy ilyen iramban fejlődik az orvostudomány és a technológia, de még jobb lenne, ha ehhez az emberek tájékozottsága is fel tudna zárkózni. Merthogy nemcsak az új és a kevésbé ismert módszerekkel kapcsolatos téves információknak dőlünk be, de a már régóta terjedő mítoszok miatt is bajba sodorhatjuk magunkat.
Dr. Keresztúri Attila szülész-nőgyógyász szakorvos segítségével most tisztázzuk a fogamzásgátlással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
#1 Ha valaki évekig szed fogamzásgátlót, utána sokkal nehezebben esik teherbe.
Nem igaz.
A szakember szerint nagy valószínűséggel valamilyen más tényező játszik ebben szerepet. „Elképzelhető, hogy már a fogamzásgátló szedése előtt is fennállhatott a teherbeesést nehezítő körülmény, például a méh vagy a hüvely fejlődési rendellenességei, endometriózis vagy policisztás ovárium szindróma (PCOS). Mivel nem volt tervezett a terhesség a fogamzásgátló elkezdése előtt, nem is derülhetett fény ezekre a dolgokra” – magyarázta dr. Keresztúri Attila.
„Sőt, gyakran a fogamzásgátló abbahagyása után a gátlás alól felszabaduló petefészkek könnyebben stimulálhatóak, és ezt ki is használjuk meddőségben, asszisztált reprodukciós technika alkalmazása során” – fűzte hozzá.
#2 Mindig ugyanabban az időpontban kell beszedni a fogamzásgátló tablettát.
Valóban erre kellene törekedni a szokás kialakítása érdekében, de egy-két órás csúszás még belefér.
A mai, korszerű fogamzásgátlók minimális mennyiségű hormont tartalmaznak, ami még elegendő a petesejt-termelődés megakadályozására. Abban az esetben, ha nagyobb (több mint 3 órás) csúszás történik a gyógyszer alkalmazásában, előfordulhat, hogy a petefészek gátlása adott ciklusban átmenetileg szünetel, és megindulhat a petesejttermelés. Vagyis:
a gyógyszerszedés mellett is bekövetkezhet a terhesség.
„Abban az esetben, ha valaki esténként szokta bevenni a gyógyszert, és reggel rájön, hogy legutóbb ezt elmulasztotta, azt szoktuk javasolni, hogy minél hamarabb pótolja az elmaradt tablettát, majd a rákövetkezőt már a szokásos időpontban, aznap este vegye be. Ajánlatos ilyenkor más kiegészítő védekezési módszer (óvszerhasználat) alkalmazása is a nem kívánt terhesség megelőzésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy ha a gyógyszer bevételét követő egy-két órában hányás vagy hasmenés lép fel, szintén be kell szedni egy másik tablettát, mert ilyenkor a felszívódás nem tökéletes” – figyelmeztet a szülész-nőgyógyász.
Egy kis valószínűségszámítás
Raymond Pearl képletének, az ún. Pearl Index (PI) segítségével megítélhető, hogy az egyes fogamzásgátló módszerek alkalmazása mellett mennyire biztonságos a védekezés, vagyis milyen eséllyel kerülhető el a terhesség. A képlettel kiszámolható az egyes fogamzásgátlási módszerek alkalmazása mellett bekövetkező nem kívánt terhességek száma, egészen pontosan az, hogy mekkora a terhesség bekövetkezésének esélye, ha 100 nő alkalmazza ugyanazt a módszert 12 hónap alatt. Minél kisebb ez a szám, annál hatásosabb védelmet nyújt az adott fogamzásgátló módszer.
#3 A megszakításos módszer teljesen biztonságos.
Nem igaz.
A mai napig sokan élnek abban a hitben, hogy ez a „kompromisszumos megoldás” teljesen megbízható. Ki kell ábrándítanunk őket: a magömlést megelőzően távozó váladékcseppek is tartalmazhatnak hímivarsejteket, így a megtermékenyülés is simán bekövetkezhet. A számok nyelvén: a megszakításos módszer PI-értéke 4-40, ami azt jelenti, hogy a módszer alkalmazása mellett 100 nőből egy év alatt 4-40 lesz terhes.
„Megítélésem szerint ez nagyon magas szám, tehát biztonságosnak egyáltalán nem mondható. De vessük össze ezt az adatot azzal, hogy ha védekezés nélkül történik a házasélet, mondjuk családtervezési szándékkal, egy év alatt 80 százalék az esélye annak, hogy bekövetkezik a terhesség. Ebből kiindulva azt is mondhatnánk, hogy a módszer PI-értéke 80. Ezzel szemben a hormonális fogamzásgátlók alkalmazása esetén ez a szám nulla, feltéve, hogy nem fordul elő szedési hiba” – mondta a szakember.
#4 A menstruáció alatti közösüléstől is teherbe lehet esni.
Minimális az esélye, hogy ez valóban megtörténik.
Itt-ott hallani arról, hogy azért is van esély ilyenkor a teherbe esésre, mert a legtöbb nőnek szabálytalan a ciklusa, és emiatt nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor kezdődik a peteérés. (A peteérés során a petesejt kiszabadul a petefészekből, és kibocsátása után csak 12-24 óráig tud megtermékenyülni.) Másrészt pedig azért, mert a hímivarsejtek különböző okokból képesek túlélni a menstruáció időszakát és azután megtermékenyíteni a petesejtet. De ha egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk ezt a kérdést, mindjárt kiderül, hogy erre szinte semmi esély nincs:
A szabályos női ciklus 28 napos, a ciklus első napját a menstruáció első napja jelenti, a tüszőrepedés pedig a 14. napon következik be. Ha a menstruáció 5-7 napig tart, és ezalatt történik a közösülés, akkor is legfeljebb a ciklus 9. napjáig élhetnek a spermiumok. „Akkor – de csakis akkor – van esély a petesejt megtermékenyülésére, ha a ciklus 23 napos, de ez nagyon ritka eset. Másrészt a menstruációs váladék kimoshatja a spermiumokat” – magyarázta dr. Keresztúri Attila. Mivel tehát ebben az időszakban nincs érett petesejt, illetve a méhnyálkahártya is lelökődőben van, ha lenne is megtermékenyített petesejt, az nem tudna beágyazódni a méh üregébe.
Egyébként elő szokott fordulni kevés vérzés a tüszőrepedéskor (a 14. napon) is, félreértések pedig abból is adódhatnak, ha ezt valaki összekeveri a menstruációs vérzéssel.
#5 Szoptatás alatt nem lehet teherbe esni.
Hülyeség.
Igaz, hogy a szülés utáni néhány héten vagy hónapon belül nem történik petesejtérés, de idővel ez változik. A ciklus mindig petesejtéréssel indul, majd amennyiben nem következik be terhesség, akkor jön létre a menstruáció. Tehát szoptatás alatt, menstruáció nélkül is létrejöhet terhesség.
#6 A méhen belüli fogamzásgátló eszközök gyulladást okozhatnak.
Van rá esély.
A Better Health szerint az eszköz felhelyezése utáni három hétben a kismedencei gyulladásnak van egy csekély kockázata, ezután ugyanakkora eséllyel alakulhat ki a betegség, mint bárki másnál. A kismedencei gyulladásos betegséget elsősorban a szexuális úton terjedő fertőzések okozzák. Azokat, akiknél fennáll ennek veszélye, természetesen alaposan megvizsgálják, mielőtt a fogamzásgátló behelyezésére kerülne a sor.
Az IUD előnyei és hátrányai
A hosszan ható és reverz fogamzásgátlás (long-acting reversible contraception, LARC), és ezen belül a méhen belüli eszközök (intrauterine device, IUD) előnyei ugyanazok, mint a szájon át szedhető készítményeknek, kiegészítve azzal, hogy nem szükséges naponta alkalmazni ezeket, így nem fordul elő az „elfelejtettem bevenni” lehetősége. Hátrányuk az esetleges mellékhatások, a behelyezést követően fellépő görcsök, vagy a néhány hónapig fennálló pecsételő vérzés.
„Bár a modern, méhen belüli fogamzásgátló eszközök jelzőszála már olyan kialakítású, hogy mellette nem tudnak a kórokozók feljutni és gyulladást okozni a méh üregében, de sajnos ritkán így is előfordulhatnak fertőzések. A hormontartalmú méhen belüli fogamzásgátló rendszer mellett azonban ennek az esélye még kisebb” – tette hozzá dr. Keresztúri Attila.
#7 A hosszú hatású visszafordítható fogamzásgátlás menstruációs problémákat okoz, és abbahagyása után sokkal nehezebb teherbe esni.
Részben igaz.
A LARC alkalmazása mellett vérzészavarok léphetnek fel, általában az első néhány hónapban, de idővel megszűnik ez a mellékhatás.
Másrészt létezik olyan eljárás – nevezetesen a fogamzásgátló injekció –, melynek abbahagyása után 12-18 hónap szükséges ahhoz, hogy az oltással bevitt hormonok kiürüljenek a szervezetből, és helyreálljon a termékenység.
#8 A méhen belüli fogamzásgátló eszközök méhen kívüli terhességhez vezethetnek.
Részben igaz.
Valóban nagyobb az esélye méhen belüli fogamzásgátló alkalmazása esetén a méhen kívüli terhességnek, mint például tabletták alkalmazása esetén, ám ebben más tényezők is szerepet játszhatnak. Ilyen például a petevezetők fejlődési rendellenessége, egy korábban a petevezetőkön végzett műtét, egy korábbi méhen kívüli terhesség vagy egy kismedencei gyulladás.
#9 A méhen belüli fogamzásgátló eszközök meddőséget okozhatnak.
Nem igaz.
Abban az esetben van alapja ennek a hiedelemnek, ha a méhen belüli fogamzásgátló eszköz alkalmazása mellett valamilyen fertőzés lép fel, és a gyulladásos reakció következtében összenövések alakulnak ki, vagy elzáródik a petevezető. Ez persze megtörténhet az eszköz alkalmazása nélkül is.
#10 A tizenéveseknek és azoknak a nőknek, akik még nem szültek, nem javasolt spirált használni.
Nem igaz.
Magyarországon elterjedt az a nézet, hogy olyan nőknek, akik még nem szültek, nem javasolt spirált felhelyezni, mivel magasabb a komplikációk aránya, mint más módszerek esetén. Pedig létezik olyan méhen belüli fogamzásgátló rendszer, mely hormontartalmú, és nagy biztonsággal alkalmazható mind a tizenéves korosztályban, mind a nem szült nők körében.
Nem csak a nők számára áll rendelkezésre egyre több fogamzásgátló módszer. Ha kíváncsi vagy rá, milyen kutatási eredmények születtek eddig a férfi fogamzásgátlás területén – és mi várható a közeljövőben –, kattints az alábbi cikkre:
